Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szíveslátás, vendéghányás...

fancyBistro' - kezdetek

2019. április 17. - Szerda Úr

Történetem főhőse Áron, aki egy fővárosi étteremben csálingerkedik immár három éve. Főnöke a Béla nagyhatalmú ember, több étterme és kocsmája van mint ahány foga, pedig higgyétek el, hogy nem hiányos a mosolya, sőt még apró elszíneződést sem látsz rajta. Pénz van, ezért a lehető legfancy-bb étkészletek, pohárgyűjtemények és dekorációs elemek tarkítják a placcot. Béla havonta benéz, jópofizik, lecsekkolja a bulák seggét, azt elhúz a vérbe Balira, vagy ahova éppen kedve tartja. Van egy ilyen bizalmi embere a Miki, ő vezeti az üzletet, meg még vagy hatot mellette, ilyen kimért szívós figura, nem nagyon kell baszakodni az árukészlettel, mert ránézésre levágja, ha valami okosítás megy a háttérben és ő nem az a figura, aki ejnye-bejnyézik, hanem mondjuk eltöreti a tolvaj kezét a gecibe. A háttér adott hozzá, mert vannak ilyen kemény figurák akik néha bejönnek ebédelni a Bélával, nagy spanságban lehetnek mert amikor találkoznak akkor puszival köszönnek egymásnak és a Béla nem engedi őket fizetni sem. 

fancybistro.jpg

Egyszer egy ilyen bomba seggű kisgádzsi az első ledolgozott hetének a végén ejtett egy hibát, olyan erősen nézte a kamerát, hogy az feltűnt a központi irodában ülő Mikinek, aki ezen okból kifolyólag meg is jelent az esti záráskor és fasztudja hogyan, de levágta, hogy a csaj lopós. A részletek nem derültek ki, de az igen, hogy két húszrugós volt a csaj bugyijába tömve, meg az is, hogy az a tiszteletre méltó erkölcsi kódex, miszerint nem ütünk meg nőt, na az nem Miki sajátja. Négy ujját törte el a kisgádzsinak, kettőt-kettőt kezenként, de ne gondold azt, hogy a kiscsaj ezekután rendőrségre ment, jobban féltette ő a koszos kis életét, s Miki szerint még így is olcsón megúszta. 

Ilyen kis idilli hétköznapokban dolgozik Áron, aki amúgy egy tökös srác. Ilyen kis alacsony, göndörhajú, déli vonású csávesz, dumája és szeme kombójától a legtöbb csaj már dobja is le a bugyit, de a bisztróban nem, mert oda olyan csajok járnak, akik eleve csak bizonyos méret felett állnak szóba bárkivel is, s se nem a magasság, se nem a pénisz nem mérvadó ebben, kizárólag a bankkártyák virtuális érméinek egymásra pakolásának kimutatható luxija. Meg persze azok, akik ugyanúgy csórók, csak az előkelőbb társaságban megpóbálják adni az elérhetetlent, hátha ők is egy kasztból valónak tűnnek. 

Áron megy is reggel nyitni, szépen kisúrolta a cipellőjét, kivasalta az ingjét, csodás illatkölteménybe öltöztette izomrostjait, főzi le a kis láttéját, meg szívja a vékony cigijét, mire csörren a tellája, hát a Miki az. Jó reggeltel üdvözli kollégáját, és rövid időn belül megtudja, hogy új munkatárs várható a nap folyamán, egy ügyes mixer gyerek, aki hajón volt nyolc évig, szépen tanítsa be, aztán ha jól megy neki, este már asztalt is vihet. 

Közben beesett a két társa is, mindketten régi dörzsölt pincérek, megbízható csávók, az egyik a Lali, aki igazából Jácint, csak annyira utálja a nevét és annyit hordott halászsapkát, hogy az Üvegtigris után a spanjai elnevezték így. A másik srácot igazából fasztudja, hogy hívják, Szakinak becézik, ami csomó minden lehet, a név eredeté meg sosem fitogtatták. Női munkatárs nincsen, mert Béla szerint, csak elveszik a figyelmet a tehetősebb férfivendégeknél, a csajaik meg ilyenkor nem akarnak többet jönni, meg amúgy is csak a gond van velük, mentrsuálnak, meg szülnek, meg amúgy is mindig van valami kattanásuk, arról nem is beszélve, hogy így a fiúk sem akarják folyton megbaszni a kolleginát, s a Miki ujjtörős produkciója után, biztosabbnak látták, csak férfival megtömni a személyzetet. 

A konyhában egy idős, de alázatos figura főz, nagy forma a csávó, ilyen hosszú harcsabajsza van, azt olyan kajákat pirít, amit zabálnak a népek. Mellette dolgozik néhány biorobot, nem nagyon jegyzik meg a nevüket, mert ilyen vetésforgóban dolgoznak, a Mikihez osztott éttermek között, meg az Elemért a szakácsot, kibírni hosszú távon állítólag nehezebb, mint ép ésszel végighallgatni egy fideszes ünnepi beszédet.

