Évek óta szajkózza a legkisebb megmondóembereken át, az egészen fősodrú médiáig mindenki, hogy milyen kibaszott nagy szakember hiány van a vendéglátásban, kiváltképp a szezonális körökben. Pünkösd óta járom az északi és déli partot is, hogy megnézzem mit is jelent ez a gyakorlatban, s bár a szezon még nem futott ki, a konklúzióm végleges. És elszomorító.

Sosem rejtettem véka alá véleményemet a Balatonon uralkodó gonosz vállalkozókról, akik száz forintért még a saját szarukat is megennék, napi plusz húsz rugó bevételért egyenesen leszopnának egy három hete nem fürdött román kamionos túrós faszát is, de mindig is azt tartottam a legundorítóbb tulajdonságuknak, hogy a saját alkalmazottain nyerészkednek. Nem csoda, hogy a kétezres évektől kezdődő tömeges exodus elsőként érintette a vendégláts szezonális munkavállalói réteget, hoppon hagyva az ügyeskedő Zimmer Feri jellegű vállalkozókat. Az okokról könyvek százainak lapjait lehetne megtölteni, s sokan meg is tették, több-kevesebb sikerrel. Én nem akarok ezen filózni, sokkal inkább szívesen fürdök azok vérében akik a munkaerő hiányával küszködve kinyitottak 2018-ban és ennek mind a vendégek isszák meg a levét. 

Már öt éve látom azt a tendenciát, ami rohadtul idegesít és egyszerűen nem tudom hova tenni, ez pedig nem más mint a balatonparti csehók alkalmazottainak kinézete, ruházata, higiéniája. Valahogy számomra teljesen alap, hogy a pincér jól öltözött, ápolt és mosolygós. Egyik tétel sem kerül komoly összegbe, egy kellemes fekete nadrág ami nem farmer, megvásárolható a tescoban is ötezer forint alatt és két három váltásnadrág bőségesen kihúz egy évet is akár, nemhogy egy szezont. Ha valaki fancy-skedni akar, a rövid chino nadrágok, amik betűrt inggel is elegáns kinézetet kölcsönöz, sem kerül többe ötezer forintnál. Ehelyett mit látok? Koszos, elnyűtt, sötét szinű nadrágokban flangálnak a pincérek, változatos anyaghasználattal, farmer, kordbársony de ami a legundorítóbb néha akár pamut is. Szinte látom magam előtt, hogy jövőre már a teniszlogós nyolcvanas évekbeli susogós lesz terítéken. S miket vesznek még fel mellé? Atlétákat, koszos-kopott feliratos, mintás pólókat és olyan ingeket, amiket még egy rave partiról is kitiltana az erkölcsrendészet. És ne higgyétek, hogy ez csupán a lepusztult büfésorok, fáradt olajtól bűzlő, bodegáiban érvényes, a tihanyi Régi Idők Udvara Skanzen és Étteremben, ami azért nem szar lebuj, ugyanúgy megtalálható a koszos pamutnadrágos fiatal felszolgáló, ahogy az földvári Kukorica csárdában. Szerencsétlen Gyula bazmeg, forog a sírjában, azt hallod még meg se halt a fickó. De ezen túllépve a viselkedésük, a munkához (illetve annak elkerülésének) való hozzáállásuk, mindent visz. Mint írtam nyár elejétől látogatom serényen a parti éttermeket, szándékosan nem azokat a jó hírű és tényleg jó éttermekhez mentem kritikáért, akik újítani akarnak, pedig telezabáltam magam a Levander Teraszon-on, olyan steakekkel amilyeneket még angol steakhouse-okban sem ettem és bevallom rendesen telegeciztem a boxeremet az élvezettől. Így érdemes vendéglátást csinálni és még az olyan ócska csóró bloggerek, mint én, is boldogan  dalolva fizettem ki a körülbelül tizenkét rugós fogyasztásomat. 

Ezzel szemben máshol az 1690 forintos pizzáért úgy szívtam a fogamat, mintha szabályosan fájna annak az összegnek a vesztesége és tulajdonképpen nem is feltétlen én vagyok az annyira sóher fasz, sokkal inkább a színvonal az ami miatt ilyen érzéseim voltak. 

Történetek 2018 júniusától napjainkig

Én az a fajta ember vagyok, hogy ha valami tetszik és élvezetes számomra, akkor rendesen meg is mondom azt a kiszolgálószemélyzetnek, lehetőségeimhez mérten erős jattal, amit sokszor igyekszem legalább 20% köré pozicionálni és annak a csálingernek a zsebébe csúsztatni, aki a legtöbbet törődött velem. Ha valahol szart kapok, akkor nagyon ritkán kezdem el verni a nyálam, csendben fizetek és továbbállok. A blog hat és fél éves története alatt sosem volt arra példa, hogy lehúzó kritikákat írogassak éttermekről, s most sem feltétlen célom ez, de a posztom témája szinte könyörög nekem azért, hogy néhány tapasztalatomat leírjam. 

Lacus Pelso Pizzéria - Badacsonytomaj

Ha jól emlékszem július küzepe, péntek este 20:30. Három asztal üldögél a teraszon, egy még hátul akik befejezték a vacsorát, s csendesen bort kortyolgatva próbálják a felvenni a szúnyogok elleni harcot az esélytelenek nyugalmával. Leülünk négyen, várunk-várakozunk, s mikor negyedszerre ment el mellettünk a pincérkislány, olyan halál nyugalommal, amiért jobb helyeken a főpincér minimum seggberúg, hogy fájdalmas volt látni. Húsz perc várakozás után kijött, s köszönés nélkül odaböffentette, hogy nagyon sajnálja, de annyian vannak, hogy a konyha nem bírja tovább, nem áll módukban kiszolgálni minket. Persze a spanok már nyomták is tripadvisoron a lefelé pontozást én csak csendben morgolódtam, hogy faszért nem lehetett ezt mondjuk előbb mondani, de igazából az bosszantott, hogy 3-4 asztal esetében milyen gyökér emberek dolgozhatnak ott, ha nem képesek ezt a vendégsereget feldolgozni. A teraszon 12 asztal található, asztalonként nyolc főt leültetni képesen. Mi van ezekkel, ha megtelik? Péntek este fél kilenckor NEM adnak vacsorát. Ténylegesen felháborít ez a dolog. De leginkább az, hogy a felszolgálószemélyzet ezt a tényt, olyan foghegyről és lelki nyugalommal közölte mintha mi sem lenne természetesebb. Ebből kifolyólag a Lacus Pelso badacsonytomaji csehóját életem végéig szidni, lehúzni és rossz hírét kelteni fogom. 

Sissi Kávéház - Balatonföldvár

Bár a méltán híres Sissi kávézó sem minőségben, sem pedig kultúrában nem verte ki a biztosítékot a szememben, valami sokkal rosszabb élményt éltem át. Látszott, hogy idén is viszonylag fiatal pályakezdőkkel töltötték fel a kiszolgálóegységeiket, amivel alapvetően nincs is gond. Tiszták, kedvesek és gyorsak voltak, ellenben egy idősebb nő (talán a tulaj, v üzletvezető) a szarkalábas arcáról folyamatosan basztatta az egész pincérsereget, de olyan elviselhetetlenül fájdalmas módon, hogy a szekunder szégyen majdnem szétbaszta az agyam megmaradt sejtjeit. A foghegyről odavetetett lebaszások, az érzelmi és pozícióból adodó fellengzős zsarolás teljesen általános volt az ottlétünk alatti minden napon. Csodálkozom, hogy a kislányok és a kis sármőr pultos fiú még bírja ezt. Régen az ilyen főnököket agyonverték és a halkan hörögve remegő testükre pisáltak. Kár érte, kikúrt jó kis hely lehetne ez. 

Fék Étterem - Balatonakali

Aki nem ismeri Fék Bélát az semmit nem tud a magyar sikersztorikról. Béla az átkosban kalmár volt, aztán megnyitotta a saját kis pici közértjét az út mellett amiből az évek alatt hatalmas birodalom nőtt ki. Először csak supermarket jellegű bolt, aztán cukrászda, kávézó, étterem, söröző, kispiac, kisfaszom. Ő volt az aki megjátszotta a KDNP-s pedofilok vasárnapi zárvatartása alatt, hogy a boltját átminősítette piacra, hogy nyitva lehessen.

A Fék étterme bár sosem volt országos elit én mégis nagyon bírtam, mert jó hely, jó kajákkal egész korrekt áron. A pincérek mindig illedelmesek, jól öltözöttek voltak és ha mákunk volt, maga Fék Béla az isten hozott nekünk egy-egy rétest, amire mindig is rohadtul büszke volt. Sajnos ahogy, az idők telnek, Béla fénye is megkopni látszik. A fogalmatlan pincérek tömkelege, a sok várakoztatás és az igénytelen kinézetű pincér teljesen elvette a kedvemet az egésztől. Kár érte. Béla jó arc. Kérdezz csak meg bárkit. 

Sorolhatnám reggelig

A fenti három csalódásom csak azért nevesített, mert kibaszottul mélyen érintett a dolog. Teljesen jellemző volt az egész nyárra, hogy kicsi forgalom mellett is várakoztattak, az üres tányérokat, poharakat basztak se elvinni, amiket kértünk, nem úgy, nem azt, nem annyit kaptunk és a már említett pincérek kinézete teljesen hervasztó volt. Persze sírnak továbbra is a vállalkozók, mintha valaki a pöcsükre lépett volna, de ha már felvettek valakit, faszért nem lehet megtanítani nekik legalább a szakma alapjait. Sokat szidtam már e blog hasábjain Gyulát és fogom is még, de baszki ő aztán megtanította nekünk, hogy nincs üresjárat, nem jövünk vissza placcról üres kézzel. Alapvető probléma a pincérek mikromenedzselése, mert nem képesek felfogni, hogy azért a tányérért előbb utóbb úgyis vissza kell majd menni és szerintem gecielszomorító mikor úgy fizettet már le a csálinger, hogy a pörköltszaftos tányért tologatja, hogy le tudja tenni a megpakolt asztalra a blokkot. 

Drukkolok Mészárosnak!

Sokáig szánakozva röhögtem azon, hogy a sok paraszt hogyan hisztizik, amiért a bérelt földön épített málló bodegáit lebontják a gecibe, hogy Mészáros úr ott csinálhasson valamit. Most már örülök neki, hogy így alakult, mert ez azt jelenti, hogy a sok ügyeskedő vállalkozó, akik a droidként kezelt alkalmazottait lábtörlőnek használta, na ezek a faszfejek meg lesznek ritkítva. Ezen pedig hosszú távon mindenki nyer. 

Jocó sosem szeretett dolgozni, de sokkal inkább utált hosszú időre megszakítani a munkát, mert visszatérés utáni első napok, sokkal nyomorultabbak voltak, mint az adrián töltött két hét. 

19 éves volt, mikor elkezdett dolgozni és első teljes munkaidős nyarán, a spanjaival, vágod a Karesszal, meg a többi izomaggyal kitalálták, hogy lezúznak Adriára két hétre, amíg a plázát felújítják. Eleve nem volt egyszerű a főleg utcai piti gengszterekből összeverbuvált biztonsági őr csapat, de hallod legalább váltásban voltak és nem együtt. Képzelheted, hogy a turistabusz felét, amit ezek a kopaszok tettek ki, mit elő nem adtak a Horvátország felé vezető úton; a Karesz annyi vodkát megivott, hogy a frissen házasodott gerlepár nyakába hányt, aki előtte ült, a Jocó olyanokat fingott, hogy konkrétan ki kellett nyitni a középső ajtót, olyan penetráns büdös volt, az egyik haverjuk kempo fogásokat tanított a másiknak a közlekedőn és még csak reggel nyolc volt és még Letenyét se érték el, sejtheted. A Fiumébe vezető út végtelenségnek tűnt, mire a busz bezötykölődött, s a mézesheteit kezdeni vágyó házaspár szakított és valami vonattal visszament, a buszsofőr felmondott, a hátul félelemtől csendesen reszkető, langyos teát szürcsölő nyugdíjasok meg lemondták a visszautat, hogy inkább itt megpusztulnak a gecibe, mintsem, hogy újra ezzel a csapattal töltsenek egy fél napnyi utat. Ez persze Jocóékat nem gátolta meg abban, hogy minden nap szanaszét basszák magukat és lezúzzák az apartmanokat, amiben szét lettek dobálva. A reggelire felszolgált svédasztalos reggelit konkrétan tálcástól vitték el és harmadik napra a teljes turnus beletörődött, hogy a kifizetett reggeliből nekik sajnos nem jut. Akik élelmesek voltak, reggel hatra jártak, amikor még Jocó brigádja nagyban a másik oldalra fordult, s sunnyogva tudtak enni pár falatot.

Mondjuk majdnem belefutottak egy kemény szituba, amikor az egyik helyi diszkóban letaperolták az egyik ilyen kis csőtopos, barnahajú kis kurvát, mert kiderült, hogy a pasija lokál nehézfiú aztán falhoz lettek állítva, de se a gengszterek nem akarták magukra haragítani a hatóságokat azzal, hogy turistákat mészárolnak le, sem pedig Jocóék nem akartak pisztolyt a seggük lyukába, így végül egy kis fenyítéssel meg egy pofonnal megúszták a dolgot. 

Aztán rájöttek, hogy sokkal jövedelmezőbb a strand melletti bodegákban pinákat keresni, mert a lánycsapatok spiccesre járatva délben, csak nevetgéltek a fiúk pár szóból álló, tört angolos szókincsükön, de még így is bejátszott Jocónak egy numera, szigorúan a szocreál építészeti jellegeket magán viselő, öltözőfülkében, ahol a lengyel leány mindent engedett. Mondjuk nem tudhatta, hogy ittléte alatt, körülbelül a teljes strand férfiállománya átment a kis ribancon, de a két nap múlva erőteljesen viszkető és feldagadt makkja igazán rávezethette volna a felismerésre, hogy valami nem okés. Persze Jocót az ilyen finom párhuzamok nem hatották meg, simán elhitette magával, hogy biztos nem bírja a káró a sós vizet, attól van így megfeszülve, azt hideg tejfölbe áztatta a répát minden reggel meg este. 

Az alkoholban bőséges két hét után újra munkába állni viszont maga volt a pokol, s még a vörösre vakart, alma méretűre dagadó heréknél is fájdalmasabb volt. Mászkált, nem találta a helyét, minden fájt és minden kibaszott ember taszította. Simán leüvöltött egy bácsit, miközben az épp jött ki az agressorból, hogy ne lopjon, közben meg a háta mögött két kendős cigányasszony fullra pakolt ruhával három sporttáskát, azt bazzeg nem vette észre, csak mikor másnap a főnöke irtózatosan lebaszta, mutatva a biztonsági kamerák felvételeit. Szopás. 

Ezek az emlékek jutottak eszébe, mikor BalatonSound utáni hétfőn bement a Joseph's Exclusive Hungarian Restaurant-ba és szomorúan konstatálta, hogy fel kéne mosni, mert valami ragadós dzsuva van a padlón. Laptopját félve emelte fel, mert tudta, hogy elkerülhetetlenül meg kell néznie a netbankját, hogy mennyi volt a veszteség a fesztivál alatt. Pulzusa az egekben volt, mikor az otp oldala átirányította a netbankjának áttekintés fülére, s szinte hallotta saját szívének lüktetését. Csak két kiló maradjon, csak két kiló maradjon. Imádkozott. Először elfehéredett, aztán hirtelen leizzadt. Egyenlege tizenhétezer forintot mutatott, de ami mégrosszabb a hitelkártyájának öt kilós egyenlege pedig teljesen lemerült. Hogy a gecibe csináltam ezt. Fogta a fejét. Legszívesebben hozzábaszta volna a laptopot a falhoz, de tudta, hogy anélkül még ennyire se menne, így önuralmat gyakorolva magáévá tett egy üveg Tyúkosba valót és erőteljesen gondolkozott valami üzleti terven, hogy hónap végéig összerakja a lóvét. 

Andris full szétbaszva érkezett meg. A csávón rendesen látszott a csalódottság meg a másnaposság fura lehangoló keveréke. Jocó bár nem ismeri olyan kurva rég óta, a szakács vikinget, de arra sosem készült fel lelkiekben, hogy így is tud kinézni. Érted a srác maga a kőből faragott sztoikus ellenszenv, akinek ha beleiszol a sörébe, levágja az állkapcsodat és belehuggyuzik a vérző nyílt torkodba, erre most meg valami kibaszott naív tinilányként szenved akit két nap után otthagyott a csávója, pedig kézenfogva is jártak fagyizni. Fasz se érti ezeket a rokkergeciket, morfondírozott Jocó, de azért ennél a gondolatnál tovább nem kötötte le a dolog. Megvolt így is a maga baja. Persze képtelen volt csendes magányában sajnáltatni magát, mert betoppant Klárika méghozzá Pacsaival kézenfogva baszod. Hogy a gecibe oldja meg így a helyzetet, ha mellette mindenki kibaszottul kiszámíthatatlanul viselkedik, s így közvetve csökkentve saját fájdalmainak értékét. Májkiban bízhatott, a drogos csálinger olyan szinten szétbaszva érkezett, ahogy szokott. Cipője koszos, pupillái akár egy túlérett szőlőszem, s beszéde zavaros, mint a füredi nádas, ahová a régi szép időkben a Szlávy félék rejtették el a valutát. Azok voltak a szép idők, mélázott el Jocó. A harcosok klubja egyik monológja jutott eszébe, mikor Brad Pitt arról beszélt, hogy nincs háborújuk vagy valami ilyesmi cucc, amit azzal próbált párhuzamba vonni, hogy az őféle becsületes gengszerek már gecire nem tudnak olyan szépen élni, mint annó. Ő is olyan keménynek gondolta magát, mint a nyolcvanas, kilencvenes évek balatonparti császárai, akik bármit megtehettek amit akartak. Csak az idő változott, kamerák, spiclik és hobbijogászok mindenütt. Szánalmas egy korszak. S arra eszmélt fel, hogy ezt ki is mondta hangosan. 

A csapat picit tartózkodva állt Jocó előtt, hiszen senki nem tudta pontosan az Ivettel való kálváriájuk végkimenetelét, sem pedig azt, hogy mi történt a rendőrségen, de jobbnak látták nem is pesztrálni. Pacsai törte meg a csendet ráérezvén, hogy valamit villantani kell, s Főnök felkiáltással adta elő ötletét, hogy hogyan csináljanak gecinagy forgalmat. Az volt a mondás, hogy van valami görög betűs zenekar, akik akkora bulit csapnak, hogy leszakad a ház, s péntekre simán be lehetne hozni őket, aztán még a közeli üvegfúvós putrivárosból is eljönnek a parasztok, akár három rugós jegyár mellett. Jocó az esélytelenek nyugalmával intette kollégáját, hogy részéről rendben intézze, aztán felhívta a Matuszt és berendelt ötven kiló húst, szigorúan átutalásos számlára.

Andris dühből csapkodta a konyhán a csontos tarját egy akkora bárddal, amit tán még maga Ragnar Lothbrok se nagyon bírt volna el, s nyugalom árasztotta el, ahogy a csont elvált a hústól. Kezeltetnem kéne magam bazmeg. Gondolta. Fejében a csodálatos szex emlékképei villantak fel, ahogy Glóriának veri be hátulról, s hirtelen mintegy különbségként az otthon mackónadrágban tévét néző csaja jutott eszébe, akinek lassan akkora segge nő, mint a szürkemarháknak amiket tenyészteni akartak együtt. Hogy jutottam idáig? Kérdi magában költőien, majd tovább vagdalta a húst. Májki zavarta meg perverz filozása közepette, hogy ő húz egy csíkot és hát barátját Andrist nem hagyná ki a dologból.

Májki a maga hektikus személyiségével mégis képes volt hozni azt a fajta örökös nyugalmat, amit akkor érez az ember, mikor olyan helyre tér vissza, ahol soha semmi nem változik. Pedig ő sem volt túl jól. A Zsuzsi csaj megtúrta a telefonját száund utáni este mikor találkoztak és tele volt olyan képekkel amin Májki a narkós szakadék ribanccal szelfizik, smárol, meg ahogy az ágyban fotózza, a viszeres, szőrős picsáját. Szakítottak, bár ez a tény kevésbé hatotta meg a srácot, mint inkább az, hogy el kellett tűrnie, hogy Zsuzsi fél órán át ordibáljon vele. Mikor öt perc után le akart lépni a csaj elállta az útját, lefogta, meg ilyenek. Kevesen értik meg, hogy magánál a szar dolognál, sokkal szarabb az mikor valaki szembesít a sok szarsággal. Ráadásul üvöltve. Májki pedig nem bírta a feszkót, ezért simán játszott a fű, amit azért szívott be, hogy lenyugodjon, amire rádobott egy partiekit, hogy jobb kedve legyen, amire rádobott egy xanaxot, hogy ne legyen ideges, amire szívott egy kis szpídet, hogy ne aludjon be, majd ivott rá egy kis sört, mert gecire ki volt száradva és most úgy néz ki, hogy ezt a kört kezdi az elejéről. Lehet, hogy irtózatosan nagy faszfej, de Andris sajnálta. Komolyan. 