A srácok odakint éppen egy délelőtti laza dzsó'n osztozkodtak, ami egyfajta napindító, mint vidéken a konyak-kisfröccs és azon tanakodtak, hogy kéne valami atom-beburulós hétvégét csinálni, amire a húsvét jónak is tűnhet, mert akkor nincs nyitva a komplexum, azt le is zsírozták, hogy szombat este meló után csoportosan felmennek az Áronhoz, ott lesz minden, aztán hétfőig szébasszák magukat. Pont ekkor érkezett meg az új gyerek, aki egy ilyen jó magas, nyúlánk csávó, kellemes kis kék szemekkel. Tamásként mutatkozott be és mosolygott, mintha épp Salma Hayek blázolná, de azért jó csávónak tűnt. El is kezdték mutogatni neki a témát, amelybe hamarabb belerázódott, mint egyszeri fideszes a sorosozásba, így az est végére egy kellemesen melós, de eredményes nap zárására voltak felészülve. Ekkor érkezett meg egy nagyobb társaság, ilyen sűrű kopterek, redős tarkók és egybenyakak éves találkozója lehetett, olyan tetoválások tarkításával, amelyet már a 97-es maffiózók az év nonfi-jának választottak. 

Áron és Lali megnyugtatták a Tomi gyereket, hogy nem kell parázni, itt nincs balhé, ha meg van, akkor nem ők húzzák a rövidebbet. Itten van ez a kis sárga post-it, erre van rájaírva, egy telefonszám amit hívni kell ha balhé van, telefonba csak annyit kell mondani, hogy bisztró és már jönnek is. Bár az ételek és italok rendelése kicsit pikírtre sikeredett, de a tahóságon embereink már réges régen túlléptek, ezen felül gond nem csúszott az étkezésbe, egészen addig amíg a fizetésre nem került a sor. Gondolták a srácok, hogy beküldik a Tamást a mélyvízbe, had úszkáljon egy picit, ami azért sem feltétlen szar ötletl, mert fel lehet mérni a srác borravalóját, amit közösbe dobnak szét a megállapodás szerint. Jön is vissza a gyerek, a bőrkötéses csáróval, sápadt is ezerrel, hogy srácok gyorsba egy uv fényt adjatok, mert szerinte nem tuti a lóvé amit a redőstarkójú kompánia belekúrt. Ezek mint a hangyák mikor közéjükhuggyozol, úgy futottak szanaszét, hogy hol a fenében lehet a céleszköz, de aztán a Szaki talált a kávéfőző alatt egy régi rissz-rossz öngyújtót, amiben volt UV lámpa, azzal nézegették így négyen a bankjegyeket, amik tekintettel arra, hogy nyolcvan rugónak kéne lennie, csak 4x500 forint volt, ügyetlenül ráfénymásolva, vagy tudomisén. Lali, aki néha gyúr, (bár inkább csak a tükörből stíröl a picsákat) indult meg, hogy izé uraim, van egy kis gond, a bankjegye... -fejezte volna be a mondatot, de addigra a drímtím már nyaknyújtogatva támadóállást vett fel, hogy mivan'geci,miva'miva'miva? Áron aki sok ilyet látott már, azonnal tárcsázott, s csak bemondta a bisztrót, meg, hogy siessenek, aztán fedezéket keresett a pultban, bal karjában egy tálcával, jobbjában egy triple-sec likőrös üveggel. Mire észbekaptak a Lali már az egyik asztal alatt pihengetett, közben pedig a zsírnyakú különítmény éppen szállt volna be a 15 éves bmw konvojba, mikor megérkezett a felmentősereg. Nem nagyon kellett mondani, hogy kik voltak, mert a srácok célirányosan kirángatták az autójukból a fizetés nélkül meglépőket és már vitték is hátra valamennyiüket, a belső félig-iroda-félig-szárazárú raktárba, ahol a Miki szokott tárgyalni, vagy ujjakat törni. A kopaszok látván az értük jövő erős szláv akcentussal beszélő emberkéket már rögtön érezték, hogy valami iszonyatosan híg fosba nyúltak bele, kénytelen kellettlen próbálták a lehető legjobb formájukat adni, hogy mire a pofonosztásra kerül a sor, - ugyanis biztosak voltak abban, hogy sor fog rá kerülni - a lehető legjobb arcukat mutassák, a büntetés enyhítése céjából. Miki egy negyed óra múlva érkezett meg, elég dühös volt, ugyanis állítása szerint egy negyvenezer követővel rendelkező instaceleb segglukát kormolta éppen. Felindultságában nekifutásból beleugrott talppal az egyik csávó gyomorszájába, ami Áron szerint rém viccesnek tűnt külső szemmel, ugyanis a nagydarabokhoz képest Miki igencsak összeszikkadt csávó volt, ami viszont félelmetessé tette a jelenetet, az mindenképpen az volt, hogy a gonosztevők, meg sem próbáltak úgy komolyan ellenkezni.

Miki halkan kérdezett, hogy ki a főfasz, amire egy két méter tíz centis fickó, olyan ötven körüli, rendesen kigyúrt csávó válaszolt. Odaállt hozzá, a szemkontakthoz tán sámli, vagy inkább hokedli kellett volna, de ez nem zavarta a pszicho üzletvezetőt mert olyan sallert lebaszott így +40 centire, hogy akkorát csattant, hogy a Szaki azóta nem hall a jobb fülére. Majd megkérte Áront, hogy ugyan legyen oly kedves és hozza oda az urak számláját. Nyolcvanezer forintot fogyasztottak kérem, ezen felül még egyszer ennyi lesz a kollégáim fájdalomdíja, kivéve Lali, aki a pofon miatt a dupláját érdemli, úgyhogy kerekítsünk szépen és legyen ez a téma hatszázezer forint. A csávók nekiálltak őzni, meg házni, amire az egyik felvigyázó mozdul meg és olyat baszott ököllel a főfasz gyomrába, hogy az összegörnyedt mint egy ropiszacskó. Hogy honnan, azt Áron nem tudja, de valahogyan összerakták közösen ezt az összeget és erős bocsánatkérések közepette távoztak. A felvigyázó különítmény még kért szépen egy kávét, amit Tomi készített el, és szervírozott nekik. Miután elmentek, csak annyit kérdezett, hogy ugye nem minden nap ilyen, amire hangos röhögés volt a válasz. Meg annyi, hogy mikor kerestél egy asztallal nyolcvan rugót?

vendeghanyas_patreon_big.jpg

Egy átlagosnál csinosabb lány naplója a BalatonSoundról

Timike kedves, aranyos lány, mint sokan ő is a messzi alföldről érkezett csodás fővárosunkba egy új, jobb élet reményében. Timi sosem volt buta lány, a szentpiripócspataji gimnázium legjobb tanulója volt, amikor is szülei határozott érvei ellenére beadta a jelentkezését az egyik egyetem média szakára. A vidéki nevesincs gimnáziumokból érkező elsős egyetemisták jellegzetességeit ő is magán viselte, így nem kicsit lepődött meg, mikor a gólyatábor első napján bugyira vetkőztették vagy éppen méretes kolbászokat toltak az arcába, mármint játék szempontjából. Később persze igazi kolbászokat is tologattak neki a fiúk, de ő még az általa is cinkesnek érzett nagyibugyijába kapaszkodva is megőrizte a méltóságát, s néhány apróbb villantáson kívül nem történt komolyabb esemény. 

balaton-sound-2018-csajok-1-1.jpg

Mire a reghét végére értünk, Timike teljesen alkalmazkodott a pösti életmódhoz, elkezdett tangát hordani, lábat meg hónaljat borotválni, meg olyan cuccokat amiket a többieken látott. Volt egy barátja is, a Jani aki dolgos legény volt és mielőtt összepakolta a cuccait, ezeréves kopott sporttáskákba, kint a mezőn meg is esküdtek egymásnak a naplementében, hogy örökké szeretni fogják egymást, majd ott romantikusan szerelmeskedtek a szalmabálák takarásában. Persze akkor még egyikük sem tudta, a vidékről egyetemre érkező emberek íratlan szabálykönyvének első törvényét, miszerint aki itt van, itt van, aki nincs az nincs, s egy hét nem sok, annyi nem telt el, hogy az egyik szintbulin, félrészegen egy olajos hajú szépfiú kúrja rommá Timikét a zöldre festett, vas emeletes ágyon. 

Timike eleinte még szégyellte magát egy picit, amiért megcsalta hőn szeretett párját, élete szerelmét, akivel már egészen nyolcadik óta jártak, de azok az új távlatok, amit a nagyváros, az egyetem és az új emberek jelentettek, azzal még Jani sem tudott versenyezni, pedig John Deere traktorja is volt. Később ez az élményszerzés tudatossá vált, nem csupán egyetemista bulikban, de a pesti éjszakába is hamar beleszokott, élvezte, hogy helyes férfiak hívják meg olyan koktélokra, amik árából otthon egy komplett bebaszás abszolválható, a szép ruhák, a fények, a csillogás és a véget nem érő bulik sorozata teljesen megrészegítette. 

Most, hogy negyedik szemeszterét végzi, s már nem kollégiumban, hanem albérletben él, három barátnője társaságában, úgy döntöttek, hogy együtt egy felejthetetlen bulival koronázzák meg a nyarat, amire mi lehetne jobb választás, mint a BalatonSound. Timike például még sosem járt a Balatonon, szerény szülei nem igazán tudták vinni üdülni gyermekévei alatt, de egyszer az egyik nagynénje elvitte a Tiszatóra, ami azóta is élénk, virágos, illatos emlékként dereng fel neki. Irigykedve tekintett azokra a Facebook posztokra, amelyeken fürdőruhás emberek ezrei között pózolnak szaktársai, s ámulattal tekintett azokra a színpadképekre ahol Tiesto is játszott. Tiesto volt a kedvence, mert otthon a falubeli kocsmában a fiatalok mindig azt rakták bele a zenegépbe, sokszor eltűnődött rajta, hogy milyen jól lehetne ezekre a zenékre táncolni úgy igazán, önfeledten. Timike nagyon tudott spórolni, mondhatni egész eddigi élete a nélkülözés jegyében telt, de mivel már tavaly elhatározta, hogy ő ezen a fesztiválon részt akar venni, így ennek megfelelően állította össze az évét. Először is kasszázott az egyik spárban, a diákhitelt óvatosban költötte és csak arra amire muszáj. Minden nap főzött, ha étterembe is ment sosem evett olyat ami ezer forintnál többe került, s a bulikban is inkább megvárta míg a fiúk hívják meg, mintsem súlyos pénzeket fizessen ki egy-egy fröccsért. Mellette néha behívták az arénába is az egyik cipőboltba, ha épp úgy volt ideje. Ruházkodni is csak turiból szokott, vagy ha tehetősebb barátnői meguntak egy-egy darabot, akkor azokat megörökölte, amiért cserébe a közös albérletet mindig rendben tartotta. 