Egyedül Pacsai meg Klárika baszott az egészre, mert ők úgy turbékoltak, mint valami két elbaszott fiatal valami amerikai romantikus vígjátékból, némi perverz játékkal keverve. Pacsai meglepődve tapasztalta, hogy Klárika sokkal jobb az ágyban mint azt várta, Klárika pedig rendesen nedvedzett, hogy végre behálózta az álompasit. Esze ágában sem volt elengedni, ezért bármit megtett neki amit kért, de tulajdonképpen kérnie se kellett. Szopással ébresztette, majd kávét és reggelit csinált neki, megmasszírozta a hátát és ágyba vitte neki a képes sportot. Még azon se húzta fel magát, hogy míg a srác elment szarni, addig legalább nyolcszor pittyent a telefonja, s mikor rápillantott látta, hogy mindenféle szakadék kurva írt, egyértelmű célzásokkal. Pacsai amint éppen az előző esti csípős lecsótól fosott égetőt, azon morfondírozott, hogy lehet, hogy be kéne próbálni ezzel a Klárikával, hátha és közben a combját csapkodta fájdalmában, s hálát adott az égnek, hogy a lány toalettje bővelkedik olyan nedves törlőkendőkben, amely pillanatnyilag enyhíti anális fájdalmat. 

Miközben fájdalmas hangok és öblösen recsegő fingások szűrődtek ki a mosdóból, Klárika boldogan vasalta Pacsai ingét akkora kézmozdulatokkal, mintha a réten kaszálna. Youtube-ról betolt valami szerelmes honeybeast számot, amit amúgy nem szokott hallgatni, csak a rádióból ismert, de most valamiért ahhoz volt kedve és halkan dúdolgatta. A lehető legalaposabban készítette el a sminkjét, hogy se túl visszafogott, de túl kurvás se legyen. Pacsai a wc-ből egyből a fürdőbe ment, hagyva időt Klárikának, hogy végleg elkészüljön. Az étterembe már kézenfogva indultak el és percenként csókolóztak, de nem ilyen mindjárt megbaszlak csók volt, hanem ilyen kedves csók, ami viszont még inkább azt hozta elő Klárikából, hogy azonnal basszál meg. Így is késésben voltak és érezték, hogy nem lenne célszerű ezután a fesztivál után elkésni. És milyen igazuk volt. 

Ivett nem jött be ma, neki már dolgoznia kellett a hivatalban. Klárika persze mindent tudott, de még Pacsainak se mondta el, titokban chateltek a csajjal. Mondjuk Pacsai sejtett valamit, de úgy volt vele, hogy nem firtatja, előbb utóbb úgyis kiderül minden, főleg Jocót ismerve. Viszont a nap elindult és kibaszottul melózni kellett. A jürgen turistok hallod úgy jöttek mintha nem zabáltak volna a fesztivál kezdete óta, aztán rendesen be is úszott a csapat, de olyan szinten, hogy még Jocó is felkötötte a kötényt és kettesével hordta a marhapörköltet a parasztoknak és azt sem bírta ismételgetni, hogy gúten áppetít. 

Gizus és Terike persze toppon voltak mint mindig, hallod ha nem lettek volna, a konyha tutira szétszopja magát, de szerencsére bennük lehetett bízni. Ettől független a feszültség és a bánat olyan szinten burjánzott be a tagok belsőjébe, hogy egymást kezdték el epézni; válogatott sértésekkel bombázták egymást, ha lehetett direkt egymás alá tettek és mire elment az ebéd és feleszméltek, hogy délután négy van és hamarosan kezdődik a vacsora, mind félspiccesen álltak a dohányzó részen és egymással ordibálva kurvanyáztak, mindenféle régi sérelmekről, legyen az vélt vagy valós. Klárika lila felhőjét is elbaszta, konkrétan a retyóban sírdogált, a Jocó a falhoz baszkodta a poharakat, a az Andris meg egy pallos hosszúságú késsel fenyegette a Pacsait, hogy faszért hoz be ilyen rendeléseket. A feszkó senkinek sem jó, senki nem kezeli jól. Aki azt mondja igen az hazudik. Ezt érezte legalábbis Májki aki mindenkinél nehezebben viselte a feszült helyzeteket. Sorban szívta a masszívra tekert jointokat és picsa tudja mitől, de valahogyan előjött belőle valami baszott démon, ami tényleg mindenkit megrémített. Ordas hörgéssel berúgta a női wc ajtaját ahol Klárika a fajanszon ülve sírdogált, fogta és az ölében kivitte a külső részre, ahol a többiek még nagyban egymás anyjának tarifáival voltak elfoglalva. Letette a lányt és úgy elüvöltötte magát, hogy az bármilyen elit hadsereg kiképzőtisztjének szégyenére vált volna, s könnyes szemmel, szinte hadarva, sírósan adta előbb az alábbi monológot;

- Undorodom tőletek! Egymást alázzátok, mikor mindegyikőtök kibaszott nagy seggfej! Engem basztattok, mert narkózom, de ti mit csináltok? Azt élvezitek, hogy a másikban kárt tesztek. Ahelyett, hogy szeretnétek egymást. A KURVA ANYÁTOKAT BAZMEG! Itt lenne ez a jó hely, dolgozhatnánk, pénzt kereshetnénk, finom ételt és italt adhatnánk az embereknek, tele élménnyel és kedvességgel, de TI BAZMEG csak az aprós faszságaitokkal vagytok elfoglalva! BASSZÁTOK MEEGGG! BAASSZÁÁÁTOK MEEEEEEG! - felyezte be immár zokogásban kitörve. Leült a földre és arcát a tenyerébe temette, miközben betegesen szipogva vette a levegőt. Mindenki meglepetésére Jocó lépett oda hozzá és megölelte. Hosszan. Aztán a többiek is csatlakoztak.  

Nagyon vegyes érzelmeim vannak a hazai, gasztronómia területén dolgozó marketing szakemberekkel kapcsolatban. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy kezetráznék velük, a lenyűgöző munkájuk elismerése gyanánt, vagy csak egyszerűen lehánynám őket az undor miatt, ami akkor kap el, ha azt látom, hogy egy olyan helyet, bort vagy terméket tesznek hónapok leforgása alatt fenszivé és a műgourmanok kedvencévé, ami amúgy egy kalap szart nem ér.

 Ha esetleg borász vagy és szeretnéd befuttatni a szar borodat, segítek! csak kövesd az instrukciókat!

1. Csinálj egy instagram oldalt.

2. Csináltass egy fasza címkét! Minimal stílusú, nonfiguratív mintákkal vagy egy régi borászház sziluettjével! nem baj, ha csak 2014 ben indítottad a bizniszt.

3. Az évjáratot nehogy feltűnő helyre írd rá!! Úgy is februárban palackozod az előző évi bort és egyébként is eltünteted az évjáratbeli különbségeket egy kis sav meg cukor igazítással. Spontán erjedésről hallani sem akarunk! Ha elég sumák vagy, csak a palackozás évét írd rá!

4. Tegyél ki instára képeket 2018ban a 2017es borodról (ki nem szarja le az érlelést!) egy olyan szőlőtermő részen a fűbe vagy a tőkére rakva, ami amúgy az adott fajtából a termelt mennyiséged negyedét sem biztosítaná!!  De ne aggódj! senki nem feltételezi rólad, hogy totál máshonnan felvásárolt szőlővel húzod fel a sajátodat és egyébként is! nem azért lett kitalálva az a rohadt légmentes kórtartály, hogy ugyan olyat tudj csinálni minden évben?? naügye..

5. Csinálj pár karton normális bort is, amivel tudsz lobbizni a multiknál, el tudod küldeni olyan borversenyekre, ahol egyébként is olyan gyenge a mezőny, hogy szarral is hozol el valamit. A  lényeg, hogy legyen valamilyen matrica a palackon! az tökmindegy, hogy milyen nívós versenyről van, csak színes legyen! Ez eldöntheti, hogy a te boroddal akar-e felvágni a valaki a kertipartiban!

6. Készíts költségvetést!! SOHA ne költs többet a bor minőségére, mint marketingre, címkékre, ikejás bútorokra (kell majd a pincelátogatásnál szétcsapott vendégeidnek egy jó fotel)! Megsúgom, ha köztünk marad.. Van egy pár gasztromagazin, akiket ha megvendégelsz alaposan vagy csúsztatsz egy kicsit.. akkor beteszik a szarodat a magazinba!!

7. Talán ez a legfontosabb!! Mivel se palackban, se hordóban nem érleled a borodat, minek neki az oxigén? Már palackozás előtt belőtted, és a huszonévesek egy része fel sem ismeri bornyitót!! Úgyhogy csak és kizárólag csavaros kupak vagy a látszat kedvéért szintetikus dugó! itt már csak attól kell aggódnod, hogy ha 5 percnél tovább kap levegőt, olyan íze lesz, mint amikor a szőlős márka üvegébe töltesz poshadt vizet.. vagy ha mégis megijesztetted a bort egy kis hordózással, megérezhetik rajta, hogy amúgy olyan, mint a nyári melegben, penészes fatálban kint hagyott kovászosuborka, amit már megköptek a muslicák.

De! Erre is van megoldás! minél alacsonyabb fogyasztási hőfokot írsz rá, annál később derül ki!

Próbáld ki!! Ez egy bevált taktika! Elég sok itthoni pincészet van, aki csak ennyit csinál, mégis dübörög a szekér!

Na ja.. nincs is jobb, mint amikor beszaladsz a multiba, leveszed a polcról a fenszi címkés, aranyplecsnis csini palackot. aztán kiöntöd a csapba, mert még főzni is kár lenne vele..

De nehogy azt gondoljuk, hogy csak a nyúvéves pincéknél lehet rászaladni a faszra.

Akad pár komoly múltra visszatekintő pince, akiről senki ne gondolja, hogy ha a mucsaröcsögei KatikaABC polcán is megtalálható, akkor az összes üvegben az van, amire a díjat kapták.

Ne tessenek félreérteni. nincs tele a polc 30,000ft-os portugál borokkal.

És kell a piacnak az olyan bor, amit felbontás után egyből fel kell csattintani szódával és 40fokban kis jéggel meginni a haverokkal. kell az olyan is, amit a köcsög apósomnak oda tudok adni karácsonykor, ha nagyon muszáj vele találkoznom és elég ha én tudom, hogy kurvaszar, de szép a címke..

A baj ott kezdődik, amikor egy rogyásig terhelt tőkékkel dolgozó, mennyiségre utazó borászat összefog egy külföldről, frissen hazatért, huszonéves, lelkes marketingessel, aki a szarból várat épít és a borkerekben, éttermekben már úgy veszi meg a külföldi, vagy a borok iránt érdeklődő hazai fogyasztó, hogy fasza Magyar bor..

Na ettől van nekem hányingerem és ezért adnék az összesnek egy mustos beöntést.

A következő részben arról, hogy miért nem veszek soha többet multiból bort és hogy a borász haveromnak, akinek a boraitól magukhoz nyúlnak a franciák és nem piti éttermeknek szállít..Mégis miért nincs még luxusterepjárója. 

Szerintem soha életemben nem fogom elfejelteni, hogy milyen érzés volt idestova 15 évvel ezelőtt, szinte gyerekként a balatonon dolgozni. Az implicit memóriám mai napig őrzi a szagokat, a felforrósodott műbőr hugyszagú vonati ülések tapintását és a savanyú fröccs ízét amit a munkahelyemet jelentő kistelepülés restijében ittam, mikor első nap megérkeztem.

Itt ülök most a Balaton egyik északnyugati kempingjében és azon gondolkodom, hogy miben más az egész? Talán én változtam sokat, ami miatt nem úgy értékelem az egészet, ahogy régen a gyermeki izgatottsággal? Hajnali három körül leültem a partra, néztem a szembepartot, hallgattam a hullámok csobogását, s közben eszembe jutott ezeregy emlék. 

Volt például egy munkatársam, valami sárbogárdi orosz tanárcsaj. Fiatal volt, ha jól emlékszem friss diplomás. Még . egy napot nem dolgozott tanárként, de úgy gondolta, hogy jó ötlet lehet egy szezont végigcsinálni, hogy némi tőkével indítsa a tanévet. A nevére már nem emlékszem, de arra igen, hogy magas volt és, hogy az első munkanapja végén annyira bebaszott, hogy egy szál tangában táncolt az asztalokon, majd kitalálta, hogy éjszakai meztelenfűrdőzést csapunk és majdnem belefulladt a balatonba. Másnap úszónőnek becéztük, amire úgy kiaakadt, hogy a magassarkú papucsát úgy nekemkúrta, hogy az elvétett dobástól a fél felső sor leborult a bárból. Ha jól emlékszem egy hétig bírta. Évekkel később találkoztam vele Barcelonában a vasútállomáson. Úgy ugrott a nyakamba, hogy a faszija majdnem levert a gecibe, mert nem tudta hova rakni a helyzetet. Mint később megtudtam, a srác félelme nem volt alaptalan, ugyanis mint ahogy később gyanúja beigazolódott, a csaj a spanyol városban cirill betűs prosti volt, amit baszott se bevallani bárkinek is. A lebukást egy gondosan elhelyezett hirdetés okozta, amely széttárt lábakkal hívogatta a szórakozni vágyó férfiakat. Shit happens, gondoltam mindig, bár sose foglalkoztam túl sokat, az olyan alkalmi munkatársaimmal, akik pár hetet bírtak csak ki. Van pár viszont akik tényleg nagyon megragadtak az emlékeimben.

Ilyen volt még Solya, aki Romániából érkezett budapestre tanulni (középiskolába). Alig múlt tizenöt éves, mikor egy jóváságú autószerelő, ragadozó simán behülyítette a formás kisribancot. A csaj alig múlt 16 mire a Gyulánál kopogtatott melóért. Gyulát ugye nem kell félteni, ha kerek idomok jelentkeztek a pénzéért, bőségesen adott lehetőséget a bizonyításra, kinek így, kinek úgy. Solya első nap egy olyan picsasortban jelent meg dolgozni, ami most divat, hogy rendesen kilógjon a picsacimpa. Szó se róla, a kollégák, a vendégek és mindenki szívesen tekintgetett mögé főleg, hogy ezzel az outfittel megnyerte az örökös lörám pozíciót, hogy rendesen lehesesen bámulni azt a segget, mikor a hosszú asztalt törölte. Nade várjál baszod, mert a csávója pestről kétnaponta lejött, hogy szemmel tartsa, nehogy valaki hozzáérjen az ő kis tündérkéjéhez, amelyet hosszú gondos folyamatok árán sikerült elsőnek jól beidomítania, majd feltörni kis pecsétjét. Nem volt százas a gyerek, ilyen alacsony vállas figura, egy kékszínű opellel, ami telepi prolihoz méltóan volt sufnituningolva. Először mindenkinek puszival köszönt, meg markolta a kezemet, hogy ugye Szerda Úr vigyázol rá, bízhatok benned? Már akkor is jól hazudtam és mindenféle szégyenérzet nélkül mondtam a szemébe, hogy ez csak természetes, miközben fejben már azon gondolkodtam, hogy a stégen, a lakókocsiban, vagy a bárban kapjam majd el a kisribancot. A srác hangulatai egy kései narkós ingadozásait juttatta eszembe, mert egyszer ölelgett, hogy mennyire örül, hogy ilyen jó fej emberek vigyáznak az ő kis szemefényére, egyszer meg morgós, lebaszós stílusban közölte, hogy ha bármi baja lesz a lánynak, egyesével töri el az ujjainkat. Na persze, kissámlit ne adjunk? Röhögtünk az idiótán. A nyertes lyukrafutó viszont nem én voltam, hanem meglepő módon a Bodri szakács gyerek, aki a maga negyven évével igencsak meglepett mindenkit. A csávó elég szolidan adta elő magát, nem ivott, nem balhézott, bár kicsit lassú volt a konyhában, de nagy panasz nem volt rá (akkor még), s a szegedi bika egy mámoros éjszakán addig kúrta a szerencsétlen fiatalkorút, amíg konkrétan el nem ájult. Persze ez a jófajta ájulás volt, amiért a csajok nagy százaléka még fizetni is hajlandó lenne, de ez persze az egyéni meglátásaimat nem igazán befolyásolta abban a megállapításban, hogy Bodrinak a mákos kurva anyját. A csaj másnap úgy jött dolgozni, mintha egy ford fairlane hegesztette volna személyesen az alvázát bőrpírra, a kisterpeszben való járás pedig csak méginkább színesítette az amúgy sem hétköznapi látványt. 

A csaj pár hét után kezdett kurva idegesítő lenni. Először is állandóan megesketett mindenkit, hogy mire jön a kanja, mindenki kussoljon, másrészt meg akkora arca lett attól a ténytől, hogy egy utolsó ótvar csehó egyetlen szakácsával dug, hogy nehéz volt kezelni. Mármint munkaszempontjából. A slusszpoén, hogy napi szinten három-négyszer öltözött át, a lehető legszélesebb spektrumban. Bejött reggel egy kellemesen visszafogott, nyári lenge ruhában, majd ebédre felöltözött mint valami ótvar technós kurva a 90-es évekből, épp csak a neonszínű hálós kesztyű hiányzott róla, képzelheted. Lakknadrág, hasat villantó top, buffalo cipő. Ha lett volna erkölcsrendészet, minimum életfogytiglanra varrták volna be baszod. Később felvett baszki egy fekete kosztümnadrágot, fehér blúzzal ami már tényleg közel járt a pincérek átlagos kinézetéhez, estére meg báli ruhában jelent meg, mint valami kibaszott díva. Emlékszem egyik este be is szopattam, mert aznap minimum hatszo átöltözött, azt így zárás előtt tizenöt perccel mondtam neki, hogy jön a képviselő úr, öltözzön fel szépen a báli ruhájába és ma nagy borravalót kaszálunk. Fél órát baszkolódott, sminkelt, rágörcsölt a témára rendesen, azt mikor megteríttettem vele, a Gyula telefonbeszélgetést imitálva nekiállt sipákolni, hogy jön az apeh, azonnal szedjük be a teraszt, még a bevándorlásiak is itt vannak, amitől a csaj összeszarta magát, persze fingja nem volt róla, hogy itthon nem úgy működik mint az amerikai filmekben. Ugrott is baszod a kurvadrága egyberészesben a dzsuvás asztalokat pakolni, behozni róla a zugehört, azt mire közel tíz perc alatt végzett, úgy folyt az arcáról a vakolat mint egy jóféle throatfuck poreszban a csajoknak. Persze azóta sem vágta le, hogy csak szopatva volt. 

Jól emlékszem arra az éjszakára, mert hatalmas vihar érkezett dél felől, ami sátrakat tépett ki, fák ágait csavarta le és az egész kibaszott kempinget menekülttáborrá változtatta. Másnap reggel tízre viszont olyan pokoló hőség lett, ami a felgyülemlő párától csak még elviselhetetlenebb lett. Solya szabadnapot kapott, amit arra használt, hogy életében először a Balatonban pancsikoljon. Igaz, csak a kacsaúsztató részen, mert a víztől félt, úszni meg nem tudott. A kis kempingünk strandján hamar látványosságszámba is ment, az egzotikus barnabőrű, szőke hosszúhajú csajszi, ahogy tangás bikiniben négykézláb mászkál és az iszappal játszik. Természetesen nem naív volt (ilyen téren legalábbis), mert pontosan tudta, hogy feszes tiniteste vonzza oda a sok véletlen arra sétáló apukát. Hozzánk is odajött az étterembe, ami direkt kibaszás volt főleg a csepeli néptánccsoport menüztetése után, ahol olyan fullos csajoknak kellett felszolgálni, hogy a meredező farkunktól ki se mertünk menni a pultból, erre odajön ez a kis ribanc, tipikus tiniként hirtelen megduzzadt csöcsökkel, átötő mellbimbóval, meg egy olyan vékony tangabugyiban, ami konkrétan éppen csak a pinája vágatát takarta el. Teljesen természetes, hogy sértve éreztük magunkat, mert jó érzésű ember vadigenekkel sem baszik ki ennyire, hát még a kollégáival. Ennek hozományaként előre megfontolt szándékkal, négyen fiúk (Gyulával az élen) fogtuk és belebasztuk a Balatonba. Ma is így csinálnám. Menj el bármilyen strandra, ahol a fiúk a lányokat dobálják a vízbe és meglátod a lányok szemében azt a fajta, álsértődöttséget, amit csillogó szemmel mosolyogva dobálnak a fiúk felé egy-egy csobbanás után. Azt viszont nem vettem bele a képletbe, hogy a csaj pánikrohamot kap, annyira félt a víztől, így konkrétan a kempingorvosnak kellett valami faszom nyugtatót adnia, mert háromnegyed óra hangos sírással kevert levegővétel után, úgy kiszáradt, hogy félő volt, hogy soha semmilyen testrésze nem fog már nedvet termelni. Nem tudom, hogy hogyan de baszki fél óra nem telt el a lehiggadástól, de a faszija ott termett és mind a százötven centijével ugrált, hogy meg lesz baszva mindenki. Szó se róla vállas volt a gyerek és ha egy szabályok közé szorított box-ban kellett volna helytállnom lehetséges, hogy alulmaradok, de a vendéglátás nem az a biznisz, ahol a rád támadó emberekre úgy tekintesz, mint egy baráti kesztyűzés partnerére. Az egyik kezemben literes karaf, a másikban flair nyitó volt, amellyel tökéletes védés után, fejen végeztem az üvegkancsó töréstesztjét. Gyula meg már a háttérben figyelt az illegális stukkerével, ha esetleg rosszra fordulna a helyzet. Nem fordult. Utána meg elvitettem a rendőrökkel a kis agresszort a gecibe. Mondanom sem kell Solya aznap leszámolt, Nem is értem. 

Mire ezt a kis szösszenetet leírtam, felkelt a nap. Nem vagyok egy ilyen napfelkelte buzi, aki a romantikát kizárólag a fényt adó égitestünk keltéjében és nyugtájában tudom megélni, de most valahogy adta a dolog. Felhő alig volt az égen, a csillagok pedig nagyon faszán világítottak, mikor belekezdtem a posztba. Átgondolva a tárgyban feltett kérdést, s a két kis nosztalgiabekezdést, kurvára semmi köze nincs egymáshoz. Illetve valamilyen szinten mégis, mert ezeken keresztül látom magamon, hogy amennyiben nem vezetem végig a gondolatot magamban, hajlamos lehetek elhamarkodott következtetést levonni. A szag/illat ami a balaton jellegzetes, nádas, pocsolyás, iszapos illatta most itt van az orromban és bár nem feltétlen egy kellemes, parfümkaliberről beszélünk, rohadtul élvezem. Nézem a lakókocsik és a sátrak előtti eldobált törölközőket, gumimatracokat, az adhoc jelleggel felhúzott szárítóköteleken lógó bikiniket és tudom, hogy a Balaton most is ugyanolyan kurvára jó, mint annó. Csak én lettem az évek alatt egy cinikus fasz, aki képtelen megülni a seggén, hogy a parton ülve cigizhetve magához méricskélje a többi embert és röhögjön rajtuk, hogy mennyire lúzerek. Bár ha jobban belegondolok ez régen is így volt. 

Bár a szokásosnál kevesebbet járok Balatonra sajnos, mégis mindig elkap az az elfojthatatlan érzés, hogy mennyire kibaszottul imádom ezt a tavat. A mai nap pedig kifejezetten ígéretesnek tűnik, mert bár monda a vihart, de kurvára meleg is lesz. Szóval most felrántok egy csík szpídet, jó szép kövér, combos adagot, iszok egy kis vizet, lecsapatom magam a zuhanyban, azaz megmosom középeurópa legszebb felsőtestét, főzök egy kávét, elszívok mellé négy-öt cigit, aztán lesz valami. Plusz a faszom ömlengéseimből tudtam írni nektek egy kis olvasnivalót is. Talán Jocó után egy pici bemelegítésnek elfogadjátok, mielőtt rámegyünk a szétbaszós posztokra. Fckyea!

A BalatonSound ahogy az összes fesztivál a világon olyan történetek kezdeteinek ad teret, amelyekből később regék, majd mítoszok és végül legendák lesznek. A történetek cselekményei nagy szerelmek, hatalmas szakítások az idők kezdete óta, csak a zene, a drogok és a szereplők változnak. 

A Jocó sztori további BalatonSound-os epizódjai:

• Első rész
• Második rész
• Harmadik rész
• Negyedik rész
• Ötödik rész

Ivett nem tudott mit kezdeni a merevrészeg hústömeggel a kapualjban. Nem elég, hogy a bódult fickó telibe hányta, még csak egy centivel sem képes arrébb lökni. Mihez kezdjen? Felhívja a többieket, hogy segítsenek? Esetleg kopogtasson be a szomszédba? Hívja a mentőket? Áá amennyi drogot bevettek az elmúlt napokban, az nem lenne célravezető. Bevinnék Jocót és csak bajba keverné a csapatot. Egyedül maradt és nem tudott kezdeni semmit a helyzettel. Nehéz volt neki ezt a tényt megemésztenie, mert legutoljára egyetemista korában volt szüksége arra, hogy egyedül oldjon meg nehéz helyzeteket, azóta pedig igyekezett komformistán hozzáállni mindenhez, de legalább úgy, hogy soha ne kerüljön bajba. Jobb híján kihozta az egyik kertiszéket, némi sört és egy doboz cigit és úgy vigyázott Jocóra. Közben a telefont nyomogatta és irigykedve nézte azokat a kolléganőit és régi szaktársait akik most az adrián nyaralnak, úton van pár poronty, vagy éppen a színes-giccses díszletek között fehér ruhában mondják ki a nagy igent. Szó se róla, egyik sem vonzotta, najó egyedül a tengerpart, de azt azért érezte, hogy le van maradva a kortársaihoz képest. Világ életében büszke volt magára azért, mert megmaradt szürke kisegérnek, s egyedül az egyetemen szopott be néhány keményebb sztorit. Mármint úgy. Ettől független most, hogy menő vállalkozó feleség-alapanyag, igyekezett a helyzethez méltónak maradni, mert semmi kedve nem volt, mindenféle szemüveges, hitelből házat építős csávókkal randizgatni, akik simán megkérdezték, hogy az Ivett hogy szereti, de amikor válaszolt, hogy hogyan akkor úgy rágörcsöltek az egészre, hogy még egy paplan alatti misszionárius is kielégítőbb lett volna. Ezzel szemben Jocó a maga böszme stílusával teljesen új távlatokat nyitott meg előtte. Ilyen puritán ám szenvedélyesen még senki nem udvarolt neki (Jó a picsád, miért nem baszod ki?) ez pedig akaratlanul is teljesen átbizsergette. A stílus amitől mindig is távol tartotta magát most olyan szinten bekebelezte, hogy ha Jocó nem beszél vele csúnyán, akkor nem is tudja úgy átadni magát a szexnek. El is játszott a gondolattal amikor első nap a szobában Jocó csak így kérdés nélkül a két karjával a fasza felé metakommunikálta a fejét és olyan erősen húzta rá a makkjára, hogy fulladt, taknya-nyála egybefojt, de valamiért eszméletlen módon élvezte. Azon kapta magát, hogy felizgult és elgondolkodott, hogy így a kertiszékben ülve csak így nadrágon át megcsinálja magát, de ekkor halovány reménysugár tűnt elő az utca végéből; két magas vállas srác csoszogott ilyen kamionos sapkában felfelé, igen jó kedvük volt. A fehér atlétás kicsit józanabbnak tűnt ezért őt szólította meg Ivett először;
- Szia, izé sziasztok! Segítenétek? A párom nagyon berúgott és nem tudom bevinni a házba. Itt ül a kapualjban. - szipogta Ivett. A srácok végigmérték és hát úriemberek lévén természetesen segítenek. A két srác a Jocó két válla alá süppedt, hogy csípőből emeljék fel, ami bár eleinte egy bizonytalan mozdulatsornak tűnt, de végül kicsit megremegve felálltak a hústoronnyal. Lassú, óvatos lépésben haladtak befelé, Ivett pedig utat mutatva nyitogatta az ajtókat. Bár nem volt rövid a séta, de végül Jocót óvatosan az ágyára fektették, Ivett lehúzta róla a cipőt és kedvesen betakargatta. - Elfogadtok egy italt a segítségért? - kérdezte kicsit félénken, a srácok persze benne voltak. Kiültek a konyhába és Ivett töltött mindenkinek egy tyúkoskólát. A jégkockák csilingelése nem jutott még el a hálószobáig, mikor éktelen üvöltésre, kivehetetlen részeg morgolódásra lettek figyelmesek. Jocó minden erejét összeszedve állt az ajtóban.
- KIA FOSZK VAGYT? KÉÉÉRDEZTEM BUZI! 
A srácok jobbnak látták ha távoznak, egy korty nélkül otthagyták a longdrinkeket és a kijárat felé siettek. Jocó viszont nem enyhült. - KIK EZSKIVETT? A lány hirtelen szóhoz sem jutott, teljesen lesokkolta az szituáció. A férfi súlyosakat lépett előre a kamumárvány járólapon és a ragyogásból ismerős félpszicho vigyorral üvöltött tovább:
- EZ KÉT FASZ KÚRZS A HÁTM MEGÖTT? 
Ivett sajnos össze tudta rakni a szavakat, de választ már képtelen volt rá generálni. Lábai teljesen földbe gyökereztek és úgy állt ott, mint egy védtelen elsőáldozó a vazelinnal bekent öklű katolikus pap előtt. - Drágám ééén..... - próbálta nyöszörögni mikor az első ütés az orrát érte. Fájdalmat nem érzett, csak azt, hogy a hátával a konyhaszekrénynek csapódik, majd ösztönösen a feje felé emelte a két karját, de ez sem tudta megvédeni a további ütésektől. Tíz perc lehetett? Talán több? Óráknak tűnt. Az ütések úgy záporoztak felé, mint rozsdás zuhanyrózsából a súlyos és forró vízcseppek. Talán könyörgött is, hogy hagyja abba? Nem emlékszik, olyan gyorsan történt minden és olyan hosszúnak tűnt. Nem is képes felidézni a részleteket, csak mikor realizálta, hogy Jocó újra a szobában horkol látta a telefonján, hogy alig másfél perc történéseit élte át. A vitrines szekrény tükröződésében vette észre, hogy bíborszínben pompázik a fél arca és ekkor csapott le rá a fájdalom érzése is. Nem sok ereje volt, éppen csak annyi, hogy leüljön a székre és az első kezébe akadó dologgal megpróbálja letörölni és megállítani a vért az orrából. 

- ÚRISTEN! - törte meg a csendet Klárika éles hangja. - Mi történt Ivett? - változott meg a szilikonszépség hangja izgatottból sírás közelibe. Majd hirtelen lábak tompa puffanása töltötte meg a konyhát. Ivett hirtelen nem is tudta a, hogy honnan került ide ennyi ember, szinte fel sem ismerte őket. Mire a következő pillanatban feleszmélt, már a fürdőben volt és egy széken ülve törölgették többen. Eszébe jutott mikor egyszer főnökével az Echo TV székházában járt és egy erősen sminkelt feltöltött szájú nő dolgozott az arcán mielőtt felvették ahogy nyilatkozik a település önmegtartó erejéről. Akkor érzett hasonló, magától idegen és szürreális szituációt.

Pacsai állt kint a teraszon és azon gondolkodott, hogy most mi a here legyen. Megvárja míg Klárika letisztogatja az Ivettet aztán csak így Clint Eastwood-osan kacsintani neki, hogy makkomra ribanc, vagy valami, de túlságosan feszültnek érezte a szitut. Inkább megvárja míg a Klárika jön oda. Viszont addig valamit kéne csinálni, mert így fog vérrög képződni a farkában. Be is állt a kertbe hátra három ilyen baszomnagy tuja mögé és mintha csak hugyozna, előkapta a répát és elkezdte nagyban verni. Tíz, tizenkét húzás? Nem is számolta. A pici Pacsaik úgy beborították a buja bukszust, mintha csak valami idegen parazita próbálna életet verni rajtuk. Ritmusra elrakta a bránert, majd a cipzárt felhúzva már fordult is volna vissza, mikor realizálta, hogy Glóri két tujával arrébb pisil. Valószínűleg simán levágta a helyzetet, de úgy volt vele, hogy pont leszarja, ez a rocker gádzsi meg amúgy is ilyen sokat látott csajnak tűnt, biztos megérti. A hűtőből kihozták a megmaradt italokat és csendesen beszélgetve itták hulla részegre magukat miközben a napkorong vígan mosolygott felettük. 

Első szám, egyes személyben

Kibaszottul jól tekeri magát ez a csaj. Azon agyalok, hogy a gyorstól amit adtam neki, vagy más is löktet a buksijában. Mondjuk pont leszarom, már smároltunk. Innen szabad a pálya. A narkósokban az a jó, hogy őszinték. Mármint ha van bennük anyag, ha nincs akkor a világ legelvetemültebb kamugépei, de amikor mozgatja őket belülről a cucc, akkor minden egyes szavukban hinni lehet. De tudod mit tesa, nem csak a szavukban, a szemükben, a mozgásukban. Még az orrukban is, ahogy a taknyot próbálják visszaszívni. Egy átlagembert valószínűleg ez elborzaszt, de egy őszinte narkóst nem. Kezdem nehéznek érezni a lábfejemet és nagyon fáj a számban lévő sebek garmadája. A meszkalin nem volt durva adag, úgy érzem, hogy kezd kimenni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy tekerjek egy lehozós dzsoját. Szerintem a csajszi is benne lenne. Aztán kefélünk mint a kísérleti nyulak. Állat lesz. Odaállok hozzá, megnyalom a fülét és átkarolom. A bal kezemmel pumpálok, a jobbal pedig erősen letapizom a seggét. Eszméletlen formás. Ő is viszonozza, simogatja a hátam, belemarkol a valagamba és harapdálja a nyakam. Imádom az ilyen kis tüzes szukákat. Esküszöm még a farkam is megmoccant. Harcol, hogy kibújjon de a narkotikumok erősebbek. Sebaj, megvan rá a gyógyír. Veszek a pultnál két cidert, abban van bőven cukor és valamennyire a szomjamat is oltja. Az egyiket Csilla kezébe nyomom aki hálásan szlopálja be a hűvös almabort. A nyelvével a palack nyakán játszik és úgy ingerel. Néha hozzányomja a seggét a farkamhoz, de nincs szegényemben annyi energia, hogy merevedéssel viszonozza. A zsebembe készített kamagrazselének feltépem a perforált részét és a számbatuszkolom, a maradék cider-el leöblítem és várom a hatást. PAMM GECI TEGYÉL RÁ, majd magamhoz húzom a kisribancot és vadul lesmárolom. A spancikák már rég elhúztak, valószínű nem bírják a kiképzést. Egyre kevesebben vagyunk a tánctéren, mondhatni a kemény mag. Kitartunk. A csaj egyre többet nyúlkál a faszom felé és érzem, hogy lassan készen állok. Tekerünk egyet? Kérdem határozottan, amire a csaj csak csillogó szemekkel bólogat. Elhúzunk a wc-k mögé és már kezemben is van az előre legyártott tip, kihúzom a papírt és sebészi mozdulatokkal tekerem meg a cigit. Ultrasim dobozolt dohányáru is elmehet a vérvörös, retkes gecibe, amilyen szabályos hengert formázok és rágyújtok. Első kört felajánlom a csajnak aki gyakorlott mozdulatokkal szipákol bele hármat. Lenntartja és átadja. Közben néha smárolunk, átadjuk egymásnak a füstöt. Baró. Már nagyon a vége és odaadja, hogy neki elég volt. Olyan Pacsaisra veszem a figurát, mert biztos vagyok benne, hogy a srác hűvös határozottsága tuti illik a képbe és csak előkapom a már meredező farkam és mondom neki, hogy ebbe még beleszívhatsz. És baszki bejött. Csak egy laza mosolyt eresztett el és már szopja is a farkam. Ezt nem hiszem el geccc. Lőjek egy képet én is így felülről? Vagy videózzak? Áá lehet, hogy elejteném a tellát és akkor annyi a kúrásnak. Vagy legyek őszinte és bekérdezzem? Hát végülis mit veszíthetek? - Te, figyi izé Zsuzsi, vagyis nem Csilla, felvehetem videóra ahogy blázolsz? A csaj nemet int és cumizik tovább. Rendesen vákumot csinál a szájával és úgy szívja a bránert mintha abból jönne az oxigén. Hagyom had' bontakozzon ki, aztán egy kedvesen simogatós mozdulattal felhúzom, megfordítom és lehúzom a koszos farmert róla, majd a bugyiját és már rakom is be a gyönyörű, nedvedző pinájába. Kikúrt jó vagyok!

Közben a házban

Már 11 óra is elmúlt. Jocó akár valami hadirokkant úgy tántorog ki a szobából. Mi a geci történt? Kérdezi. A kerti heverőben Pacsai fekszik, karjaiban Klárikával ahogy be vannak takarva egy piros pokróccal és szunyálnak. Andris épp a konyhában sertepertél, a rocker csaj és Májki sehol sincs. De Ivett sem. Benyit a fürdőbe, hogy szarsz szívem? De csak az üres csempék visszhangja fogadja. Felmegy az emeletre ami nehezebb mint elsőre gondolta, de ott sem talál senkit. Mi a geci van? Gondolta magában. Andrishoz fordul, hogy nem-e tudja, hogy hol van Ivett. Andris jelentőségteljesen megfordult, érezte, hogy igazat kell mondjon. 
- Ivett lelépett pár órája. Nagyon pipa rád. Szerintem hívd fel. - mondta, halkan és tagoltan. 
- De mi a geciért pipa? Mi történt? - hördült fel a főnökúr
- Én nem tudom nem voltam itt. De állítólag lepofoztad. Eltört az orra és be van dagadva a szeme. - és Andris akaratlanul is szorította a gecinagy konyhakést. 

Látszódott, hogy Jocó redős tarkója alatt nagyban mocorognak a fogaskerekek, s mintha valami szellemképes emlékek formájában a előkerülne pár emlékkép. Idegesen és remegő kézzel tárcsázott. Még a konyhában is lehetett hallani ahogy a telefon a túloldalon sípolással jelzi, hogy jelenleg nem kapcsolható. És még vagy ezt ötször. Lázas kattogások jelezték, hogy Jocó éppen üzenetet ír s, hogy enyhítse fájdalmát egy masszív tyúkoskólával vette be az algoflexet. Van itthon speed, kérdezte Andrist. Ő csak a fagyasztó felé biccentett, amire a válasz egy igen nyájas, húzz már ki akkor pár csíkot kérlekszépen volt.

Andris kúrt az éjjel és nem aprózta el. Minden bűnös pózban orgazmushoz juttatta Glórit, rendesen kitett magáért. Most mégis olyan bánatos volt, mint a gimnazista fiú, aki a távolsági busz előtt integet szerelmének, ahogy az elindul a messzi városba a kollégiumba. Azzal a végszóval váltak el, hogy jó kis hétvége volt, de neki ma haza kell mennie. Arra a kérdésre, hogy azért beszélünk még, Glóriának csak annyi volt a válasza, hogy az nem lenne jó ötlet butuskám. Eszméletlen bejött neki ez a lány és nem gondolkozott volna sokat azon, hogy esetleg otthagyja a csaját érte. Azt vette észre magán, hogy dühből szeleteli a hagymát, majdnem el is nyeste az ujját. Körülbelül három gramm speed volt a fagyasztóban, szépen gondosan megmikrózta, aprította és az egyik szocreál fémtálca alján egyenlő arányban felosztotta őket. Emberes adagok voltak és Jocóval felváltva küldték be őket. 

Pacsai rémes merevedéssel ébredt, ami egyszerre fájt, húzott és nyúlt. Nem segített sokat, hogy Klárika mellei erőteljesen csapkodták a hegyét. A rohadt kurva a balhé után nem akart már kúrni, mondhatni beájult a srác karjaiba és azóta ott szuszog. Ezt a kibaszást. Próbált úgy mozgolódni, hogy a csaj is megébredjen, majd együtt mentek be a konyhába, egy reggeli kávé-speed kombóra. 

A csapat nagyban reggelizett, mikor betoppant az ajtón Májki és mellette valami szakadék kurva. Májkitól már megszokták, hogy így buli után koszos meg szét van baszva mint a széttaposott kozák kucsma, de hallod a csaj az rendesen nyolcvanasévekbeli skót junkie reklámarc, akivel tán még maga Mark Renton is találkozott a válaszd az életet kampány során. Ilyen alig 40 kilós magas langaléta csaj, kiálló orral amivel a százas cigit is gond nélkül elszívja a hidromasszázsos zuhankabinyban, a bordái kiálltak mint a a szürkemarha szarvai, a szemei beesettek, fogai szürkék, már amik nem rohadtak és olyan brutális testszagot árasztott, mint hat konditerem egész éves szennyeskosara együttvéve. 
- Szasztok skacok, ő itt Csilla! - mondta vigyorogva Májki. - Csilla, ők itt a kollégáim és ez a szép szál legény a főnököm. - folytatta mindenféle szégyenérzet nélkül. Klárika olyan szemöldökemelést csinált, hogy a csaj még így full szétbaszva is levette, hogy nem szimpi, de a többiek igyekeztek erőltetett mosollyal üdvözölni a jövevényt. 
- Zuhanyozzatok le bazeg! - jegyezte meg Jocó. - Ide érzem, hogy kúrtatok. 
Erre az álompár álszégyenlősen egymásra mosolygott majd felcsámpáztak az emeletre. A többiek próbálták visszatartani a nevetést, de még a harmadik lépcsőfokot sem tették meg, mire kitört belőlük. Még szerencse, hogy a drogok olyan szinten dolgoztak a tínédzserszerelemben, hogy nem vágták le, hogy róluk van szó. 

Jocó igyekezett úgy tenni mintha nem mozgatná a dolog, a többiek pedig úgy mintha nem érdekelné őket. Mégiscsak az utolsó nap jön, amire odabaszni szándékoztak és mindenkinek meg volt a motivációja. Klárika be akarta teljesíteni szerelmét Pacsaival, aki szintén keményet akart alávágni, merthogy így vele nő rég baszott ki. Andris a sárga földig akarta leinni magát bánatában, Jocó be akarta bizonyítani, hogy simán pótolja bármikor Ivettet, Májki meg hát. Májki csak élvezte a helyzetet. Így együtt simán felnyalták a maradék speedet, aztán rendesen rátöltöttek a megmaradt italokból. A tyúkoskólára simán játszott a jéger, meg a sör, előkerült egy kevés házipálinka is. Ne végezzünk félmunkát! - diktálta az ütemet Jocó - Ma itt mindennek el kell fogynia!