Ahogy tavasszal megindult a jegyvásárlás, úgy szépen begyűjtötte a pénzt a többiektől, s elment a közeli jegyirodába, ahol mind a hármuk számára megváltotta a hetibérletet, s a blokkal együtt elrakta egy borítékba amit aztán az íróasztal kulcsra zárható fiókjába helyezett. A Heni, aki a szőke szobatársa volt, apjának van egy nyaralója Endréden, azt ott lesz majd a szállásuk. 

2018.07.04 - Első Nap

7:33
Nagyon izgatott vagyok, végre itt a nagy nap, hamarosan indulunk a száundra. A lányok még alszanak de nekem muszáj tennem-vennem, mert nem bírok a fenekemen maradni. 

9:00
Azt gondolom, hogy mindennel megvagyok amivel szerettem volna. Gyantázás kész, ruhák bepakolva, gyógyszerek rendben. Ideje lenne felkelteni a lányokat, 11:35-kor indul a vonat a Déliből. 

9:12
Heni kurvaanyázva, de végül felkelt, Zsani pedig Heni káromkodására. Picit idegesek, mert hajnalig buliztak, de ez engem nem zavar. Főztem nekik kávét, kaptak reggelipelyhet, szavuk sem lehet. 

9:30
Eltettem a jegyeket a táskámba, a csajok fürcsiznek, én már csak rájuk várok.

10:49
Elindultunk szerencse, hogy közel lakunk a Délihez, pár megálló metróval és már ott is vagyunk.

11:01
A csajok elszívnak egy cigit, én addig megveszem a jegyeket. Nagyon sokan vannak.

11:16
Nem akarnak adni jegyet a 11:35-ös vonatra, mert elfogyott a helyjegy. A pénztáros nő azt mondja, hogy az összes mai vonat tele van már. Nem tudom mi legyen. 

11:20
Megkerestem a csajokat, akik vettek egy üveg royal vodkát a kisboltban. Nagyon kiakadtak, de a Heni azt mondja, hogy vegyünk jegyet amire lehet, a többi majd megoldódik. 

11:30 
Sikerült jegyet vennem az automatából az éjszakai vonatra, de a Heni azt mondja, hogy szálljunk fel a 11:35-ösre és majd kidumáljuk. Félek az ilyen jellegű ötleteitől, még sosem sült ki belőle semmi jó.

11:35 
Úristen, rengetegen vannak. Szerintem mindenki ezzel a vonattal megy a fesztiválra. Megrekedtünk egy vagon ajtajában, de felfértünk. Még szerencse, hogy a Heni apukája vitt ételt a nyaralóba. 

11:40
Még nem indultunk el, embereket szednek le a vonatról. Félek.

11:53
ELINDULTUNK. ZAMÁRDI VIGYÁZZ JÖVÖK. Ezt ki is posztolom fészre. A csajok instengramot használnak, bár nem tudom mi az. 

11:58
Beértünk valami alagútba, nagyon izgalmas, még sosem voltam ilyenben. Ahogy beértünk a sötétbe a vagonban lévő fiúk felüvöltöttek, hogy szabad a csók és elkezdték tapizni a lányokat. Még jó hogy én a sarokban vagyok. 

12:30
Nagyon lassan megyünk, közben iszogatok a vodkából, de jó hogy hoztam magammal narancslét. Önmagában nagyon fúj. A fiúk idejöttek bepróbálkozni, de Heni elküldte őket. Néha jó, hogy ilyen nagyszájú. 

12:49
Csomóan cigiznek a vonaton. Tök gáz. Viszont már látom a Balatont. Gyönyörű. <3

13:30
MEGÉRKEZTÜNK. Igaz volt vagy húsz perc mire kiértünk a vasútról. Heni apukája eljött értünk autóval, ő visz át minket Endrédre.

13:40 
Heni apukája nagyon sármos férfi. Olyan ötven körüli, ősz hajú, de nagyon karbantartja magát. Olyan Dzsordzsklúnis. Nagyon cukin mosolyog.

13:55
Nagyon szép nyaralójuk van, hatalmas ház. Szerintem nagyobb mint a mi házunk. Két szintes. ÚÚÚÚÚÚúúúristen még medence is van. Hát ez haláli. Gyönyörű. Imádom a száundot. 

14:20 
Mindenki elfoglalt egy szobát, a csajok sminkelnek én beszéltem pár szót Heni apujával. Megkínált viszkivel, de nem kértem. Nem akarok sokat inni.

14:57
Végre indulhatunk, már nagyon izgatott vagyok. Nagyon sok ember mászkál mindenfelé. A csajok sortban és bikinifelsőben jönnek. Lehet, hogy meleg van de szerintem túlzás. Én a hátizsákomba pakoltam egy pulcsit is azért. 

15:12
Látom a bejáratot. Úristen. Rengeteg ember van itt, sokan egy szál semmiben és mindenki bulizik, iszik. Nagyon tetszik a látvány. A csajok is be vannak zsongva. Elfogyott közben egy másik üveg vodka is, de azt bekevertem egy dobozos narancslével. Egész finom. :) 

15:30 
Még mindig sorban állunk, de szól a zene és mindenki mosolyog. Már most imádlak száund! Csinálunk egy közös szelfit. 