Rendesen megalapozva indultak el négykor a kapuk felé. Amikor a többiek nem figyeltek, Jocó simán próbálta hívni Ivettet de ki volt kapcsolva. Már mindenre emlékezett és némi bűntudat is volt benne, de nem akarta bevallani senkinek, leginkább saját magának nem. Most mit kellett volna tennie? Tök egyértelmű volt a szitu. Az a ribanc két pasival kúrt majdnem, miközben ő ott pihent egy szobával arrébb. Ezért rendes országokban simán játszik a kövezés, vagy a nyilvános akasztás és már nem is volt annyira unszimpatikus ezeknek a geci migráncsoknak a kultúrája. 

A kapukhoz rendesen dülöngélve érkeztek, Pacsai például nagyban énekelte az Ufó lettem édesanyám című eposzt, amire a többiek csak pilláztak, a Májki valami hyper-space tücött püröttyült a telefonjáról, amire ütemesen mozogtak a Csillával és közben szívtak. A csaj hiába zuhanyzott, még így is rendesen volt szaga, senki nem vágta le, hogy honnan szalajtották, vagy egyáltalán kicsoda ez, de le is szarták. A másfél literes ásványvizes flakonba töltött vodkapezsgőt még gyors beszlopálták a kapuk előtt, amivel megfelelő szintbe kerültek az utolsó napra. Az volt a mondás, hogy 10-ig szabad program, aztán akkor meg tali az arénában, mert akkor lesz Wellhello amit a Klárika nagyon szeret, a Jocó meg abban reménykedett, hogy beakaszthat valami kisribancnak aki befeszülten énekli a rakpartot. 

Májki és Csilla praktikusan egyből az arénába ment, mert akkor nem kell mozogni és meg is volt a hely ahol ott a közelben tudtak tekerni, meg dobni, így nem látták értelmét máshova menni. Klárika és Pacsai kézenfogva sétálgattak a fesztiválterületén és rendesen úgy néztek ki mintha járás téma lenne. Andris fogta magát és leült az első olyan helyen ahol adtak neki alkoholt. Sörrel indított és pálinkával kísérte, nem is nagyon tartott sokáig, mire rendesen be is aludt a fehér fotelben. Jocó afféle magányos farkasként járta a fesztivált, búval baszott orrát lógatta bele a rövid sortos, meg tangás picsák alfelébe, de azért annyira nem is foglalkozott vele. Egy után se nézett vissza, nem szólt be, nem füttyögött, szóval rendesen látszott rajta a bánat. Tett még egy próbát. KICSÖNG. Hagyott ki egy ütemet a szíve. A zord búgó hangok ismétlődő ritmusa rendesen játszott Jocó idegeivel. Úgy hat csörgés után Ivett mérges hangja szólt bele. 
- Mit akarsz te köcsög? - Ez a csaj hamarabb átvette a stílust mint gondoltam, eszmélt fel Jocó.
- Hát, izé, bocsánatot szeretnék kérni. - dünnyögte megbánást színlelve.
- Te kibaszott állat, lilára verted a fejem. - harsogta a lány
- Sajnálom, részeg voltam és be voltam lőve. Azt hittem, hogy megcsalsz. - próbálta picit fölényesen kezdeni, de végül inkább halkan befejezni Jocó. A lány hallgatott. - Most akkor mi lesz? - Érdeklődött Jocó.
- Mi lenne? Elhagylak. -  mondta Ivett gúnyosan. 
- Nem akarod megbeszélni? - váltott kérlelőre Jocó hangja
- Ezen nincs mit megbeszélni. Bántottál. Eltörted az orrom. Mit mondok hétfőn a hivatalban? Mindegy nekem mennem kell, most vesznek látleletet. Érezd jól magad. - Majd kinyomta. 

Látleletet? Ez a picsa fel akar jelenteni? Úúú geci, rottyantott be majdnem Jocó. Próbálta összerakni a gondolatait, de nem igazán sikerültek. A biztonság kedvéért elküldte a boldogság gyere hazát messengeren a csajnak, meg közben megnézte az általa követett ribancok daily story-ait, ahogy pucsítanak, de nem villanyozta fel most. Megkereste Andrist és lehuppant mellé és ő még komolyabban vette a vedelést mint eddig. 

Klárika meghitten lassúzott Pacsaival, Májki meg a szakadék kurva simán csak önmagukat széjjelbaszva ugráltak. Jocó erőt vett magán és úgy gondolta, hogy bemegy a tömegbe megnézni, hogy van-e valami kapás, de bizonyult túl jó ötletnek, mert már a felállás a kanapéról is komoly feladatnak bizonyult. Méghozzá annyira, hogy simán fellökött a lendületben egy hozzá hasonló zsírnyakút aki nem fogadta túl kedvesen a borogatást, így azzal indított, hogy tesókám, vagy kipengeted az italokat amik most a földre borultak, vagy beépítelek a színpad alá. A Jocó persze fellengzősen tolta, hogy simaügy, mentek is a pulthoz ahol arréb söpörték a gyíktestű brigádot, kikérte a témát de a karszalag elveikben nem fedezte a tizenhét rugós számlát. Elittam volna két és fél kilót? Méltatlankodott Jocó. Mindegy szarni rá és a hitelkártyával csippantott, aztán kért magának is valamit, pedig kurvára nem kellett volna. Bement Wellhellora és rendesen falusi disznóvágó afterekre jellemző módon kezdett el bulizni. Az hagyján, hogy alányúlt két ilyen partikurvának, akik simán csak odébbtáncoltak, de letaperált valami harmadosztályú celebribancot, aki ráküldte a nagydarab spanokat, amiből rapid street fight alakult ki. A nagy felfordulásban nem is nagyon lehetett kivenni, hogy ki-kivel van, de miután a seggrészeg Jocó seggreültette egy parasztlengővel az egyik támadóját, a többiek gyorsan rámentek és hamarabb földre vitték, mint ahogy Májki felszívta a csíkot. Az est többi része elég homályos Jocó számára, de az biztos, hogy most így hajnalban a Zamárdi Rendőrségen ül szerencséjére mint sértett, mert a biztonsági őrök hamar lereagálták a helyzetet és kirakták a balhézó brigádot a celebribanccal együtt, aki egy darabig sípitozott, hogy nem tudják kicsoda ő, amire a biztiboyok csak helyeseltek, de arcoskodás ide, arcoskodás oda, a karszalag az ő kezéről is le lett vágva. Jocó hívott mindenkit akit tudott de senkit nem ért el. Nem is csoda, Májki hallod olyan készen volt, hogy már konkrétan nem kettős, hanem hatoslátás alakult ki benne, közben a kisribanca is lefalcolt, legalábbis nem találta. Andris hazament a faszba és a hűtőszekrény alsó rekeszében elrejtett hat doboz sörrel kiült a kertbe és a facebookon elkezdett Glóriákra szűrni.

Klárika és Pacsai viszont becsülettel végigbulizták az estét. A srác nem is fogta vissza magát, jó előre megmondta, hogy ma nem hagyhatsz szarban, mert felrobban a farkam és akkor te leszel a hibás. A síromra is kiíratom majd, szajhák ezrei fognak könnyet hullatni ha ez megtörténik, de Klárikát nem kellett győzködni, ő jobban akarta ezt mint bárki más, egyszerűen csak képtelen lett volna úgy kúrni, hogy egy betört orrú csaj sír egy szobával arrébb. Kibaszott empátia - gondolta Pacsai. Csak arra jó, hogy elbasszuk vele a kedvünket. Alsónadrágja, már konkrétan úszott az előváladékban, mikor kézenfogva elindultak haza. Most nem álltak le minden kapualjban, lábaikat sietősen szedték egymás után és abban reménykedtek, hogy semmi nem fogja most megzavarni őket. A ház elé beérve realizálták, hogy Andris egy JBL hangszóróból üvölteti a vérhányós metált és a kertben áldoz valamit, meg közben betegesen skandálva vagy sír vagy nevet, de nem akarták zavarni, elvégre dolguk volt. 

Ahogy a szobaajtó nyílt úgy gombolta már Klárika a srác ingjét és karmaival hasította a bőrt a mellkasán. A férfi erőteljeset lökött a lányon, hogy az az ágyra essen háttal, s már rajta is volt. Az első menet pár perc volt csupán nem több, de aztán a második már fél óra, a harmadik pedig közel két órán át tartott. Klárika úgy nyögött és nyüszített mint egy fába szorult ebolás kiscica, s Pacsai még azt se bánta, hogy csupasz odalent. Kitettek magukért mindketten. Hajnalban mikor Májki immáron egyedül hazaért, őket találta a kertben, ahogy egymásba bújva nézték a napfelkeltét. Szégyenérzet nélkül ült le melléjük, s bár a pillanatot elbaszta, de nem szóltak neki. Klárika még a vállát is megsimogatta. Andris horkolt a füvön, de valahogy megérezvén a pillanat spirituális jellegét felkelt és odaült kollégái mellé. Nem szóltak egy szót sem, nem volt rá szükség. Egyszerűen érvényesült az energiájuk. Minden faszság ellenére boldogok voltak és igyekezték kihasználni a felkelő nap sugarainak szépségét. Némileg rondított a képen Andris recsegős, többszólamú és közel húsz másodperces fingása, de betudták annak, hogy tényleg rágerjedt a rocker gádzsira. Körülbelül húsz perce ülhettek így egy szót sem szólva, mikor nyílt a kapu és Jocó lépett be rajta, kegyetlenül nagy mokkával az arcán, mögötte pedig Ivett lépkedett egy teljesen új és tiszta ruhában. Kézenfogva odaültek a többiek mellé és ha lett volna valakinél olajvászon, simán megfesthette volna a világ legelbaszottabb éttermi csapatát, ahogy teljesen szétkúrva néztek egy irányba...

Sokan mondják, hogy a BalatonSound egy olyasfajta spirituális élmény, amit csak az érthet meg, aki már átélte. A felkelő nap sugarai a Balaton vizén megcsillanva, a zenék szenvedélyes keveredése és a sokezer gyönyörű, szinte meztelen ember törzsi tánca egyetemes érzést ad minden résztvevőnek arról, hogy a pillanat az csodálatos és megismételhetetlen. Úgy is érvelnek, hogy nem tudják elmagyarázni a vaknak, hogy milyen a piros. Andris szerint csak az igénytelenség beszél belőlük, de ezt csak Glórinak merte elmondani. Semmi kedve nem volt vitázni olyanokkal, akik nem osztják a véleményét. 

Ivett akár egy anyatigris védte és támogatta Jocót a hazafelé vezető úton. A taxis hiéna elkezdett arcoskodni, hogyha a zsírdisznó összehányja az autót akkor a takarítási költségek húsz rugóba fognak fájni, amire az Ivett már bele is kezdett a jól betanult önkoris szövegébe, hogy Zamárdi Polgármesteri Hivatalának jegyzője Dr. Dudás Anita is így fogja gondolni, ha esetleg most felhívná, hogy az XYZ rendszámú taxis fenyeget egy köztisztviselőt? Az út további része csendben telt el, s bár utólag de rendes számla került kiállításra háromezer forintról. Bár Ivett hallani vélte, hogy a hangos motorbőgetés közepette a taxis anyázott, de jelen pillanatban ez teljesen hidegen hagyta. Sokkal nagyobb problémát jelentett Jocó szanaszétbaszott teste amint a kapualjban feküdt. Próbálta megmozdítani a kezét, de ahogy elnézte még maga Fekete Laci se nagyon tudott volna mit kezdeni a mázsás súlyt. Bement vízért, úgy próbálta keltegetni, simogatta, ölelgette, becézgette, de Jocó csak pálinkaszagúakat horkolt félig ülve. Ismét bement a konyhába és a fáradt lábairól lehámozta a tornacipőt, ami egész nap sértette a sarkát és egy vizespohárba jégert töltött, hogy egy kis erőre kapjon. Újra kiment de már csak így mezítláb, élvezte ahogy a párás fűszálak csiklandozzák és masszírozzák elgémberedett talpát és újra megpróbálta felkelteni Józsefet. Macikám ébredj. Gyere be velem az ágyikóba. A nyuszikád kezelésbe vesz, nem fogod megbánni. - mondta affektálva, amire Jocóba mintha egy kevés élet szökött volna, de ugyanolyan gyorsan távozott is belőle egy bő epés hányás formájában, amivel sikeresen romantizálta is a helyzetet főleg, hogy Ivett lábát rendesen telibe is kapta. Te büdös gyökér! - szitkozódott a lány magában és tehetetlenségében leült ura mellé a fűbe és várt a csodára. 

Klárika borgőzős csókja semmit nem vett el az élvezetből amit Pacsai érzett. Ő is kívánta a szilikonszépséget, szó se róla, de rég megtanulta, hogy kollégákat nem dugunk. Első rossz élménye a debreceni Aranybikában volt, ahol felfedezve nadrágjában lévő erejét elsőként megheggesztette az egyik tanulókiscsajt zárás után a kiadópulton, aztán még kétszer a szárazáruban. A csaj ráakaszkodott, de mivel mindketten tanulók voltak, nem tudott szabadulni a helyzettől, pedig mennyi szép dáma fordult meg akkoriban szállóvendégként akik mind csillogó szemekkel néztek vágyakozva a Pacsaira. Aztán utána egy pizzériában ahol melózott a főnökasszonyt dugta meg a pulton, amit a stikában beszerelt biztonsági kamera rontott el seprűnyéllel kergető főnökúrral. Legutoljára pedig pesten az egyik bistro-ban rakta meg a hipster kolleginát a teraszon hajnalban, ami azért volt cink, mert a csaj ilyen szuicid befordulós volt, aztán mikor a srác beközölte, hogy esze ágában nincs járni, akkor bevett egy doboz frontint azt majdnem megpatkolt. Pacsai el is határozta, hogy marad az egyéjszakásoknál, akik nem tudnak kérdést megfogalmazni, mert mire összeraknák a gondolatot, már huss el is lehet szelelni. De most itt van ez a kis plasztikbomba és hát azért régóta tudja ő is, hogy rendesen nedvedzik tőle, most ki ő érted, hogy ne tegyen jót ezzel a szegény lánnyal és megfossza élete legnagyobb vágyától. Megkapod ne aggódj! - gondolt meredező cerkájára, s engedve a csábításnak jó nagyot markolt Klárika seggébe, s úgy folytatták a táncot.

Andris ezzel a Glóri csajjal táncolt, csak para volt mert épp hívta a nője és hát a csajjal se nagyon beszélt eddig erről, szóval valamit ki kellett találni. A telefonon felvillanó közös kép, Életem névvel mindenesetre elég sokat mondó volt, de a Glórit sem kell félteni baszod, csak annyit mondott, hogy; intézd el én is felhívom gyors a férjemet. Pultnál tali tíz perc múlva? - Majd olyan Kiss-esen kinyújtotta a nyelvét és egy pinanyalást imitált, majd kacsintva elfordult a telefonjával. Andris közben felvette, de végig a csaj seggét bámulta amit az elmúlt napban úgy bálványozott mint egy totemoszlopot. 

Első szám, egyes személyben

Mozog a lábam. De miért csak a bal. De most a jobb. Fura. Olyan nagy ezeknek az embereknek a feje. Mármint a testükhöz képest. Hogy nem esik le a fejük. BAMM-PAMM! Kik ezek az emberek és miért ugrálnak így. Tökre nem így kell táncolni. Jó ez a zene. Tetszik az illata. Hány órája lehetek itt? Kettő-három? Esetleg több? Nemtudom. Kéne egy kis víz. Meg egy kis gyors. Nem akarok elfáradni, de érzem, hogy a lábaim cserben akarnak hagyni. Miért nem áll meg a lábam? Átrongyolok a tömegen, az egyik szakállas tagnak beleüvöltöm a képébe, hogy TEGYÉL RÁ és a kezeimmel diktálom a ritmust. A DJ teljesen érzi, hogy adom a tempót mert le is követi az ütememet. Tök király. Pisálnom kell, de hol van a faszom?! HOL VAN A FASZOM? Elhagytam? Janem itt van. Csak nem érzem. Beállok a budisor mögé, fasznak van kedve bemenni a szarszagba és elkezdek pisálni. Egy örökkévalóságnak tűnik míg engedem ki magamból a hugyot. Kicsit el is mélázok rajta, hogy jön belőlem egyáltalán így a bal kezemmel leellenőrzöm, de a meleg vizeletsugár megtörik a tenyeremen. Oké, nincs nagy baj. Meg kéne törölnöm a szemeimet, de előbb ki kell találnom, hogy melyik kezemet hugyoztam le. A jobbat-vagy-a-balt? FASZOM! Üvöltöm el magam, mert nem jegyeztem meg. Inkább hagyom, nem akarom összekenni az arcomat pisával. Kezet kéne mosnom, de hol a geciben tudnék. Na mindegy szerzek vizet, meg tolok egy kis gyorsat, az jót fog tenni. Tök sötét van de olyan vagyok mint az a geci kattogós nyelvű csávó az élien verszusz predátorból. Látok mindent és a fények mellettem állnak. Kicsit úgy érzem magam mint a Neo a mátrixban, hogy én irányítok mindent, mert amit akarok az fog történni. A helyzet az, hogy kibaszottul jól vagyok. Nem találok megfelelő helységet arra, hogy szívjak egy kis speed-et, így leülök az egyik kordon takarásába, viszonylag kevesen járkálnak, a tornazsákomból zsepit és kézfertőtlenítőt veszek elő. Tisztára mosom a kacsóimat és a fiolámért nyúlok. Egy emberes adagot húzok ki a telefonomra, nem is nagyon kell aprítani mert otthon rendesen megcsináltam. A fém szipkámmal felrántom egy emberes adagot és fejemet hátrahajtva próbálok az amfetamin adta lökésre várni. Gecijó a zene és nagyon visszavágyok, de érzem, hogy kell ez a fajta energibomba, mint Popeye-nek a spenót. Érzem ahogy a finomra aprított por az arcüregembe kerül, s egy adag turhás gombócban a torkomban marad. Próbálom ott tartani, hogy szívódjon fel. Az orrom hegyén maradt port az ujjaimmal letörlöm és a fogínyemre kenem. Csodás íze van. Nem kell sok idő, hogy a spuri hatni kezdjen és újult erővel vetem bele magam a tömegbe. Van egy csávó a kordon mellett, itt fekszik és részegen horkol. Erőteljeset rúgok a fejébe, hogy ébredjen fel bazmeg buli van! Átgázolok ismét a tömegen cigivel a számban, a rosszalló tekinteteket le se szarom, egy ilyen csapzott fejű ribanc elém áll, de belefújom a füstöt az ocsmány pofájába és már adom is a ritmust. A DJ ismét veszi a lapot és a kezeim mozgására adja a varacskos basszust! Ááááá de király ez bazmeg üvöltöm el magam és sokkal jobban megy a tánc mint előtte. Szinte érzem, hogy eggyé válok a parkettel és mindenki rám figyel, de én csak bulizok, jól érzem magam! Ők is követnek, mozognak, ölelkeznek, szeretik egymást és mindenkit akit itt van, mert erről szól ez az egész geci! A füst kicsit csípi a számat belülről, valószínű megint összekaristoltam a fogaimmal. Kéne egy rágó geci, de inkább rágyújtok még egyre. Jön a haver, hoz két korsó sört, az egyiket a kezembe nyomja. Nem esik jól, de azért a felét leküldöm, a másik fele pedig végigfolyik az ingemen. A maradékot a fejemre öntöm, hogy hűtsön picit, a poharat pedig elhajítom a gecibe a tömegbe! Ez fenséges. PAMM-PAMM-GECCIII-TEGYÉ'RÁ!

Közben a pultnál

Glóri már a pultnál várja Andrist, picit előbb végzett. Ki is kért két korsó sört, meg két rövidet. Erőfölényben érzi magát, ez látszik a tartásán és a tekintetén. Egyértelmű, hogy nem csinált volna gondot belőle, ha Andris őszintén elmondja, hogy mi a pálya, de ez szarul jött ki. Andris érzi is, nem is nagyon tudja, hogy hogy kezdjen bele. 
- Figyi én, ööö, izéé - próbálná menteni a helyzetet, de Glóri ügyesen kihasználva erkölcsi fölényét egy szenvedélyes smárolással szakítja félbe a srácot, majd miután kimászott a szájából, csak így foghegyről veti oda:
- Nem kell Andris. Nem tartozol magyarázattal. Ha el akarod mondani, mond röviden. Nem számítanak a részletek. - A viking gyerek minden lényéből fakadó magabiztossága eltűnik, s most még elveszettebbnek érzi magát, mind ahogy eddig. - Van egy csajom. Együtt élünk. Ennyi. - mondja akár egy kisgyerek mikor az anyja rajtakapja valami rosszaságon. 
- Van egy férjem, hat éve vagyok házas. Szükséges még ragozni a családi állapotunkat vagy élvezzük ezt a szájbakúrt fesztivált? - mondja kacéran, de határozottan. Koccintanak és vad smárolásba kezdenek, miközben a ritmustól eltérően lépdelnek egyik lábukról a másikra. 

Pacsai és Klárika közel állnak a nyilvános szexhez. A csaj olyan szinten rágerjedt a macsó srácra, hogy rendesen a denszflóron megy az előjáték, farmeren keresztül dörzsöli a csávó szemmel láthatóan is merev bránerét és az sem zavarja, mikor a srác hátulról alányúl. Néha expedíciót kezdeményez a rövid sortba, de azt azért Klárika leállítja, mégis van a méltóságnak egy határa. Olyan szinten be van gerjedve a csaj, hogy nem teljesen biztos abban, hogy kibírja hazáig, ezért alternatív útvonalakat és helyeket keres a fejében, hogy hol lehetne gyorsban lezavarni egy kúrást, de mivel annyi ember van itt, ezért óvatosságra inti sütikét (így becézi a punciját). Nem szeretne ismét napiszar celeb lenni, mint amikor megcsináltatta a melleit és fészre egy olyan szettet rakott fel, amin csak a kezével takarta el a méretes kannákat egy tükör, egy zsinórtanga és egy fényképezőgép társaságában. Hülye kis fruska volt, utólag belátja, de olyan büszke volt. Mondjuk tény, hogy most se a szolidságról híresek a közösségi médiás profiljai, az insáján például több a tangás kép mint az aperolspricces, pedig abból sincs kevés, de hát más világot élünk mint annó három éve. Boldogan veti bele magát Pacsai izmos karjaiba, hosszú karmaival óvatosan felszántja a tetovált vállakat és huncut harapásokkal adja a csávó kézenfekvő tudtára, hogy mennyire kívánja. 

Még mindig az Arénában van a csipet-csapat megmaradt része, Májki éppen a tömeg közepén őrjöng és bulizik néhány hozzá hasonló narkócsatárral, Andris és Glóri egymást szenvedélyesn simogatva és csókolgatva lassúzik. Olyan hajnali három lehet, mikor Klárika vágyai már képtelenek a bugyiban maradni így Pacsai kezét húzva odamennek az szakács kollégájukhoz, hogy ők lassan mennek haza, nincs kedvük együtt menni. És persze hogy van, egyedül Andris aki azért a sok faszság ellenére felelősségtudattal rendelkezik Májki felé, átvágtat a tömegen, hogy szóljon neki, hogy hazamennek. Májki még marad, így pár perc múlva négyesben indulnak hazafelé és minden kibaszott villanypóznánál megállnak smárolni, meg tapizni. Andrisék kicsit lemaradva mennek Pacsaiék után látszik, hogy kinek sietős. Egyszer beérik őket, mikor az egyik zöldre mázolt öntvénykapunak döntve a csődör nagyban ujjazza Klárikát, aki igyekszik a cirádás vasakba kapaszkodva is megőrözni a méltóságát és a hangerejét, de Glória szerint ezt a feladatot, most nem abszolválta. 

Első szám, egyes személyben

ÁÉÁÁÁáá üvöltök bele a tömegbe. Itt van két srác, nem emlékszem a nevükre, de jóféle pubik. Az ilyen arcokkal szeretek igazán bulizni, nem ilyen ótvar divatkábszeres faszokkal mint Jocó. Az, hogy bevesz egy e-t és pörög egy órát abban semmi stílus nincs. Nincs benne szenvedély, nem őszinte. Csak egy kis pörgetésre vágyik, amit tulajdonképpen két redbull jégertől is megkapna. Lenézem az ilyen embereket. Meg azokat is akik itt vannak. Képtelenek felfogni, hogy mi van körülöttük. Lehet, hogy időben, térben egy helyen vannak velem, de olyanok mint a duracellnyuszik amikről Morpheus beszélt. Képtelen megérteni, hogy csak statisztái egy olyan élménynek amiben akár főszereplők is lehetnének. Ő bajuk. Itt van például ez a csaj velem szemben. Majd kibuggyan az összeszikkadt a csöcse a bikinifelsőjéből, de csak rázza a fejét, kezében a mentes vízzel. Mellette egy másik ilyen tehénforma, ez meg folyamatosan tekeri a picsáját, tutira azt hiszi, hogy ő az az anacondás csaj, csak éppen kerekség vagy úgy egyáltalán egy íves idom nincs a csajon. Csak recegős hájréteg, meg narancsfesztivál. Hánynom kell az ilyenektől. Persze a pupillájukon látszik, hogy ezek se a royal vodkától érzik jól magukat, amit a táskából stikában isznak. Kettővel arrébb meg ott egy tag, ilyen súlyos tagbaszakadt kopter, emelgeti a jobb kezét a bal zsebéhez aztán meg jobbra kitartja mint a régi mikrofonsérós diszkókirályok. Ezt csinálja már két órája. Figyeltem. Legszívesebben odamennék és a pofájába üvölteném, hogy takarodj haza a putriba, a mészkőből vájt föld alatti diszkótokba te nyomorult vidéki patkány, de ki a fasznak van kedve izmozni egy ilyen helyen, ahol az sem lehet tudni, hogy ki kinek a kije. A DJ megint belehúzott, ez a csávó nagyon ott van. Ahogy kinézek a placcra, látom ahogy a nap az első sugarait veti a vízre. Megint kezd beütni a fless, csak kéne még egy kis anyag. Egy kis gyorsítás sose árthat főleg, hogy hidratáltam rendesen. A srác adott rágót, de félretettem, mert rá akarok gyújtani. Akarok egy gyors löketet ezért benyálazom a cigarettám végét belemártom a speedbe és meggyújtom ügyelve arra, hogy az első slukk, amivel az eregetett anyag is jön veszteség nélkül jusson a tüdőmbe. Csodálatos érzés ahogy kitölti azt, bár nem túl jó az íze, de mire leér már nem számít. Lenntartom amíg tudom, majd kifújva kortyolog a sörömből és elszívom maradékot. Kihúzok egy combos csíkot a telefonra és már rántom is fel. Egy vézna kis kurva lép oda hozzám, szakad térdű farmerba, hogy esetleg jó vagyok-e nála. Mondom kiscsillag hát persze és már húzok is ki még két csíkot. Mégse egyedül toljon szegény. Érzem ahogy az orromban megtelik a porral és kibaszottul elégedett vagyok. Szemügyre veszem a csajt ahogy szív és nem zavartatva magamat rendesen lecsekkolom a dekoltázsát ahogy behajol. Nincs rossz melle, bár Klárikáéval nem vetekszik. Bár azzal maga Emily Ratajkowski sem. Simán elmehetne modellnek, mondtam is neki de olyankor csak legyint. Nem értem mit lát abban a Pacsai gyerekben. Oké, értem én, hogy jó csávó, helyes, szépek a fogai, erős, magas meg férfias. De tuti nem becsülné meg. Az a csávó bárkit megdughat. Szerintem még Emily-t is. Na mindegy. Magyaráz valamit a csaj, de túlságosan elmélyedtem a gondolataimban, azért visszakérdezek. Csilla azt mondja és valami olyasmit kérdez, hogy egyedül vagyok-e. Nem teljesen értem, mert próbálja benntartani az anyagot az orrában a zene meg rendesen elnyomja a hangját. Közelebb ülök és lenyalom a telefonom előlapjáról a rajta maradt cuccot. Magyaráz valamit a csaj, de nem értem. Olyan kis apró fogai vannak, mint a motkánynak. A szemei mélyen ülnek, ilyen kis cuki barnák. Próbálok kitisztulni, de nem olyan egyszerű, viszont bárhogy is nézem, egész jó kis pina ez. Gyorsan leellenőrzöm a BudaFCKNPest-es tornazsákomba, hogy van e nálam kamagra. Csak a biztonság kedvéért teszem, mert tudom, hogy van, de semmi kedvem véletlen lyukra futni. Simán lehet, hogy a Jocó kilopta, kinézem belőle. Visszakérdezek, hogy van e kedve bulizni és tetszik a dolog, mert vissza se kérdezett, mire észbe kaptam már a számban volt. Imádok élni! TEGYÉL RÁ GECI! Üvöltöm el magam és magamra húzom a csaj a csontos kis seggénél fogva és úgy gyurmázok rajta, amíg egy újabb adag után be nem zúzunk a tánctérre. 

Hazaúton

Andris és Glóri megvető pillantások közepette tárgyalta ki Pacsaiék kibontakozó románcát. Már volt ujjazás, faszverés, szopás és nyalás is az útba eső kapualjba, de kúrás még semmi. Andris meg mert volna esküdni, hogy Klárika csíkot húz maga után, mint valami gennyes meztelencsiga, de Glóri leoltotta, hogy ne undorítóskodjon már, ő is Nő és a női test így működik. Közel van már a ház és Andris férfiassága is rendesen tettre kész volt mire a kapuhoz értek. Egy hatalmas hányásfolt éktelenkedett a bejárat előtt az ósdi cementlapokból kirakott kocsibeállón, amit nyomozói képességüknek hála egyből Jocóhoz társítottak. Ők viszont sehol nem voltak, legalábbis kint. A házból fény szűrődött ki. A kormos-szutykos felhők az égen néhol átengedték a felkelő nap első sugarait és a partról a basszus még mindig tisztán kivehető volt. A távolból részeg csapatok vonulása és üvöltése hangzott, ahogy feladatukat beteljesítve nyugovóra térnek. Klárika ügyet sem vetett a hányásfoltra, úgy húzta maga után Pacsait azzal sem törődve, hogy kollégái, főnöke mind tanúi lesznek hangos szerelmüknek pár percen belül. Annyira akarta már ezt a férfit, hogy az sem számított volna neki, ha esetleg pucéran látják, vagy ne adj isten kirúgják. Ahogy így négyen beléptek a házba, groteszk látvány fogadta őket. Vérfoltok a földön, igaz nem nagyok, de ahhoz pont elég masszívak, hogy aggódásra adjanak okot. A szobából Jocó horkolása adta meg a horrorisztikus alapzajt, hogy a konyhában érve szipogó Ivettet találják meg ahogy egy véres konyharuhát tart az orrához és a lilára dagadt bal szeméből hatalmas cseppekben folyt a könny. 

A fesztiválok fizikai törvényeiben az elsők között szerepel, hogy a második nap sosem tud olyan erős lenni mint az első. No nem létszámban, profitban, vagy ilyesmi, hanem a buli erősségében. A fesztiválra éhes rajongók első nap, eszüket elvesztve, gátlásaiktól megszabadulva mindent beleraknak az első napba, így az azt követő nagy általánosságban, egyfajta regenerálódó , lazázós buli szokott lenni. Persze ugye ez függ attól is, hogy ki melyik nap érkezik, de menj el bármilyen fesztiválra és nézz végig a második nap a tömegen. A rekedt hangú, pecsenyepirosra égett srácok, a szégyent vastagon sminkkkel takaró lányok tömkeleigei hullámoznak a színpadok között. Jocó és csapata bármennyire is erős volt, a fizika ezen törvényei alól ők sem tudtak kibújni, még azzal a brutálisan sok narkotikummal sem. 

Májki készült. Nem csak felpörgető anyagokkal, hanem olyan orvosi cuccokkal amik segítik a másnapot. Péntek reggel például előkerült egy borsmentás szemcsepp, amit senki nem akart kipóbálni, mert el tudták képzelni, hogy a menta jeges, hűs hatása, hogyan kerül kölcsönhatásba a szemgolyóval. Májki viszont jó ideje használta már ezt a terméket. Elmondása szerint először olyan mintha millió apró tű böködné a szemét minden irányból, de ez csupán néhány másodperc, s onnantól akár egy újszülött felnyíló pilláinak az érzése kerít hatalmába. Miután szakszerűen csepegtetett magának és a többiek látták, hogy a karikás szemgödrök hogyan simulnak ki, a pupillák normálisra apadnak, ők is kértek. S tényleg. Ez a cucc újjászületést adott

Jocó éppen öblöseket fingott a retyón, amit a telefonról nyomatott tiesto mix sem tudott elfedni, Ivett szendvicseket készített a csapatnak, az Andris meg kávét főzött, míg a többiek napoztak a kertben. Az volt a terv, hogy ma kicsit előbb bemenneka fesztiválra, megnézik a pogramokat és tíz előtt csak lájtosban piálnak, utána viszont odabasznak. Hiába volt még csak reggel 12, már azért egy üveg tyúkos szét lett osztva kólával, azt azt szürcsölte mindenki benzinkutas jéggel, meg száz forintos lime-al, ami elég luxynak hangzott az amúgy erőteljesen munkás-alsóközéposztálybeli csapatnak. 

Jocó te büdös görény! - kiáltott fel Klárika mikor tett egy próbát a pisiléssel a földszinti mosdóban. Ha már rohad a beled, legalább azt a kibaszott légfrissítőt használd, úristen de büdös. - folytatta. Persze Jocó csak röhögött, hogy az igazi nő szereti a férfi szagát, emlékezett is, hogy valami filmben mondták ezt, de valójában a Family Guy-ban látta, de ez egyáltalán nem vett el semmit a téma humorfaktorából. Ivett nem szólt az ilyenekért. Tűrte. Most hova hadakozzon azért, mert palija büdöset szarik, pontosan tudta, hogy ha sokat akar kérni ő nagydarab urától, akkor az ilyen dolgokat el kell engednie. Neki pedig komoly tervei voltak és nem rövidtávúak. 

Szereztem meszkalint! - törte meg a csendet Májki. Mindenki hülyén nézett rá, tudták, hogy valamilyen drog lehet, de fingjuk nem volt róla, hogy pontosan mi az. Lakossági narkósok vagytok basszátok meg - sziszegte Májki, majd elkezdte mesélni, hogy mit tudnak ezek a kis gömbök és mindenki tátott szájjal hallgatta. Pacsai csaja ekkor már elment, de Andrisé még ott volt és mosolyogva hallgatta az előadást miközben finoman masszírozta a viking vállait.  

Lilahagyma, libatepertő, szalonna, kolbász, teavaj és még egy kis serrano sonka került az asztalra, ízlésesen díszítve paradicsommal és paprikával. A csapat jóízűen falatozott, Jocó hármasával lapátolta a szájába a vékony sonkaszeleteket amitől egy merő zsír lett a szája körüli rész. Alig fél óra alatt mind a három tálcát leürítették, csak néhány karika hagyma maradt itt-ott. Fürdés, waxolás, hajzselézés és sminkelés követte a bőséges reggelit, s egy órára már készen is állt a dream-team, hogy újra bevegye a fesztivált. Ivett járását csak némileg korlátozta a csípősen hegesedő seb az ánuszrózsájánal. Akart pár szót váltani a Pacsaival, de nem igazán volt rá lehetőség, mert valaki mindig ott volt. Pacsai levágta, hogy a csaj keresi a szemkontaktust, próbált is úgy mozogni, hogy hátha lemaradnak, vagy ilyesmi, de nem úgy jött a helyzet. Majd bent. Gondolta.

Jocó a kapuknál meglátta a kis piros hajú, nagycsöcsű biztonsági őr csajt, így a tömeget kijátsszva, soron kívül be is slisszantak. Pacsai felkiáltott, hogy; mindenki a vendégem, mit kértek? Jocó segítesz? - pontosan tudta, hogy nem akar majd, így meg sem lepődött a válaszon, hogy valaki más menjen, amire várakozásaihoz hűen az Ivett jelentkezett. Beálltak a pultba, ami szerencsére még elég szellős volt, s mikor kikérték az italokat, rá is tértek a kellemetlen témára. Pacsai kezdte. 

- Ugye tudod, hogy nem akartam. Ott feküdtél az ágyamban, összekevertelek a ribanccal aki épp zuhanyzott. - sziszegte bűnbánóan
- Persze, gondoltam. - mosolygott az Ivett - ez a narkó készre tett. Azt sem tudtam, hol vagyok. Köszi, hogy diszkrét voltál a Jocó előtt. Ugye ez az egész kettőnk között marad?
- Alap, senkinek nem lenne jó, főleg, hogy tényleg félreértés volt az egész. 
- Értelek. - mondta Ivett egy kicsit olyan szájízzel, mint mikor a csajok be vannak sértődve, hogy oké, hogy nem dughatsz meg, de miért nem akarsz? A hiúsága kelletlenül kihallatszódott a szavaiból. - Azért ügyes volt a kezed. - Tette hozzá kacéran, hogy feldobjon valami labdát, amit reményei szerint majd a Pacsai leüt, de a srác túl 400 nőn, simán átlátott a szitun és inkább mosolyogva nyugtázta a beszélgetést. Kurvára tudom, hogy ügyesek a kezeim bazmeg, ha tőből levágnák a karomat is minden nő akarná. Gondolta, miközben a pultról szedegette le a poharakat és kacsintott egy csibészet a pultos gádzi felé. 

Elég hamar visszaértek ahhoz, hogy mindenféle gyanúba keveredtek volna, így mindannyian vígan tudtak mosolyogni Jocó hülye poénjain. Megindultak, hogy keresnek egy fehér kanapét ahol két ilyen atlétás bézbóz sapkás kölyök fetrengett, Jocó csak odavakkantott, hogy fiúk keresnek titeket a bejáratnál, s a srácok egyből értették, hogy felesleges bárminemű ellenállás, s egy szó nélkül adták is át a helyüket az idősebbeknek. Mi legyen a mai program geci? Klárika már forgatta is a programfüzetet, hogy ő Brains-re tutira akar menni, ami még Andrisnak sem volt ellenére tekintettel, hogy ott legalább van gitár. Más előadót meg nagyon nem ismertek így abban maradtatk, hogy majd ahol jó a buli, így ejtőztek még pár órát a kanapékban, a Klárika meg az Ivett elmentek pancsolni. 

- Jól megvagytok Jocóval? - kérdezte kicsit félénken, de próbálva a határozottság látszatát tartva Klárika, miközben odaértek a stéges dj-hez és laza karmozdulatokkal betáncolt a vízbe.
- Aham, tök szupi minden, néha tróger picit de nagy szíve van. - válaszolt Ivett, aki picit hezitálva de követte a lányt. Belül megvetette a Klárikához hasonló lányokat, szánalommal vegyes irigységgel tekintett a testét alig takaró falatnyi bikinire, s jókedvet színlelve próbált ő is mozogni a zenére, amely távolabb állt tőle mint beduintól az éjféli harangszó. Elszórakoztak kicsit a dzsuvás vízben és ahogy a tyúkoskóla kicsit lazított mindkettőjük idegein, úgy óldóttak fel a hosszú kiállások alatt egyre inkább. 

Andris ölében ült a Glóri, Jocó éppen a valami faszom hengerekről meg dugattyúkról tartott előadást, amit Pacsai unottan hallgatott miközben oda se figyelve húzott mindent jobbra a tinderen. A Glóri néha bekérdezett ilyen epéseket, hogy akkor te csak a bömössel kézenfogva tudsz kúrni meg ilyenek, de Jocó nem igazán értette, hogy ezt mire mondja, így vígan nyelte az italokat fürödve önnön nagyszerűségében. Andris törte meg a csendet, hogy vett valami fasza lángost kettővel feljebb és olyan szósz meg pirított szalonna volt rajta, hogy gondolkodóba ejtette, hogy esetleg be lehetne vinni az étterembe próba jelleggel. Simán el lehet kérni érte ezerötöt szerinte, de Jocót nem igazán kötötte le a munka, amúgy sem, hát még most mikor végre nyaral. Ki is találta, hogy faszért üldögélnek, miközben a csajok rázzák a picsájukat, mérnem isznak már valami férfiasat, amire se a Pacsai, se az Andris nem tudott észérvekkel nemet mondani. Májki viszont eltűnt már vagy fél órája, monta, hogy van egy kis dolga és hamarosan csörrent. Glóriának is el kellett mennie, mert vár rá valami hangosítógyerek akivel interjút csinál, de később még megkeresi a cuki vikinget és folytatják a dolgokat. 

- Te egész jó kis ribanc ez! - jellemezte seggtüskés csajt a Jocó az Andrásnak. Sosem kúrtam még rokker csajt, mindig féltem, hog előkapja a korbácsot azt feldugja a seggembe. De így elnézve ezt a valagat, hát én baszod simán megraknám. - Karolta át barátilag Andrist, de azért kicsit erőfölénykedve. - Szétbasztad a picsáját mi? 
- Háát, seggbe most így nem akartam rámenni az első éjszaka, de a pináját, meg a száját azt rendesen. Hallod lilára volt festve a sunája. Erre már a Pacsai is felkapta a fejét. - Eskü rendesen középen meg volt nyírva a leszállópálya, de ilyen nagyon ízlésesen, aztán mint a luvnyák haja, rendesen be volt festve és lila színű volt. - szabadkozott Andris. Közben pálinkával koccintottak.
- Hát geci ez elég undorítóan hangzik - mondta Jocó - de olyan fajta undorítónak amit azért simán kipróbálnék. Valahogy nem vonz a pinabunda, de a pornókban mostanában megint divat. Van pár ribanc akiknek kurvajól áll.
- Tedd a szívedre a kezed és mond, hogy Michelle Wild-ot, vagy Aleska Diamondot nem basznád szét? Pedig azoknak is mindig szőrős volt. - Próbálta védeni a helyzetet Andris.
- Szerintem meg gyökerek vagytok! A csajnak igenis legyen szőr a pináján, nem sok, de legyen. Akár egy kis csík, akár egy hitlerbajusz, vagy egy kis gömb alakú pamacs. De legyen. Abból látni, hogy tisztában van a szexualitásával, aki csak lekapja minden nap, mert fosik hogy egy faszi egy sörtétől összehányja magát, az nem képes élvezni az igazi kúrást. - Kezdett bele a szakértői kommentátorba Pacsai.
- Nézzétek - csapta fel a telefonját a balaton csődőre - Itt van ez a csaj, ezt múlt héten kúrtam. Hibát nem találsz rajta és ott a fazonra vágott csík. Namost ha letakarod és úgy nézed, teljesen megváltoztatja a karakterét. Ez olyan mint a férfiaknak az arcszőrzet. Az igényesre vágott borosta az legalább olyan szexi, mint az igénysre nyírt pina. Erről ennyit. Én ha meglátom, hogy a csajnak csupasz a picsája, rendesen rá is kérdezek, hogy tán gyereknek hiszi-e magát, vagy valami. Arról meg ne is beszéljünk, hogy milyen geciundorító mikor ki van pattogva a pina, meg ilyen szőrtüszőgyulladásos. A mai frisstizennyolcasok hallod csak ilyenek. - Emelte meg a második pohár pálinkát.
Andris abszolút helyeslően bólogatott, de Jocón látszott, hogy ezerrel megmozgatta a dolog a fantáziáját. Ez pedig bizonyítást is nyert, mikor Ivett és Klárika visszaért, mert a nagydarab kopasz főnökúr szégyent nem érezve vetetette oda mindenki füle hallatára, hogy: Ivett mától ha borotválni mered a pinádat eltöröm a hátad! Gyere Pacsai mutasd meg azt a ribancot. Na ilyet növesszé nekem. - Aztán vigyorgott mintha egyenesen Palvin Barbi combjai közül nézett volna fel. 