15:58
Bent vagyunk! Kell pénzt tenni a karszalagunkra és már mehetünk is. Remélem húszezer forint elég lesz vasárnapig. A Zsani százezret hozott. Nem tudom honnan van ennyi pénze. 

16:06
Egy srác megfogta a fenekem míg sorban álltunk. Nevettek ezért én is nevettem, de azért annyira nem tetszett a dolog. Remélem nem lesz sok ilyen. 

16:12
Ezek a pénzes intézők nem túl kedvesek. A csaj úgy felhúzta a szemöldökét mikor nyújtottam át borítékban a pénzt, hogy tök kellemetlen volt. Nem értem.

16:27
Végre mehetünk bulizni. A csajok a Heineken Beachen akarnak kezdeni, majd onnan nagy színpad, nyolckor meg bemegyünk Punanny-ra. Alig várom mert a kedvenc számom tőlük az Élvezd! Séta közben felhívom anyut, hogy minden rendben, ne aggódjon. 

16:38
Úúú, ez de jó ötlet. Ilyen stégen van a buli és körbe az emberek pancsolnak és táncolnak. Zsani, Heni és én körbe állunk és úgy táncolunk. #festivalfeeling

17:32
Sokan mondják, hogy kell nekik egy feles, vagy valami ahhoz, hogy ellazuljanak buliban. Nos én alkohol nélkül is tudok bulizni, teljesen átadtam magam a táncnak és hopp elrepült egy óra. Lassan indulunk a nagy színpad felé, de Heni valami izmos palival táncol. Zsani nem örül neki. 

17:40
Zsani elrángatta Henit, hogy induljunk, Heni ezen nagyon megsértődött. Mire a nagy színpadhoz értünk persze már kibékültek. Hihetetlen, hogy minden apróságon össze tudnak kapni. 

17:46
Nem ismerem ezt a sztereópálmát, de jó zenéket csinál, teljesen felspanol az ütem és csak emelem a kezem és forgatom a csípőm. Csodálatos érzés. Többezer ember, tánc, napsütés, Balaton, száund! <3

19:00 
Heniék elmentek ásványvízért, én itt maradtam. Idejött egy fiú, hogy meghívhat-e egy italra, de úgy tettem mint aki nem érti. Szerencsére hamar elment. 

19:13 
Még mindig itt állok és kicsit ideges vagyok, mert a csajok még sehol.

19:26 
Most értek ide, azt mondták, hogy nagy volt a sor, de leszúrtam őket, hogy legalább az üzijeimre válaszoljanak. Henin kezdem látni, hogy kezd berúgni. 

19:58
Nagyon sok ember van az Arénában. Az első sorba szerintem már esélyünk sincs odajutni, pedig úgy szerettem volna onnan hallgatni az Élvezd-et. Biztos jó pali aki énekli, ha ilyen hangja van. 

20:23
Érdekes zenéket játszanak, még sosem hallottam ezeket. A tömeg énekel, de én azt hittem, hogy nincs ennyi számuk.

21:36
Kicsit csalódás volt, oké elénekelték a kedvencemet, de picit többet vártam. Sebaj, ezt is elmondhatom, hogy én már láttam a Punnany-t élőben! <3 

22:01
A csajok át akarnak menni Pixára, de én valahogy már nem annyira szeretem a mulatószenét. Otthon folyton ilyenek szóltak. De végülis miért ne? Egyszer van száund!

22:41
Vettünk innivalót, én egy cidert kértem. Eszméletlen rablás ezek az árak. Megint megfogta valaki a fenekem, de Heni azt mondja, hogy ezt el kell engedni. 

23:00
Ez a Pixa nem is mulatós, hanem ilyen diszkós zenét játszik! Nem értem, mert meg mertem volna esküdni, hogy ő énekli a bulibárós számot. Nem is rossz amúgy, tök jól lehet táncikálni a zenére. 

23:23
Kezdek fáradni, de a csajok szerint csak most fog indulni a buli. Még jó hogy hoztam pulcsit mert kezd cidri lenni. 

23:55
A Heni nagyon durván részeg. Dobálja magát, meg pucsítgat mindenféle fiúknak azok meg élvezik. Tök nem szép dolog, mikor egy felnőtt nő így tárgyként tekint magára. Zsani is egyetért velem. Azt mondja, hogy meghív egy pálinkára. Úgy vagyok vele, hogy legyen. 

00:30 
Heni elment egy sráccal táncolni az arénába, Zsanival ketten maradtunk. Ő is fáradt, ásítozik, de azért táncol. Én is fáradok, de azért nagyon élvezem. 

00:49
Közben bejöttünk Majkára. Ez is milyen hejes fiú. 

01:31
Nem nagyon ismerem ezeket az előadókat, valami Viktória nevű DJ is lesz, ha már magyar nézzük meg azt, mondtam a Zsaninak és megírtuk a Heninek, hogy ott leszünk.

02:12
Ez a Meccer Viki elég extrém ruhában van. A fiúk meg csorgatják a nyálukat. Tök gáz szerintem. 

02:30
Zsani élvezi, de nekem nem jön át ennek a buta libának a zenéje. Tuti csak a melleivel tudja eladni a zenéjét, a felvevő piac megvan rá... Első feketepont. Ejnye.

03:12
Heni előkerült, de nincs jól. Nagyon része és nincs jó kedve. Azt mondja, hogy menjünk haza. Mindenki egyetért. 

03:32
Egy végtelenség kiérni innen. Most két lehetőségünk van, egy órát sétálunk, vagy taxizunk. Nyolc kilóméter nem olyan sok, én otthon minden nap legyalogoltam annyit, de Heni szerint gyalogoljon a kurva, narancsbőrős picsájú redvás anyja. Jelentsen ez bármit is. A Taxi viszont horror. Konkrétan tízezerért akar elvinni minket. Úristen!

03:42
Egy másik taxis már csak nyolcat mondott. Én sokallom, de a csajok már nagyon mennének. 

03:50
Egy harmadik elvisz minket hatezerért. Vissza se kérdeztem. Összeraktuk hárman a pénzt és úton a szállásra. Kezd felkelni a nap. Nagyon szép.

04:05
Itt vagyunk a nyaralóban. Nem mondom, hogy így képzeltem el az első száundom napját, de azért jól éreztem magam. Ma pihenek egy nagyot és holnap mindent beleadunk. 

2018.07.05 - Második nap

13:01
Húúú, hát én ennyit mostanában nem aludtam. A csajok előbb keltek fel, ami azért ritka. Lent egy JBL-ről nyomatják a zenét és napoznak. Csatlakozom hozzájuk. 

13:10
Főztem egy szupcsi láttét. Ilyen kapszulás kávéfőző van itt mint a tévében. Tök jól néz ki ahogy réteges italt csinál. Fel is rakom facebookra ahogy iszom a medence mellett. Mi is legyen a kép címe? Mondjuk love, cofé and sound <3. Tökéletes. :) 

13:25
Sosem szerettem mikor a lányok ilyen szexuális témákról beszélgetnek. Most Heni éppen azt magyarázza, hogy mekkora fasza volt a tegnapi srácnak, meg hogy milyen büdös volt. Undi. 

13:50 
Rajzoltam egy szívecskét a csípőcsontomra naptejjel. Tök jól fog mutatni, ha ott nem barnul le. :) 

14:01
Heni és Zsani elég szabadszelleműek. Most kitalálták, hogy nudiban napoznak, mert olyan jól idesüt a nap. Eleve olyan apró tangában vannak, hogy lebarnulnának úgyis, nem értem mire fel ez a direkt magamutogatás. Meg is kérdeztem, de erre azt mondták, hogy azért, mert, hogy a fiúk undorodnak attól, ha lehúzzák a bugyit és ott van a csíkja? Ez vajon igaz lehet? Tavaly nagyon szépen le tudtam barnulni a naponés valóban nem volt túl szép ahogy a cicim teljesen fehér volt. Bár Jani nem panaszkodott még nekem ilyenért. Lehet, hogy meg kéne fogadnom a tanácsukat? Még átgondolom.

14:12
Végülis mi baj lehet? A szomszédok nem látnak be, a csajokkal mindig látjuk otthon egymást ruha nélkül, vagy fehérneműben. Leveszem a bikini felsőmet, de a bugyi marad!

15:40 
Uhh, nagyon jól esett ez a napozás, tiszta forró a bőröm. Veszek egy frissítő zuhanyt és elkezdek sminkelni. Ma nagyot akarok bulizni. 

16:47
Én végeztem, de a csajok még mindig készülődnek. Egy élet is kevés nekik... Addig nézem a facebookot és eszek az ebédből.

17:28
Most készültek el. Persze a kapuból vissza kellett futni egy sokadig felsőért. Nem hiszem el. TÁNCOLNI AKAROK!

17:35 Ideért a taxi. Kicsit problémásnak gondolom, hogy egy csomó pénzt ki kell fizetni ezért. Nem értem miért nem lehet menni busszal, vagy valami.

17:50
Itt vagyunk Zamárdiban, de a csajok szerint még felesleges bemenni. Találtunk egy kedves kis kávézót, iszunk egy rozéfröccsöt. Tök buli. 

18:20
Elindultunk befelé, most egész hamar be tudtunk menni. Lesz ma kezdet fiai, meg halott $. Imádom. dedmáni forever!

18:34
Heni megint találkozott a tegnapi sráccal. Elsőre nem örültek egymásnak, de most már smárolnak. Ahh Heni, de utálom, hogy ilyen ribanc tudsz lenni. 

18:43
Zsanival arra jutottunk, hogy odamegyünk a pancsolós részhez ahol vannak kanapék. Zsani meghívott egy apróspiccre tök jól néz ki, ilyen narancsok vannak benne, de picit olyan az íze, mint a narancshéjnak. Azért megiszom, biztos jó drága volt. 

19:02
Idejött két tök hejes fiú, csapni nekünk a szelet. Zsani adja a rideget, de közben meg féloldalasra tartva a fejét, csavargatja a haját. Dani és Peti, mindketten a médiában dolgoznak váci utcán. Biztos jól keresnek. Ez a Dani gyerek nagyon próbálkozik, de Zsani egyelőre ügyesen hárít. A Peti hoz még egy kör ilyen spicces innivalót. 

19:20
A Dani rágyújtott egy cigire, nem tudom miért de tök megkívántam ahogy így karikákat fúj a füsstel. Kértem tőle egy szálat. Néha rágyújtok. 

19:31 
Visszaért a Peti négy ilyen narancsos spiccel. Azt mondja, hogy egy pusziért odaadja. Kapott egyet a fülére. Olyan kis hülye. 