Viszont vészesen közeledett a Brains koncert, úgyhogy már a csajszikkal együtt toltak egy rövidet, Májki persze sehol nem volt, de pont leszarták, úgyis kábé olyan a csávó mint egy szobanövény; ott van, néha öntözni kell, de nem zavar senkit. Májki viszont nem veszett el, csak hat körül betolta az első adag meszkalint, aminek hatását az első nap megismert két makkmarcival várták. Életében először most volt türelmes, mert a meszkalin nem hamar kezd el hatni, sokan ekkor esnek abba a hibába, hogy mégtöbbet betolnak. Aztán még. Aztán a végül látják a hangokat, szagolják a színeket és hetekig egy roncsok lesznek. Májki még sosem próbálta a meszkalint, de régóta fantáziált róla. Amíg várták a hatást, ilyen nagyon laza cigiket csináltak és szívtak el, közben pedig arról beszélgettek, hogy a sok divatdrogos mennyire nem képes átérezni az igazi flesst amit a kábítószer nyújthat és sok köcsög mind. És erről majdnem két órát pofáztak. Aztán szép lassan elkezdett hatni a meszkalin...

A Brains koncert viszont odabaszott, rendesen emelgették a lábukat ezek a parti hobbitok, bár drum'n'bass-t egyedül a Klárika tudott lépkedni, a többiek meg mondjuk pont leszarták, hogy autentikusan lépkednek vagy sem. Jocó kezdett rendesen bekúrni, úgy nyelte a viszkikólákat, meg a pálinkákat, mintha azon múlna a bömös teljesítménye, aztán pont mikor szólt az életlen, akkor rendesen rá is böffentette a pálinkát a kiadóopultra, amiből kisebb felbolydulás is lett, amire az őt kikísérni kívánóknak el akarta vágni a torkát, egy ilyen kigombolt inges igazság bajnokát le is ütött, hogy ugyan már ne tapogassa a vállát a kis buzi, egyedül az Ivett gondoskodó kezei tudták megnyugtatni az üvöltésből: - Nem basztam be, csak szar volt a pálinka, meg meleg is.

A Pacsai meg a Klárika között viszont elkezdődött valami, mert rendesen elkezdtek egymással táncolni, a Klárika meg így densz közben rendesen pucsítgatott, amaz meg kúrós mozdulatokkal viszonozta, aztán később már rendesen összesimulósan nyomták. Tiszta tinédzser lámúr geci. 

Jocó viszont nem igazán volt képes visszavenni, továbbra is vedelte a viszkikólákat. Mikor Glóri visszaért, simán úgy köszönt neki, hogy: - Tényleg lila a pinád geci? Amire se Ivett, se a Glória nem reagált, de azért megjegyezték. Úgy döntöttek, hogy maradnak az arénában, mert rendesen adta a zene, minden fasza volt. Még a Májki is előkerült, egyhelyben ugrált és úgy izzadt mintha most lépett volna ki a balcsiból, de mindenki vágta, hogy nem fürdött. Ott volt vele a két másik narkóhuszár is, azok is szeletelték rendesen a levegőt. Húsz perce ugyanazt a mozdulatsort ismételték, beszarsz gec.

Klárikának viszont megzizgett a tellája és elsőre nem is igazán fogta fel a látottakat, de aztán kijebb ment, hogy egy cigi mellett tudatosítsa magában; Jó volt a tegnap éjjel, megismételhetnénk. - Mindezt Bencétől. Mire másodjára is végére ért, jött is mégegy, hogy Ne haragudj, egy munkatársamnak kölcsönadtam a telefont és véletlen neked írta a csaja helyett. - De ezt már Klárika nem túl éles esze sem akarta befogadni. Nem hitt a drámai lezárásokban, attól sem feltétlen érezte volna jobban magát, hogy leordítja, vagy elküldi a gecibe, így egy tiltás-törlés után beállt a pulthoz és az első sráctól elfogadta az italt, aki odament. Nem kellett sokat várnia. 

Ivett nyugtatgatni próbálta közben Jocót, aki erőteljesen káóra itta magát, azt se tudta hol van, csak beszélt magában, ahogy ült a sátor lábánál. Végül úgy döntött, hogy nyolcvan kiló plusz ide-vagy oda, ő bizony hazaviszi hőn szeretett urát, s fasztudja, hogy hogyan de végülis sikerült elvonszolnia a taxikig, ahol laza öt rugóért haza is vitték a három utcával arrébb lévő apartmanukhoz. 

Klárika viszont felszállt a piavonatra és nem volt megállás. Valami ilyen vastag karú, tetovált gyerek kezdte fűzögetni és arra sem húzta fel a szemöldökét, mikor Klárika egy cidert, egy red bullt és egy jégert rendelt be. Pedig szerinte elég egyértelmű volt, hogy az "elfogadsz egy italt" az egy italra vonatkozik. Viszont a csaj már rendesen félig meg volt alapozva, így csak szinten kell tartani a szopatáshoz, gondolta ő, de azt nem vágta, hogy Klárika se ma kezdte. Mikor már kábé nyolc rugót elivott a srác karszalagjáról, akkor mondta, hogy bocsi engem vár a barátom és belevetette magát Pacsai karjaiba, aki levágta, hogy menekülőút, de épp próbált egy kis szolibarna ribancot befúzni, aki így bukó lett, szóval gondolta belemegy a játékba és hagyta, hogy a Klárika borszagú csókja nem csupán jelzés, hanem egy hosszantartó éjszaka kezdete legyen..

Hiába csak az első nap telt el, mondhatni a srácok már most megütöttek egy olyan mércét, amit együttesen is ritkán szoktak. Pacsai biztos volt abban, hogy hosszú és komoly beszélgetés vár rá majd, pedig nem annyira szerette az ilyet. 

Májki nem aludt az éjjel, nem is nagyon tudott volna. Az a közel két versenylovat instant megölő adag amit magába szippantott, bizony rendesen döngette a mellkasát. Leült a kertben az egyik koszos karosszékre, s fülébe bedugva az egyik ilyen ótvar tuc-tuc zenét, rendesen pöfékelte a Jocó kintfelejtett aranymalbiját. Azon morfondírozott, hogy hogyan lehetne úgy élni, ahogy ez a sok csávó az instán, hogy egész nap hajókról ugrálnak a vízbe, közben lófasznyi méretű trombitákat tekernek, s mellette olyan puncikban úszkálnak, akikhez képest még Klárika is csak egy rozzant csotrogány. Mire fejben végigvezette ezt a gondolatot, már túl volt a doboz cigi felén és arra eszmélt, hogy gecire szomjas, szinte érezte a vattakorongokat a szájában, amiktől nem tudott nyelni. Bebotorkált a konyhába ami nehéz dolognak tűnt, mert a bal lába az folyamatosan dobolásra késztette és nem szándékozott felvennie egyik férfivel sem a harcot a házból, hogy esetleg felkeltette vagy ilyesmi. Ahogy a hűtő előtt állt, azon gondolkodott, hogy jól esne valami burkolnivaló, mert régen evett, de nem talált semmi ehetőt, így a kalóriadús dobozos sört választotta reggeli gyanánt. Ahogy piszkos körmeivel próbálta felbontani a sört, lepillantott a lábaira, s szomorúan állapította meg, hogy retkesek mint az állat. A felbontott sörrel a kezében becsavart a fürdőszobába, s levetette a ruháit a földre. Beállt a zuhanykabinba, csak így lazán a sörrel, s elkezdte engedni magára az illatos vizet. Milyen jó szaga van a víznek. Olyan somlógaluskás, amiben nincs mazsola. Keveredve egy picit citrommal. Meg talán egy pici lila is, de abban nem volt biztos. Farka alig egy lóbab méretűre zsugorodott a sok speedtől, de ez nem volt újdonság számára. Megszokta. Tudja, hogy ha akció van, akkor megnő. Pont mint az égigérő babtesa. Szó se róla, kell egy kis zselé, de igazán nem nagy ár ilyen jó élményekért cserébe. 

Májki mindig az Axe másnaposságelleni tusfürdőt vette, már egészen tizenegy éves kora óta. Egyrészt azért mert talán ez az egyetlen tusfürdő ami 11 éve piacon van, másrészt meg simán beütött a placebo, hogy ez elűzi a másnaposságot. Persze, az idiótája permanensen be volt szívva, meg cuccozva, hogy a gecibe érezne bármi másnapot. Mikor végzett magára tekert egy törölközőt, a cuccait bebaszta a sarokba, a cipőjét meg bekúrta a zuhanytálcába, hogy majd kitisztul. Ilyen illatosan vétek lenne aludni, s ezért inkább kiment a kertbe, ahol még pont elcsípte a napfelkeltét. Sok napfelkeltét látott már, talán többet mint a csapat egész életében, de sosem tudta megunni. Mindig arra emlékeztette, hogy tökmindegy mi történik, a nap az fel fog kelni. Csak télen máskor. Vagy mi a geci. Eszébe jutott, hogy ezt az élményt megoszthatná valakivel. Mivel Pacsai valószínűleg a nem értene szót, Andris meg sanszosan hentesbárdot állítana a fejébe, így logikus döntésnek tűnt, hogy Klárikát hívja. Úgyis rég dumáltak. Elindult a szobája felé, s óvatosan kinyitotta az ajtót. Klári! -suttogta. Alszol? Semmi válasz. Elindult az ágy felé, s óvatosan elkezdte simogatni a szeretnivalóan halkan horkantgató Klárika vállait. Álmos kérdések moraja bújt elő a paplanból, leginkább arra irányulva, hogy Májki mi a faszt keres itt és miért van egy szál pöcsben. Nem igazán volt meggyőző a napfelte csak Káriads, napfelt! - amire csak egy takarodj innen volt a válasz. Úgyhogy Májki visszament a kertbe és valóban ottmaradt a fürdőlepi, de annyi baj legyen, megitta a sör maradékát, hozott még egyet és folytatta tovább a lábával a dobolást. Ő lepődött meg leginkább, mikor pár percre rá Klárika tényleg megjelent egy ilyen kis sportmelltartó szerű topban, ami mondjuk erőteljes belátást engedett az ipari méretű kannákra, meg mellé egy ilyen seggrefeszülős minisort, amit a magamutogató ribancok hordanak csak az edzőtermekben. Szerencsére Klárika mocskos szája nem Májki ellen beszélt, hanem csak az ébredés mindenkori velejárója, így mindenféle feszkó nélkül nézdték a már majdnem teljesen felkelt napkorongot, miközben megittak pár sört. 

Pacsai volt az aki következőként csatlakozott közel két órával később. A hülyegyerek simán kijött álló fasszal, amit a szűk calvin klein alsó sem igazán tudott leplezni, s Klárika fantáziáját bizonyosság váltotta fel, már a méreteket illően. Májki nem is igazán tudta, hogy hogy takargassa babszemjankóját, ezért inkább kortyolt egy erőset a sörből és úgy volt vele, hogy ebbe a játszmába kár beszállni, így inkább csak élvezte a szép reggelt.  

Klárika rá is kérdezett, hogy hol van a szőke ciklon, amiből a Pacsai úgy vágta ki magát, hogy amikor az Ivett hazatántorgott jobbnak látta elküldeni a csajt a picsába, hogy főnöke nőjére kellően oda tudjon figyelni, nehogy gáz legyen. Az igazságról mélyen hallgatott, nem hiányzott még, hogy egy féltékeny kiscsaj, meg egy full drogos is képben legyen. Májki készletéből kihúztak egy kellemes kis napindító csíkot és élvezték ahogy a nap sugarai elkezdik felmelegíteni a testüket. Májki lopva nézegette Klárika egyre inkább vadítóan libabőrős, majd később a melegtől izzadó melleit, s belül elképzelte, ahogy közéjük fullad. Meg élvez. Majd ezeknek kombinációját. Órákig csinálták ezt, néha picit bealudva, de mindannyian élvezték a semmittevéssel egybekötött, napozós, piálós időt. Olyan tizenegy környékén Klárika úgy gondolta, hogy igazán nem számít ha villant a kollégák előtt, a nap pedig pont tökéletes szögben tűzött oda, így levette felsőjét, s úgy süttette magát, s a két kanos idióta megszólalni sem mert a továbbiakban. 

Andris olyan dél körül tántorgott ki, pont azután pár perccel, hogy a csaj hasra fordult, s dülöngélve próbálta felmérni a károkat. Átkozottul fájt a feje, s ezen a megszokott sör-unicum-flector sem segített egyelőre így az egyik mövenpick-es napernyőt felhúzta, s befeküdt alá, miközben úgy vette a levegőt, mint egy majdnem a tenger fenekén rekedt gyöngyhalász. Később mikor a fújtatás is abbamaradt, engedélyezett magának még egy gyógysört, s úgy nézett ki, hogy talán lassan készen áll majd a következő napra. Ki is találta, hogy csinál sajtos omlettet pirítóssal, az mindenkinek jól fog esni, kivéve a Májkinak aki időközben bealudt mint a szar. Pacsai mondta is, hogy segít, amire a Klárika is egyből felugrott, hogy a frászt hozza az amúgy is labilis Andrisra, akit a két mell hirtelen előbukkanása olyan szinten felébresztett, hogy már az álmosságot sem kellett a továbbiakban törölgetnie a szeméből. 

Már bőségesen túl voltak a reggelin, mikor Jocó kurvaanyázását hallották a lenti fürdőből, amit mint később kiderült, egy túlságosan kiálló küszöb és nagylábujj találkozása okozott. Ivett még aludt, így ki lehetett tárgyalni, hogy mi a gecit kezdjenek a helyzettel, amire meglepő módon Májkinak volt a legépkézláb ötlete miszerint; hagyják a gecibe, nem kell lebaszni, kicsit túltolta, de hazajött, baja nem esett, nem kúrta seggbe senki (itt a Pacsai majdnem félrenyelte a sört), szóval legkevésbé az hiányzik, hogy itt csapatosan kérdéseket tegyenek fel neki, meg falhoz legyen állítva (Pacsai itt már ki is köpte). Meg lesz a csajnak amúgy is a lelkiismeretfurdalása, inkább segítsünk neki, hogy nincs para, mellette állunk. - Senki nem érti, hogy hogy tudta összerakni így ezt a két mondatot, de mindenki látta benne az igazságot, így abban maradtak, hogy így is fognak tenni. Ivett még közel két órát aludt és a körülményekhez képest, egész korrekt állapotban kelt fel, hogy szegény nagyon éhes. Mint öt kisgyerek mikor rosszat tesznek, s imponálni akarnak az anyjuknak, úgy ugrottak fel mindannyian, s rakták bele neki a serpenyőből a tányérba a rántottát. 

Viszont lassan négy óra lesz, ideje lenne megindulni gondolták többen is, amivel Ivett még várt volna, de gondolta majd bedől egy fehér kanapéra, iszik vizet, azt ellesz, így egy közel egy órás készülődős, fürdős, sminkelős, hajzselézős kör után ténylegesen megindultak a part felé, ahonnan már messziről lehetett hallani a varacskos basszust. Meg mellette a Májki cuppogós cipője, mert az idióta ki nem vette a zuhanytálcából, így ott ázott közel fél napon keresztül, váltáscsukát meg nem hozott, így vizesen vette vissza, szarni rá, gondolta majd megszárad. Hiába volt már viszonylag késő, a kapuknál még  mindig sor volt, de a csipet-csapat most a tegnapitól eltérően még nem érezte át a #festivalfeelinget, lehajtott kis búvalbaszott fejjel kódorogtak libasorban a beengedők felé. Egyedül a Pacsai gyerek volt vidám, mert érezte, hogy a tegnapinál már csak jobb jöhet. És tényleg, messzire se kellett mennie, a kapuk utána toi-toi sornál egy mutatós kis darab törölgette a könnyes szemeit, s ez az állat már ott is termett, hogy mi a baj szép hölgyem, tán elveszett a barátnőd?

Andris gyorsan lefarcolt a többiektől, van valami hangosító haverja aki itt melózik azt elviekben beengedi majd hátra, hogy ne a sok idióta között kelljen vedelni. Tódult át a hömpölygő embertömegen, s azon gondolkodott, hogy úristen, kik ezek az emberek, honnan jöhetnek és mit csinálhatnak. Elmélázott az undorító kék-fehér nejlon hawai nadrágokon, amik már tíz évvel ezelőtt is gáznak számítottak a strandod, de még most is minden szar kínai árusnál fellelhetőek ezerötér. Nézte ahogyan a sok szarrábaszott fiatal ugrál ritmustalanul valami olyan alapzajra, ami mellett egy magára valamit adó tücsök is azonnal megpusztul, s miközben mély megvetésében hasított át a humán masszán, az járt a fejében, hogy miért nem találta még ki valaki, hogy aláaknázzák a fesztivált a gecibe, vagy mustárgázt szórni drónnal, ami nem csupán olcsó is, de magyar népesség szempontjából kapásból hat dolgot oldana meg, a NAV átszámlázós problémáitól, a designerdrog kérdéseken át, a szar zene felvevőpiacáig. Persze mire a gondolatmenete végére ért, ő is érezte, hogy ez kicsit erős volt és igazságtalan, hiszen mindenkinek joga van hülyének lenni és szar zenét szeretni, de azt a gülüfejű, fanszőr hajú gyereket aki egyhelyben táncol kiakadt szemekkel, na azt azért tényleg feláldozná. Vagy valami. Meg is érkezett a közben a haver, aki már egy üveg jóféle hazaival várta a srácot, s miközben poharaztak, előkerült egy ac/dc-s polós, csöcskirálynő, ilyen feketére festett tépett frizkóval, olyan farmerral aminek a seggén szegecsek voltak és Andris menyasszony ide, menyasszony oda aznapra elveszett. 

Májki és Klárika kitalálták, hogy Cloud9+ közepére még beérnek, amire tolnak egy fasza denszet, így Jocó és Ivett egyedülmaradtak. Jocó ugye nem az fajta ember, aki képes mély érzelmekből kifejezni a gondolatait így csont nélkül rákérdezett, hogy mi a geci volt tegnap, amire az Ivett jóval összeszedettebben válaszolt, mint ahogy azt elsőre várta. Mi lett volna? Bedrogoztatok én meg azt sem tudtam mi van. Utolsó erőmmel mikor nem találtalak hazamentem. - Olyan ügyesen játszott a szavakkal, hogy tulajdonképpen a végére még Jocó érezte szarul magát, hiszen tényleg ők itatták és tördelték a kezébe a cuccot, így ezen nem nagyon volt mit megbeszélni. Ivett egy picit adta a haragos, fáradt lányt, de úgy húsz perc múlva beleült a Jocó ölébe és ölelgetve mondta neki, hogy de semmi baj, itt vagyunk, nyaralunk, pihenünk élvezzük ezt ki. Majd egy olyan nyelvszopós csókot adott a srácnak, miközben takarásban egyik kézzel masszírozta a golyókat, hogy Jocó minden sértettsége elszállt, s azon imádkozott, hogy ne lőjje el a patront a gatyába. 

A Halott Pénz volt megbeszélve találkozási pontnak, ugyanis még kint a kertben megbeszélték, hogy ha együtt jöttek le, akkor illene együtt is bulizni, ami meglepő módon pontban 23:30-kor meg is történt, mindenki ott volt és Májki lájtos szipogásán kívül teljesen józannak is tűnt. Andrissal jött a seggszegecselt pina is, Glóriának hívták, valami metálújságíró és podcastet is csinál azt kapott sajtós jegyet és most gondolta megnézni már mi a pálya. Amúgy helyes kis csaj és látszik, hogy Andrissal nagyon megértik egymást meg a norvég nyelvet, nomeg egymás nyelvét is rendesen ingerelték. Ivett mint a büszke nőstényoroszlán, úgy vonult az alfa mellett, s Jocónak is kezdett minden rossz érzése elszállni, neki is állták veretni ezerrel erre a narancssárga hajú gyereknek a kattogós zenéjére, még a Májki is életre kelt és vagdosott a kezeivel mint a néger repperek. Pacsai is mozgott rendesen mint a higanyszál a szocreál hőmérőben, balkezében a sírós kisribanccal, aki már nem sírt, de valami gempa felvillant mindig a stroboszkóp fényénél ha megfelelő szögből nézted a csaj bal orcáját, de érted ez a Sound itt nem foglalkozik senki ilyesmikkel. Érezd a Yolo-t, érezd a fesztivált. 