19:50 
A Peti sokat mesél a médiáról. Tök érdekel mert én is abban szeretnék majd dolgozni. Azt mondta, hogy tud segíteni ha érdekel, hogy mondjuk a mokkában dolgozzak reggel. Kérdeztem, hogy a viva+-ra nem tudna e de nem ismeri ezt a csatornát. Mondjuk én is régen néztem, de a kedvencem belőle az amikor listát csinálnak a legjobb klippekből. Régen mindig arra táncoltam otthon. <3

20:12
Mondta a Peti meg a Dani, hogy nekik most be kell menniük a VIP-be, mert ott van a sok tévés ember. Mondták, hogy ha megadjuk a számunkat, akkor később esetleg lehet, hogy be tudnak vinni, de nem ígérnek semmit. Tökre úriemberek, persze bennük van a huncutság. A szépszemű Peti megölelgetett és nem fogta meg a seggem! A Dani se a Zsaninak, de úgy tűnik, mintha ő ezen meg lenne sértődve. 

20:27
A Heni sírva jött ide hozzánk. Kérdeztük, hogy mi a baj, de nem akarja elmondani, csak azt, hogy ez a srác egy faszfej. Nem tudom, hogy tudnánk megvigasztalni. Zsani megkért, hogy hozzak két apróspiccet. Akkor már kérek én is még egyet.

20:41
Végigálltam a sort, de ÚRISTEN ez a három ital többe került mint ötezer forint. Most vagy innentől csak vizet iszok, vagy kölcsön kell kérnem. Hogy őszinte legyek egyiket se nagyon akarom. 

20:50
A Heni végülis krokodilkönnyek között elmondta, hogy hát izé, szóval leszopta a srácot hátul, a srác meg miután végzett ellökte és mondta, hogy kösz majd elviharzott. HÜLYE BUNKÓ!

21:01
Sajnos nem értünk ide a kezdet fiai elejére, de azért még a közepén itt vagyunk! HÉÉÉÓÓÓÓÓÓÓ - HÉÉÓÓÓ <3

21:20
Tudományos tapasztalat: A partisátrak teljesen mindegy, hogy mekkorák, ugyanúgy megfogják az izzadtság és pukiszagot. Undi. 

21:40 
Ha nem lenne ilyen szag, csodálatos lenne a tény, hogy ennyi ember itt bulizik. 

22:15 
Kezdek egyre jobban elfáradni, nem értem, hogy bírja mindenki ennyire. A Dani szerint szpídet kell enni, de én nem igazán tudom mi az. Heni is fárad és azt mondja, hogy szerezzünk valahonnan. 

22:33
Zsani leszólított egy srácot, hogy tud-e adni esztázit. Vagy mit. Ilyen kis gyógyszer alakú fehér bogyóka, mindenkinek jut egy. Én nem mertem bevenni, de a lányok addig erősködtek, hogy jó lesz, míg végül bekaptam. Egyelőre nem érzek semmit. 

23:11
Picit rosszul lettem, de nem vészes, szerintem csak a tömeg miatt, mert nincs levegő. Ez a szám viszont nagyon jó, azt éneklik, h láv-láv-láv meg számmer. Én is ezt érzem. 

23:58
Eszméletlen ez a parti, mindenhol gyönyörű emberek, tánc és tánc! Sosem akarok hazamenni.

2018.07.06 - Harmadik nap

12:31
Nem tudom, hogy kerültem a szállásra, de nagyon kimerülten ébredtem. Halványan rémlik, hogy taxiztunk és az is, hogy nagyon jól éreztem magam, de nem igazán áll össze a kép. Először rosszra gondoltam, de mivel pontosan úgy voltak összehajtva a ruháim, ahogy én szoktam így biztos nem lehetett nagy gond. Csak kimerült vagyok. 

12:49
A csajok még alszanak a helyükön, egyik sem hozott haza egy fiút sem, pedig nagyon rémlik, hogy mindketten tették a seggüket, de most egyedül vannak. 

12:55
Főztem kávét, csinálok reggelit és elpihenek a kertben egy jó könyvvel. Élet másképp - Váltsd valóra az álmaidat Oravecz Nóritól. Ezzel nem lehet mellélőni. 

15:12
Úgy néz ki, hogy picit bealudtam, mert a csajok keltettek fel, viszont tök szépen barnultam és a tegnap felrajzolt szívecske és szépen látszódik.

15:40
Ezek megint hisztiznek és egymással üvöltöznek a fürdőben. Nem tudom mi bajuk van.

17:20
Eddig kellett vígasztalni Henit, mert Zsani nagyvalagú ribancnak hívta, akit senki nem fog "megdugni". Most mind a ketten duzzognak és elkezdtek vedelni. Nekem már alig van pénzem, így én is lehúztam párat a csokis fütyülősből. Nem is rossz.

18:00
Végre elindultunk. A lányok taxival mentek, én gyalog. Mondtam, hogy nem tudok beszállni taxiköltségbe. Erősködtek, de egyszerűen nem értik meg, hogy nekem erre nem tellik. Amúgy is 8 kilóméter nem olyan sok, otthon is sétáltam ennyit hazafelé a majorból. 

19:03
Már nincs sok hátra, sokan sétálnak a part felé. Innen nézve...