Klárika viszont nem annyira érezte, mert Bence a tökéletes Bence nem igazán reagált semmire. Írt neki, hívta még egy posztot is kirakott fészre meg instára is, ahol felülről fotózta magát, s betaggelte rajta a csávót, hogy; "már csak te hiányzol" de ha azt hiszed, hogy a csávó engedélyezte az idővonalán, akkor el vagy tévedve barátom. Ráadásul tök feleslegesen villantott csöcsöt, hogy a Pacsai már megint valami idegen pinát szorongat, a Májkival meg köbö akkor sem, ha ő lenne az utolsó faszi és neki már annyira hiánya lenne, hogy el kéne gondolkodnia egy koszos, szálkás fa wc pumpa nyelén, akkor inkább azt választaná a drogos srác helyett. Addig-addig spanolta magát, míg két combosabb tyúkoskóla után írt egy sms-t a Bencének, hogy "másfél napja nem reagálsz, nem tudom mit gondoljak. Ha kicsit is fontos vagyok neked, írj vagy felejts el végleg" Mikor a harmadik tyúkoskóla végére érve sem érkezett válasz, akkor ott maradt a pultnál egy cigivel a kezében és várni kezdett. Igazi nő, pontosan tudta, hogy mire a cigi végére ér, már más ki fogja kérni neki az újabb kört. És természetesen most sem tévedett. Még a cigi fele sem kellett hozzá. 

A srác aki kikérte az italt, nem volt csúnya, sőt. Egész helyes volt. Igaz alacsony, amit Klárika nem szeretett. Viszont szép fogai, dús haja és tiszta cipője volt, ami enged egyfajta igényességet feltételezni első blikkre. Klárika nem akart kúrni ma. Legalábbis akárkivel nem. Ez a srác az értékítélete szerint pontosan olyan kaliber akivel kedvesen elflörtöl és rossz helyzetekben menekülővágányt jelenthet. Most viszont nincs szüksége menekülésre, bízott a kollégáiban, hogy ha cinkesre fordul a szitu akkor kimentik. Beszélgetett vele egy darabig, de a srác egyre erőszakosabb lett, próbált fizikai kontaktust kierőszakolni; a vállára tette a kezét, végigsimította az arcát, meg megpróbált kezet csókolni, amivel csak a kezdetben felépített szimpátiát rombolta le földig. Mondjuk sorra itta a viszkiket tisztán, ami még egy gyakorlott ivót is földre tud kényszeríteni, de itt szó sem volt ivós tapasztalatról, ez a csávó zöldfülü, ez már a harmadik mondat után látszódott. Amikor harmadjára próbálta meg átkarolni a derekát és úgy magához húzva csókra kényszeríteni, unta meg Klárika s az egyik kidobó srácnak akivel már szemmel lemetakommunikálta, hogy itt lehet, hogy elkél a segítség, intett egy gyorsat, s a csávó hamarabb került vízszintesbe mint azt ő maga várta, persze merőben más keretek között. Klárika pedig jókislány módjára átlépett rajta, s visszament a többiekhez. Át is indultak Radio Stage-re ahol hamarosan a Hamvai fog fellépni, s be is indult a funky ezerrel nyomták a táncot, persze olyan kis fáradtan, még a Májki sem tolt rá semmit és körbeállva bolondkodtak, meg csinálták a figurákat. Még az Andris és a Pacsai újdonsült csaja is. 

A lájtos kis sulibuli után az embereink álló faszokkal és nedves bugyikkal hazafelé vették az irányt, beszarsz mert még az ujj csajok is rendesen mentek, egyedül a Májki fűzte meg a Klárikát, hogy mivel ők úgysem fognak egymással kúrni, így mi lenne ha maradnának afterezni az arénában, amiben a csajszi benne is volt, így könnyes búcsúk nélkül, de elváltak egymástól. Jocó rendes volt, mert mondta, hogy ha valami gáz van azért csörrententsenek, meg szólt a portás spanjának, hogy figyeljenek oda a két fiatalra. 

A hazafelé út viszonylag csendesen, de jó hangulatúan telt el, s mikor a házhoz érve a Pacsai meg az Ivett valahogy előre keveredett ajtót nyitni, a csaj csak finoman annyit mondott, hogy csak ketten hallják, hogy figyu, szerintem vágd le a körmeidet. Majd kacsintott és pár perc múlva három szobából, háromból különböző frekvencián és ritmusban üvöltöttek a csajok az élvezettől. 

Nagy volt a riadalom szerda este, mikor Jocó realizálta, hogy az általa előzőleg pórázzal odakötött csaja eltűnt, pedig alig egy méterre cigizett tőle. Már gondolt mindenre, az ötven kilós atlétás gyerekekre, a NAV-ra, a migráncsokra sőt magára Sorosra is, de azért érezte, hogy csaja eltűnésének hátterében talán más állhat. Első körben elkezdte hívogatni.

Klárika éppen egy erőteljesen hugymeleg pálinkát húzott le Andris társaságában, aki valami olyasmiről pofázott, hogy ez a 'Sound mennyire szar már, bezzeg a maratonon mekkorát pogózott és fullos piroshajú leánykákat szodomizált méghozzá tömegesen. Rendesen unta is a sztorizgatást ezért rácsörgött a pasijára a Bencére, hogy mizu, de az nem vette fel a telefont, pedig a Facebook messenger szerint öt perce elérhető volt. Hirtelen rémképek kerültek Klárika szemébe, hogy ez a jóvágású fiatal srác biztosan más lányokkal kokettál vagy éppen csodás péniszéről küldözget fotókat, de végül elvetette a gondolatot, hogy ez ilyen rendes srác, biztosan csak dolgozik. Éjjel fél háromkor. 

Májki éppen az Arénában szeletelt, nagyon átérezte a bulit, azt hozzácsapódott két ilyen hozzá hasonló ekihuszár ilyen shildes sapkákban, meg napszemüvegben. Érted eleve sötét volt, meg a fények miatt már mindenkinek jojóztak a szemei, de ezek így tolták. Kérdezi is az egyik aki később Cselziként mutatkozott be, hogy dobsz? És Májkit nem kellett győzködni sokat, azt így ment ez reggelig, amikor is szakmai tanácskozás címen kiterítették lapjaikat egymásnak és elkezdtek elsőéves kémiaszakkört tartani egymásnak az általuk birtokolt szerek tulajdonságairól. Kész bazmeg. És érvelnek egymásellen, meg később egyetértenek, meg elhatárolódnak, mint valami faszom vitaesten. 

Pacsainak viszont jó fogása volt, a szőke kis kurva pilláit rebesgetve lépdelt párhuzamosan a sráccal, láthatóan alig várta már a pillanatot, hogy beérjenek a szállásra, de Pacsai gyerek se volt egyszerű, konkrétan minden sarkon, meg villanypóznánál megálltak, hogy feltolja rá ilyen vadul smárolós, segg meg puncitapizós formában, azt már eddig is biztos volt benne, hogy ha megérkeznek majd, nem nagyon lesz szükség előjátékra, de amikor a farmersorton is átütött a csaj nedve, akkor már ő is tudta, hogy valamit kurva jól csinált. Körülbelül ebben a percben csörrenhetett meg a tellája, a Jocó volt az, hogy nem-e látta az Ivettet, mert elveszett, de Pacsai gyorsban lerázta, hogy éppen egy vaginamodell kinézetű szőkét igyekszik vízszintbe tenni, így ha lehet az elkövetkező két órában ne nagyon zavarja, de ha tud valamit azért majd ráír. Klárikát meg Andrist is ugyanezzel a szöveggel hívta fel a főnökúr, annyi különbséggel, hogy ők viszont odamentek, hogy együtt kezdjék el keresni. Alaphelyzet az volt, hogy a telefon kicsörgött, de se fel nem vette, se az üzenetekre nem válaszolt. Annyi ideje meg nem voltak még együtt, hogy find my phone applikációval keresse, pedig ha Jocón múlna a csaj nyakában már nyomkövetős chip is lenne, biztos ami biztos alapon, amit valami állatorvosnál majd tudnak trackelni. Mivel sajnos ilyen maradiak a mai lányok ezért a chip-es opció nem játszott, meg kellett keresni, ami viszont egy olyan fesztiválon, ahol konkrétan egyszerre több tízezer ember atom mód bebaszva szeletel, igen nehéz lesz. Annyi könnyedségük volt, hogy a fehér szoknya amiben az Ivett eljött, igencsak feltűnő a sok tangás segg között, így ez volt az alapvető keresési kiindulás. Persze az idióta Jocó odament egy ilyen pénzfeltöltős gádzsihoz is, hogy esetleg a karszalagjából nem e lehetne kideríteni, hogy hol fizetett legutoljára, de elhajtották a gecibe. Később egy ilyen alacsony piroshajú kidobócsajjal kezdett spanoskodni, hogy nem látták e az Ivettet, mutat róla képet, azt ahogy elővette a telefont és megnyitotta a galériát, előjött vagy harminc olyan kép, ahogy a pöcsét fényképezte le, aztán utána olyan amin az Ivett szopja, aztán olyan amin az Ivett segglyuka van, de végül Facebookon megnyitotta a profilját és abból mutatta meg, hogy na így néz ki ha feje, mert a kisgádzsi addigra már valamennyi testrészével tisztában volt. Amúgy ez se volt semmi, hallod a csaj megvolt vagy 150 centi magas, két akkora csöccsel, hogy külön karszalag kellett nekik, azt ez kidobó, gondolta is a Jocó, hogy szóvá teszi, de aztán rájött, hogy nem lenne célszerű most ilyen dolgokba belemenni. Lényeg a lényeg, a csajnak rémlett valami egy fehér kosztümös atom bebaszott picsáról, aki a kijárat felé tántorgott. 

Gyorsan el is csavartak arra, de a kijáratnál nem emlékeztek ilyen jellegű lánykára, így Jocó rémülve kereste fel a mentősöket akik szintén nem találkoztak ilyen kinézetű csajjal. Klárika és Andris közösen mentek minden nagyobb pult környékén, a tömegbe meg se próbáltak bemenni, ott úgy sem találnák meg. Andris rockmaratonos bebaszós tapasztalatai sokat segítettek eme magasztos expedíció sodrában, ugyanis valamennyi toi-toi mögé, meg ilyen takartabb helyekre belestek, de néhány kefélő párocskán kívül semmit nem találtak. 

Közben Pacsai már nagyon be volt gerjedve, állt a farka mint a két hete viagrát reggeliző orosz tenyészbikának és nagyon rágerjedt a kiscsaj vékony testére, már fejben el is képzelte, hogy hogyan fogja megreszelni, meg hogyan fogja rávezetni az anális örömökre. Mennek be a kéróba, mondja a csaj, hogy action előtt ő használná a zuhanyzót ha nem gond, de picit azért már rajta is látszott, hogy túltolta a piát, formás lábai keresztbe tették meg az alig pár métereset utat a fürdőig. Pacsai gyorsban kihasználta a lehetőséget, mondta, hogy melyik szoba az övé és ott várja álló fasszal, amire egy kacér nevetés volt csupán a válasz, majd felment a másik kisebb mosdóba, hogy az elmúlt órákban teletrutymákolt alsójától megszabaduljon, meg kicsit felfrissítse a gyíkot. Pacsai amúgy nem kispályába tolja, ilyen avonos intim lemosóból több flakonnal hozott baszod mint tusfürdőből, állítása szerint, mindegy mennyire vagy izzadt, ha a bráner ápolt akkor nyert ügyed van, amiben azért van ráció na. Hallja is, hogy csapódik az ajtó, súlyos bizonytalan léptek hangjait hallja a szobája felől, s az ajtó ismét csapódik. Itt az idő gondolta, s egy tic-tac elrágása után, még vetett egy pillantást a tükörbe, elégedetten magára kaccsintott, megsimogatta Rick-nek becézett farkát és elindult, hogy beteljesítse aznapi küldetését.

Közben Jocó mégegyszer próbálta hívni, de baszott se rá. A Csapat összeverődött a Jéger Aréna előtt és ott tanakodtak, hogy mi legyen, hívják a nemzetvédelmiseket, vagy a TEK-eseket, hogy mérjék be mobillal, de a bejáratnál lévő rendőr is elhajtotta őket, hogy hajnali négyre úgyis megcsappan a tömeg, addig esélytelen, várjanak szépen, a fesztivál területén nagy baj nem lehet. 

Pacsai nyit be a szobába, a kellemes fehér illatos paplan csak alig takarta a formás segget, a félhomály pedig csak még inkább feltüzelte a srácot. Megy is rá a gyönyörű félholdra, két ujja benne is van a csajban, nyomogatja, rendesen, egy merő lucsok a csaj, halkakat de erőteljeseket sóhajt. Picit illúzióromboló a borszag amit a csaj áraszt, de hát mégiscsak fesztiválról jöttek. Rátenyerel a csaj hátára, nyomást helyez az ujjazásba és elkezdi tolni ritmusra, a csaj is nyögdécsel, már érzi, hogy itt a pillanat, hogy rámenjen a segglyukra, dugná is be óvatosan a mutatóujjat, nem is ütközik falakba, halk nedves cuppanással már benn is van, mikor érzi, hogy valami nem oké, fordul a csaj szembe, de még egy ujjal benne van a seggében, nézi bazmeg, de nem érti, valami nem oké. 

Közben a fesztiválon

Jocó sosem volt egy érzelmes csávó, de akinek akad némi sütnivalója és beszélt a sráccal tíz percnél többet, az simán levágja, hogy a kőbunkó fejszerkezetben traumák sora vezethetett addig, hogy a kigyúrtságban fedezze fel az érvényesülést. Andris és Klárika legalábbis így gondolja, mert sosem látták főnöküket ilyen kétségbeesettnek. Azt azért nem gondolták volna, hogy Jocó aki gond nélkül lezúzott egy idős asszonyt, most itt picsog a csaja miatt, de rendesen látszott az arcán, hogy meg van rémülve mintha szellemet nyalt volna. Klárika ráadásul tökre át is vette a hangulatát és be is fordult, egyedül az Andris volt képes picit helyén kezelni a dolgot, már amennyire a mattra bebaszott viking norvég szavakat skandálva kifejezte magát. Az volt a mondás, hogy össze kéne szedniük magukat még most két csoportban, valaki menjen haza nézze meg a hazafelé úton található árkokat, bokrokat fasztudja, valaki meg a kemping részt vizslassa át, aki ne Jocó legyen mert nem hiányzik, hogy átgyalogoljon egy komplett belga különítményen, aztán abból is csak a stressz legyen és valljuk be, azért ez életszerűen hangzott. A Klárika ment a kempingbe, az Andris a hazafelé vezető utat pásztázta, a Jocó meg a kijárat és a közeli wc sor mellett tett ideges köröket és közben minden kiment belőle amit eddig tolt. Mellé még el is szívott egy doboz aranymalbit, rendesen olyan volt a pofája mint aki vattát reggelizett, meg köhécselt ezerrel. Amikor az egyik pultnál akart kérni egy viszkiredbullt akkor elhajtották, hogy már standolnak, de végül kis vöröshajú csöcskirálynő jött a segítségére, hogy elveszett a barátnője adjanak neki. A kisgádzsi ilyen recsegőbe beleszólt párat, de a kollégái sem láttak semmit. 

Klárika kalandja igen érdekesre sikerült, mert először is egyedüli lányként minden második faszi megállította, ilyen-olyan ajánlatokkal, amiből a seggből-szájba kérdésének felvetései voltak a legenyhébbek. Hozzá volt szokva az illetlen bókokhoz, de ilyen koncentráltan, hat különböző nyelven, amiből legalább ötöt nem is értett, még ő sem igazán találkozott. Mindenesetre közel fél órás keresése nem járt sikerrel, így visszabandukolt a bejárathoz, ahol már Májki is ott volt és Jocót győzködte arról, hogy toljanak egy lelazulós dzsót, de Jocó nem kért belőle, inkább szlopálta a vizet amit a Májki hozott, meg közben láncban szívta a cigiket. 

Andris is visszatért, de egy srácon kívül aki összeszarta magát a vasút mellett, nem talált semmi érdekeset, viszont már frankón hajnalodott és a tömeg is rendesen oszlott mint az élőhalott buliban. Tettek is egy kört együttesen, hátha meglelik valahol az elveszett leányt. A nagy színpad mellett voltak éppen, mikor Jocó telefonja megrezdült. A kopasz állat úgy húzta ki a zsebéből, mintha egy vérszomjas lódarázs csípett volna bele a herezacskóba a zseben keresztül, le is esett a földre, ahonnan nem sikerült elsőre felvenni. Másodjára sem, ekkor elbaszta a kezében lévő aranymalbit meg a vizet és két kacsóval már képes volt abszolválni, ezt az amúgy rendkívül egyszerű feladatot. Szíve kihagyott hármat, mert az Ivett csöcskidobós képe jelent meg, miszerint ebben a pillanatban hívja őt. 

Pacsai ujjazása nem is lehetett volna szürreálisabb, pedig átélt már ő is pár durva kalandot. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó és hirtelen villanykapcsolásra eszmélt, s az ajtóban a szőke ciklon állt egy szál pinában, hirtelen ő sem tudta hova tenni a csajt, akiben végbéltájékon még mindig benne volt egy ujjal. Milyen gyönyörű teste van gondolta, de mi a picsa hát akkor ki  faszomat ujjazok - gondolta ő, és hirtelen valami kandikamerás helyzetre gondolt, ahol a csajnak van egy fullos ikerpárja és meghegeszti őket, a végén meg még pezsgőt is kap. De a valóság sokkal szörnyűbb volt ennél, érezte ezt ő is, s nyelt egy nagyot mielőtt tekintetét visszafordította az ágyban fekvő lányra. Rá se kellett nézni igazából, pontosan tudta, hogy sötét hajszín, kék szem fog kérdőjelfejjel rá nézni, s a feltételezés bizonyossá vált, ahogy Ivett tekintetével találkozott. Hangos cuppanással húzta ki az ujját a csaj kloákájából, ami nem igazán segített ezen az amúgy is kínos szituáción. A szőke csaj ordított valamit, ami talán faszakalap lehetett, de ez ebben a pillanatban legkevésbé sem hatotta meg. Ivett bamba fejjel próbálta felmérni mi a helyzet, de nem igazán sikerült neki és egy tompa puffanással vissza is dőlt. 

Pacsai meg szépen fogta, átvitte a szobájába, betakarta, visszaerőltette rá a falatnyi bugyiját ami sokkal nehezebb mint levenni egy csajról és ez még úgy is érvényes ha a csaj eszméletlen vica-versa. Már csak az volt hátra, hogy felhívja a főnökét, hogy haló a csajod akit két órája kerestek itthon van és épp most ujjaztam meg. Mivel érezte, hogy ez cink, ezért megpróbálta a járhatóbb utat választani, s bízni abban, hogy Ivett nem fog emlékezni semmire. Keresi a telóját de sehol, fasz kivan, ideges is lett mint a picsa, de végül az Ivett mobilját használva gyorshívást tudott kezdeményezni a 29 nem fogadott hívás miatt. 

Jocó először méginkább ideges lett, hogy a Pacsai szólalt meg a telefonban, de megnyugodott mikor azt mondta, hogy most ért haza, tök egyedül az Ivett, a részegségen kívül semmi baja, bent fekszik az ágyban. A csapat pedig fáradtan, de nyugalommal a szívükben elindult felfelé a napfelkeltében. 

Jocó és az egész brigád izgatottan várta a szerdai napot, hogy végre két hónap után bezárhassák az éttermet és elhúzhassanak a BalatonSoundra pihenni egyet. Mivel termelték a GDP-t ezért Jocó büszke volt a csapatára és ezt bizonyítani vágyás képpen vásárolt egy doboz tyúkosba való viszkit, egy kisebb tégla narkót, meg egy maréknyi óvszert az odaútra. 

Azért a balaton nyugati csücskétől elbumlizni Zamárdiig nem két perc és mivel rakomány is volt bőven ezért izgalmaktól sem volt mentes. Eleve úgy indultak, hogy Májki, Andris, Klárika meg a Pacsai egy autóval mentek, a Jocó és az Ivett meg a bömössel, amit telepakoltak szittyóval, hangfalakkal, narkóval meg ruhákkal. Hozzáteszem az utóbbiból volt a legkevesebb. A Pacsainak van egy alfája ilyen márkabuzi a gyerek, állítólag már az óvodában is az olasz autómárka volt a jele, s élete során volt vagy tíz darab neki, amiből három még mindig megvan. Az egyik ilyen oldtimer, konkrétan ki se gurul vele a garázsból, ponyva alatt van, csak néha jár be hozzá fényezni, meg olyankor ki is veri rá. Konkrétan ott ölelgeti az ülést és szerelmes szavakat suttog a kipufogójába. Na ilyen kaliberben imádja az autót. Persze ezek az állatok kinevezték partibusznak az autót, azt már induláskor a hamvai gyerek varacskos disznóvágós afterzenéje rezonáltatta be a karosszériát, a Májki elkezdett volna körbeadni egy dzsót, de a Pacsai gyerek ráüvöltött, hogy az autóban nuku szívás, max az előre bekevert tyúkoskóla mehet körbe, de ha egy csepp is lesz a kárpiton akkor egyesével fog mindenkit seggbebaszni. A Klárika gyorsan ki is cseppentett egyet, ahogy ott domborított az anyóson, de Pacsai nem vette észre. Viszont bekérdezte, hogy az oldalbordákat, hogy-hogy otthonhagytátok, ami logikus kérdésnek tűnt, tekintettel arra, hogy mindenkinek van párja. A Májki hamar kivágta magát, hogy bár jól alakulnak a dolgok a Zsuzsival, de neki melóznia kell, meg amúgy sem annyira adja a Sound-ot, az Andris csaja családozik, meg eleve azt se érti, hogy az Andris minek megy, mikor ő rockmaraton fanatic. A Klárika verziója picit nyakatekertebbre sikerült, mert a Bence nagyon kedves és aranyos srác, meg tök örizett volna ha jön, csak neki most valami iszonytatóan komoly tárgyalásai lesznek és nem tud sajnos még telefonközelben sem lenni három-négy napig, de Klárika érezze jól magát és majd azért néha csörizzenek össze. Cserébe viszont úgy megkúrta kedd éjjel mint még soha, a csajnak konkrétan kidörzsölődött a sunája, azt a 'Sound előtti vaxolás csak méginkább gallyra vágta az amúgy is rendesen megnyúzott puncit, így praktikusan dobta azt a szexi csipkés tangát amit direkt bulisra vett az intimissimiben nemrég és bugyi nélkül csapatta egy varrásmentes picsasortban, ami bár nem a legfancy-bb darab, de Klárika seggén még így is jól állt és nem kellett minden egyes lépésnél sziszegnie ahogy az irritált bőr összehúzódik.

A Pacsai viszont kitett magáért, egy ilyen lezser világoskék színű térdnacóban jött, betűrt inggel, designos horgolt övvel meg egy ilyen fasza surranóban, ami erőteljesen eltért Andris outfitjától, ami egy fekete farmer volt térdnél levágva, az évek alatt rojtosra hordott véggel, egy ac/dc póló meg egy ilyen nomád bőr karpánt. Mondjuk legalább az acélbetkóst lecserélte egy fekete oldschool superstar csukára, ami még adott egyfajta retro-s érzést a kinézetének, de azért így is kilógott a sorból. A Májki meg kábé magára aggatta amit talált otthon, egy ezeréves agyonhordott fekete converse, valami régi hm-es vászonnadrág, meg valami pöttyös rövidujjú ingben tolta, egy kétezres évekbeli oakly napszemcsóval, szerencsétlennek senki nem szólt, hogy az már régen is ciki volt, a Pacsai meg is jegyezte, de szerencsére Májki az ilyen jellegű sértésekre teljesen immunis volt.

Jocó és Ivett az újgazdag vállalkozók mintapárjaként kívántak megjelenni, s ezért mindent meg is tettek. Fasztudja, hogy Jocó olvasta-e a 10 jótanácsom öltözködési cikkelyét, de baszod egy az egyben lekopizta, azt úgy verette szigurúan M-es tisörtben, ami úgy feszült rajta mint húsvéti sonkán a kötözés, de állítása szerint megérte, mert látszik a muszkli. Ivett viszont kibaszta magát rendesen, mintha csak egy váci utcai irodaházból menzáért kilépett rideg pina, úgy tolta kiskosztüm, orrnyeregre tartott titkárnős szemüveg, meg kamu májkölkorsz táska kombóval. Nézett is az önkormányzat szolgálatában álló házinéni mikor befutottak a verebek a szállásra, de végülis a polgámester úr személyes vendégei, gondolta ő magában. 

A kipakolás legalább egy órát elvett, mert míg Májki a haját zselézte, a Klárika hideg zuhannyal hűsítette magát az irritált részeknél, a Pacsai meg az Andris éppen egy üveg unicum felett szkanderozott, a Jocó pedig átöltözés címen szopatta az Ivetett a szobájukban, mert gecire felállt neki a titkárnős látványra. Délután három óra volt mire a csapat úgy ahogy összeszedte magát, csak az Ivettet vissza kellett küldeni a kapuból mert a krémszínű blézer vállára rászáradt a gempa, azt ha szabad szemmel is látható akkor mi lesz az UV fényben?

Klrárika már nagyon érezte a vonalat, pumpált a kezeivel meg emelgette a lábait, látszott, hogy nagyon mozogna már, szóval ilyen kis kedvesen a fiúk tudtára adta, hogy ideje lenne megindulni, de akkor meg a Pacsainak kellett elmennie szarni, ami legalább egy húsz perces mutatvány volt, viszont közben körbement egy erősre tekert dzsó, amire megindultak a vihorászások, meg a pumpálások és telefonról üvöltetett spotify listák, amiken geciillúzióromboló volt a reklám, meg a véletlenszerű sorrend, de azért bő fél ötre odaértek a beengedőkapukhoz. Igenám, csak a gyökér Májki fent hagyta a bérleteket a szálláson, szóval vissza kellett rohannia, s a Pacsai már mondta is neki, hogy ha nem vagy itt tizenötpercen belül akkor ne is gyere mert meg leszel gyilkolva, amit a háttérből Andris sokat sejtető bólogatása nyomatékosított. Nem tudom, hogy csinálta, mert nem voltam ott, de egy közel tíz perc alatt megfordult a csávó és állítása szerint belefért egy lightos cigi is, igaz szakadt róla a víz, mintha csak egy rasztaember horgászbotjáról szedték volna le éppen, de ez már senkit nem zavart.

A beengedés simán ment, ami tekintettel a srácoknál lévő narkotikumok mennyiségére igencsak meglepő, de végül végre ott állhattak egy pult előtt ahol az első kört a  Főnökúr fogja majd fizetni, így mindenki bevágta magát partiba és nyomatták a csípő meg kézmozdulatokat, meg pózoltak mindenfelé ha kamera irányult feléjük. Jocó nem szarozott a pultnál, állt előtte kettő ilyen kis gyíktestű atlétás srác, az egyiket fogta azt arrébb tette, a másiknak csak ilyen hess mozdulatokat csinált és bár látszott az arcukon, hogy gecire nem értenek egyet az eljárással, nem olyan volt az arcuk, akik virtusból belemennek, hogy érvényesítsék jogaikat, inkább szépen beálltak a sorba újból. Jocó már lelkiekben felkszült arra, hogy nem lesz Famous így meg sem próbált azt kérni, simán viszkikólát kért de egyből hat vödörrel, ami bár nem volt olcsó, de úgy volt vele, hogy akkor őt innentől el lehet felejteni és mégsem mondhatják rá, hogy spúr geci, hogy nem hívja meg a kollégáit egy finom italra. A vastag hájas karok viszont nem teljesen kompatibilisek a vödrök tömeges megfogásával, így a pultról való leemelésnél kettő közel tíz rugós ital már a földön is landolt, ami elég nagy szopó volt, de Ivett gálánsan ura segítségére kelt, s kirendelte a két elfolyt pia helyett az újakat. Az első sokk ekkor jött, ugyanis kiderült, hogy valami faszom kártyát kell váltani, a Jocó fémszínű csíptetős pénzkötege nem felelt meg a célnak, így első körben a hitelkártyáját használta, mert az dombornyomott volt, meg minden bár szívta a fogát, mert ebből kívánta rendezni majd hétfőn az árút és közel két kiló volt már csak rajta, ami koppra ki volt számolva. 

Mindegy baszni rá gondolta magában, majd csak lesz valami, azt a fűtől lelazulva simán csippantotta a hatvan rugós tételt, még arra se figyelt, hogy a pultos kisribanc nekiállta mondani, hogy húsz százalék mehet? Csak fél órával később jött rá, hogy az a jatt volt, ami így a hatvan rugós számlából simán csinált legalább hetvenet. Nem emlékezett pontosan plusz sosem volt túl jó matekból. Májkikám édes öregem, gyere szépen ide Jocó bácsihoz - mondta - Na figyejjé szépen, itt van pontosan kettőszázötvenezer forintocska, szép vasalt deákokban a nagyja. Az lesz a nagy harci feladat, hogy elslattyogsz ahhoz a bódéhoz, igen oda, ott ahol az a gecinagy sor áll, szépen odamész, kivárod és a kápét átabszolválod ilyen kis műanyag kártyára. Menni fog? Még jó hogy menni fog kisbarátom. Viszont hozzad szépen róla a blokkot is, gyere gyújtsáá rája, itt van ez a jó kis aranymalbi, tegyél egyet a füled mögéje is, mert hosszú lesz a sor. Majd csörrents ha végzel, mi addig mozgunk egyet.

És Májki mint a jógyerek, szépen beállt a sorba. Viszont addig legalább volt ideje felhívni a Zsuzsit, mert azt megígérte, hogy hűséges lesz és majd amikor tud akkor telóznak is és ismervén magát, mikor lehetne a legjobb időpont erre, mikor éppen sorba álll. Zsuzsi éppen unatkozott a pultban és megörült az ő nyuszkójának, hogy ilyen hamar már hívja is, legalább húsz percet dumáltak, de sorra került végül. Kiderült baszod, hogy nem fesztiválkártya van, hanem a karszalagba ültetett csippre lehet tölteni az egyenleget. Jó hát ha így működik, akkor így működik gondolta Májki és odatartotta a karszalagot, amire aztán szépen felvezették a közel egy havi bérét. Csörög is a Jocóra, hogy megvan a kérés, hol vannak mert akkor odamegy. 

Jocóék éppen az egyik sátor mellett verették, Klárika úgy rázta a csinos kis popsiját, mintha ezen múlna az élete, Májki már messziről kiszúrta a seggrázós denszet. Megy is oda, jattol kérdezi, h mi a pálya. Jocó meg mondja, hogy hol a kártya. De Májki mondja, hogy hát az nincs, a karszalagra rakták rá a lóvét, idéntől így megy. Mi a geci van? Te most a saját karszalagodra raktad a lóvét? Te ennyire hülye fasz vagy? Üvöltött a Jocó és Májki nem értette, hogy mi van, ő pontosan végrehajtotta a feladatot, be is sértődött, el akart húzni tekerni egy lalazulós dzsót, de Jocó nem engedte, megfogta a vállát és izomból elkezdte rázni, hogy; TE HÜLYE DROGOS ÁLLATFASZKALAPFASZEJ, HOGY A SÁRGA, BÚBÁNATOS GECI ENNÉ KI A BELEDET, HÁT MI A FASZ VAN VELED? - amire rendesen megnézte őket a vonuló tömeg, az egyik biztiőr is rendesen nyújtogatta a nyakát, de mivel ilyan baráti beszélgetésnek tűnt a dolog ezért hagyta őket a gecibe. A Pacsai szólt, hogy nyugi van Jocó, sorba kell állni mégegyszer az tény, de simán átvezetik a te szalagodra, ne fossá. 

Megindult a hármas csapat így, Jocó, Májki meg a Pacsai, hogy kiszedik a lóvét a karszalagból, ha szükséges akkor erő árán is, de szerencsére erre nem volt szükség, csupán a sort kellett kivárni, amit Jocó karjaival rendesen megritkított, s egy közel háromnegyed órás tranzakció keretében végül Jocó csuklóból tudott fizetni.

Közben az Ivett is kezdett lelazulni, ami tekintettel arra, hogy se inni, sem pedig narkózni nem szokott, várható is volt, a nem irigyen mért vödrös viszkikólát szívószállal rendesen ki is szipkázta, azt már érezte a bugit, így először a váltás blézertől szabadult meg, utána pedig a blúzt váltotta trikóra, de Klárika már nagyban kapacitálta, hogy miért nem bikinfelsőben nyomja, hiszen nézze mindenki úgy denszel, ő is már réges rég megszabadult a felsőjétől és nagyban lődözte feltartott kézzel a szelfiket, amiket felváltva küldözgetett a Bencének, meg töltögetett fel insta sztoriba. Már közel nyolc óra volt, ami azt jelentette, hogy kezdődik valami disco parti az egyik színpadnál, meg is indultak arra, mikor a csajokra vigyázó Andris éppen találkozott valami motoros spanjával azt lemaradt, így a két lány együtt ment segget rázni. Ez annyira jól is sikerült, hogy két ilyen díszmadár betalálta őket, valami faszom pálmafás ingben, ami a miami vice-ban is ciki lett volna, de így hatvan évvel a sorozat óta méginkább csak gázos. Klárika aki rendesen képben volt a fiúk lepattintásával, csak rezignált arccal mutatott jobbra, hogy arra lehet elfele fáradni, de az Ivett nem volt ilyen magabiztos, ami azt sugallta az alkalmi lukvadászoknak, hogy a lelazult kosztumös kisribanc simán kapható lenne valamire, úgyhogy direkt így mögétáncoltak, meg elkezdtek simulni, amire azért a partiribancra alapozott Ivettnek nem igazán volt úgy ellenvetése, simán hagyta a seggtapit is. Klárika érezte, hogy gond lesz és próbálta lerángatni a srácokat a csajról, hogy menjenek arrébb, de Ivett konkrétan félspicces volt már, pont leszarta mi van körülötte, élvezte, hogy ő van a középpontban és azért irigy volt klárika khm adottságaira, így még kicsit diadalnak is fogta fel a témát, hogy neki udvarolnak. Na ebben a percben lépett Jocó a színre, pont egy olyan mozzanatnál, amikor a srác az egyik kezével a csaj derekát, másik kezével meg a seggét markolta olyan szorosan mintha egy kötélen lógna, így Jocó a nap negatív történései és a látvány kombója miatt, igenelvesztette a türelmét, s mivel vele senki nem lehet tiszteletlen ezért egy jól irányzott parasztlengővel megsimogatta a taperáló srác orcáját, ami azért volt balszerencsés, mert a kapaszkodás miatt az Ivett is borult vele együtt. Erre aztán nagy össznépi összecsődüliés lett, itt már ténylegesen megjelentek a biztonsági szakemberek. Minő szerencse, hogy olyan "profi" gárda mint az inkál szekuricsi fel van készülve az ilyen helyzetekre, s tekintettel arra, hogy Jocó nem kevés embert ismert közülök, így csak a feszítősen puszis kézfogós üdvözlés után kezdődött el a tényfeltárás. Mivel Jocó mind arcban, mind kilóban kitesz két embert, így nem is lehetett kérdés a szavahihetősége, s tekintettel Ivett pityergős orcájára, egyértelművé vált, hogy a két srác tiszteletlenül taperálta a fenekét, amiért minimum kibaszkodás járna és örüljön, hogy nem mítú kampányozzák meg, mert akkor nem csak fesztivál nem lesz, de még a picsájukba is felnéznek majd este a sitten. 

Bár a srácokat nem baszták ki, egy ejnyebenyével megúszták a dolgot, de Ivettnek elszámolnia kellett volna Jocó felé, ugyanis el nem akarta hinni, hogy ez a seggtapis móka csak egyoldalú lehet, hiába csinálta ő is sokszor kérdezés nélkül most, hogy érintett volt a témában, valahogy sokkal fontosabbnak érezte a kérdést, hogy miért nem próbált ellenállni, amire váratlanul a Klárika sietett Ivett segítségére, hogy a fiúk nagyon erőszakosak voltak és hiába próbált ő is segíteni, nem igazán bírtak vele és milyen jó hogy megérkeztek Jocóék, mert mivan ha majd elviszik őket és megerőszakolják vagy ilyesmi. Ivett bármennyire is be volt kúrva, érezte, hogy ezért hálával tartozik majd a Klárikának, Klárika pedig pontosan tudta, hogy ez a gesztus nem marad majd rendezetlen. A Pacsai már egy ilyen hosszú szőkehajú virágfűzére pinával jött az oldalán, a csajnak konkrétan nem is farmersort volt a seggén, hanem inkább egy tanga ami farmeranyagból készült, annyira szellőzni engedte a picsacimpákat. Olyanokat nyelveztek hallod, hogy még az Ivett is csak pillázott. Amúgy nem lehetett túl régi ismerős, mert mikor kimásztak egymás szájából mutatkoztak be, aztán a szőke ciklon a brigádhoz csapódva indult tovább. Egy picit ekkorra Jocó is lenyugodott. Klárika, hogy lazítson a helyzeten mondta, hogy hoz egy kört, s mindenki kapott egy viszkikólát, igaz nem vödröset, hanem poharasat, meg azt is úgy, hogy a srácnak mondta, hogy nem lenne hálátlan, ha okosban számolna, közben meg nyomogatta össze a csöcseit. 

Viszont időközben indul a Pixa szettje, aztán mindenki eléggé erőteljesen akarta baszatni a #mulatásit, szóval megindultak, igaz Andris még sehol nem volt, de kábé mindenki leszarta. Ekkor került elő Májki által kifejezetten a 'Soundra vásárolt csodaszer, egy gumimaci alakú partieki, aminek az a speckója, hogy állítólag a legjobb cucc amsterdamban is, így mindenki kapott egy darabot, amit a drogos csálinger felügyeletével mindenki felezett, hogy nehogy baj legyen. És tényleg, hallod ez a pixa gyerek is belehúzott, a zene is király volt, a fények is ilyen csavargatósak voltak, a bulibáróra meg aztán tényleg mindenki odabaszott, Ivett is levette a blúzt és tényleg bikinifelsőben tolta a továbbiakban. Májki szögelt rendesen, a Pacsai meg a tánctér közepén ujjazta ujdonsült zsákmányát, amit a fesztiválozók rendesen fotóztak meg videóztak, de ezt kábé pont leszarta, a csaj meg annyira matán volt, hogy szerintem ő is. 

Jocó is érezte az ütemet, rendesen balkézzel pumpált, a fejét meg így nyakból forgatta, amikor elfáradt akkor törzsból, aztán maga elé állította az Ivettet, hogy még véletlenül se jusson senkinek se eszébe közel menni. Klárika picit szomorú volt, mert csak ilyen tök béna pasik próbálkoztak be nála és oké, hogy amúgy sem csalná meg a Bencét, de azért jól esett volna a lelkének, ha most valaki azért bókol neki, mert úgy érezte, hogy sikerült rendesen szexi megjelenést eszközölni így első napra. 

Andris viszont gecirészegen megérkezett, konkrétan olyan borszaga volt, hogy az almássy tér teljes csövesállományának a szájszaga is nehezen venné fel a versenyt vele. Mondjuk Andris pont az a fajta szerencsétlen aki izzadós fajta, hiába zuhanyzik napjában négyszer, ha egy picit megizzad már érezni, pedig böcsületére legyen mondva, kozmetikumozza is magát rendesen, de hát a genetika ilyen. Klárika viszont nagyon mozdult volna, így meggyőzte Andrist, hogy nézzenek körbe úgyis vége volt a pixának. Először az egyik ilyen boros cuccnál álltak meg, ahol egy krúdifröccsel indítottak, majd biztos ami biztos bedobtak egy páleszt, aztán bekeveredtek az arénába valahogyan, ahol elkezdtek táncolni. Bár Andris és Klárika között sosem volt komolyabb nézeteltérés, de egymás társaságát sem keresték soha, így picit újdonság varázsával is hatott az együttbulizás. 

A távolból látszott Pacsai, ahogy a szőke csajnak a seggét fogva sétálnak el tova. Közben Jocó gecire lefáradt, s mivel Ivett még pörgött, szóval az, hogy hazamennek kúrni, nem igazán játszott. El is ment gyors egy redbullért, a csajt meg csak húzta maga mögött, aki azért még így is ütemre táncolt. Az egyik oszlop mellett összefutott régi kollégájával, aki most is biztiőrként csapatta. Fogta az egyik régi nyakbaakasztós passtartót, rákötötte az Ivett szoknyájára aztán beklipszelte az oszlophoz, mint valami kisbolt előtt hagyott tacskót, aztán elkezdett sztorizni a régi spannal. 

Fő téma persze nem volt más, minthhogy a Jocó múlt héten az éjszakát a rendőrségen töltötte, mert valaki letörte a visszapillantót, meg rendesen megkarmolta az új bömöst, azt mikor sokadjára jött a bűnös elkövető, akkor ő bizony tetten érte és rendesen megagyalta az út melletti dzsindzsásban. Az a rohadt vén kurva a büfésorról nagyon szívére vette, hogy átírta a megállítótábláit, ezért Jocó autóján igyekezett bosszút állni, amit viszont önnön igazságérzete nem hagyott csupán egyszer tönkretenni. Ezért Jocó kénytelen volt még a szart is kiverni az öreglányból, aminek az lett a vége, hogy a jól ismert rendőrök bevitték, de mivel bizonyítást nyert a tény, hogy a banya hidegvérrel, előre megfontolt aljas szándékból elkövetett rongálást és vandalizmust hajtott végre, ezért felajánlották, hogy papírmunka nélkül megállapodhatnak és így is történt. Közben meg varacskosan röfögtek, hogy az öreg néne, hogy próbált meg kendőben elfutni a Jocó elől, akinek haragja elől mint kiderült sosincs menekvés. Mire a sztori végére értek, egyszer csak feltűnt, hogy az Ivett trüttyögésé, aminek a nyakbaakasztó kapcsos része ütemszerű csilingelő hanggal jelezte, hogy a lány még ottvan, most elhalkulni látszott, s mire leellenőrizte a Jocó, hogy minden a helyén van e, a csajnak csupán hült helyét találták. Egyedül a nyakbaakasztó maradt az oszlopra tűzve....

innen folytatjuk...