Vége.
Vége?

vendeghanyas_patreon_big.jpg

Emberi hülyeség határtalansága

Reggel munkába menet, a gúnyhatár szélén eső koszos kisvárosom vasútállomásán találkoztam Zsuzsával. Róla azt érdemes tudni, hogy mikor még a NER-nek gályáztam aprópénzért, akkor ő az egyik kiemelt aktivistája volt a körzetemnek, de olyan szintű elvakultságot még nem láttal, ahogy Zsuzsa nincstelen nyuggerként betartja a pártfegyelmet. Eleve ha meghallja Orbán Viktor nevét, feláll és tapsol, vagy éppen hangos éljenzéssel adja az ország-világ tudtára nemzeti hovatartozását. Éppen szívom a cigit, már a körmömig ér a parázs, mikor Zsuzsa váratlan megszólít. Jajj drágám, de jó, hogy látlak, úgy hiányoztál és hiányzol is, tudod most aláírást gyűjtünk a Viktornak és hát az utódod semmihez nem ért és amúgy is kellenének az ilyen okos emberek a pártnak mint én. Botoxolt arcú nyuszilányok mosolyához hasonló kifejezést felvevő arcom, mozdulatlanul tűrte az amúgy rém vicces információkat, míg nem bekérdezte, hogy amúgy én most hol dolgozom? Akaratlanul csúszott ki a számon, hogy a Gyuribácsinak írok jelentéseket, aminek hatására a sokmindent megélt Zsuzsa krokodilkönnyekkel az arcán rohant el a távolba, még azért gondosan utánam kiáltva, hogy hazaáruló vagyok. De ezzel még nincs vége.

vendeghanyas.jpg

Zsuzsával a 2016-os népszavazáson ismerkedtem meg, ahol én mint jegyzőkönyvvezető voltam, ő pedig fidesz által delegált szavazatszámláló. Kétféle szavazatszámláló létezik, van az önkormányzat által delegált és van a párt álltal delegált. Az önkormányzat által delegált s(z)avazóbiztos közel 20 rugót kap arra a napra, rendes leadózott jövdelemként, míg a párt által delegált semmit (illetve zsemlét, májkrémet, coop-os kappucsínóport és íztelen diákcsemegét, de ezt az önkoris társa is megkapja). Ezért a pártok rendszerint zsebbe fizetnek, hogy legyen minden szavazókörben emberük, aki tudja jelenteni a számokat. Zsuzsa annyira megdönthetetlen volt morális és erkölcsi szempontból is, hogy két társától eltérően nem fogadta el azt a huszast amit adni akartam, ő meggyőzésből van itt és azért, hogy a büdös komcsik ne tudjanak csalni. (Mondta mindezt jó hangosan, hogy a tőle egy asztallal arébb álló, szintén nyugdíjas mszp-s delegált is jól hallja.) Mivel én fizettem ki ezeket az embereket, így a huszas nálam maradt, amit este a jegyzőkönyvek fénymásolatával együtt szépen leadatam a helyi pártvezérnek. Zsuzsa még ide is elkísért, ha netán a mocskos kommunisták megtámadnának, hogy elvegyék vagy átírják a szavazólapokat, akkor ő majd a botjával meg tud védeni. 

Nade nem is ez a része volt érdekes, hanem az, hogy olyan délután négy körül, mikor egyre biztosabb volt az alacsony részvétel miatti érvénytelenség, elkezdett sírva telefonálgatni embereknek, hogy jöjjenek, mert különben mindenki meg lesz erőszakolva, ölve, kínozva, kirabolva, csak nem biztos, hogy ebben a sorrendben, meg amúgy is. Szerencsétlen némber olyan szinten pánikrohamot kapott este mikor a szavazókörömben lezártam a jegyzőkönyvet, hogy öt embernek kellett nyugtatgatnia. 

Vissza a jelenbe. 

Alig telt el zötykölődő, alig egy órás vonat út (amit a MÁV-nak hála, közel két óra alatt abszolváltunk), néhai főnököm telefonál és én egyből sejtettem, hogy nem a prosztatám felől kíván érdeklődni (csak mondom, hogy amúgy rendben van), kaján vigyorral az arcomon vettem fel a telefont, hogy szevasz polgikám, mi a szitu, ha aláírás kéne akkor szorri de nem vagyok az országban, meg a kis narancsos gittegyletedbe amúgy sem adom többé a nevem - daráltam gyorsba' viccesen, mert mi ilyen spanban vagyunk, mire a fickó kimért hangon, de azért érezhetően némi mosollyal az arcán kérdezte, hogy mit mondtam a Zsuzsának, mert már 9-kor dörömbölt sírva a polgármesteri ajtón, hogy nemzetbiztonságot érintő információi vannak, amiket haladéktalanul közölnie kell! Akaratlanul is felnevettem, amellyel nem nyertem el a polgi tetszését, ugyanis tájékoztatott, hogy az akció miatt borult az egész délelőttje, de hát így jár az aki dilettánsokat fogad. Persze miután ezt mondtam neki, picit besértődött, de tovább érdeklődött, mert hozzá már az az információ jutott el, hogy én Soros ügynök vagyok és jelentéseket teszek az elmúlt hat évről. Nos, a helyzet az, hogy míg Zsuzsa hülyeségében biztos voltam, addig polgiéban azért picit kételkedtem, addig a pontig amíg megkérdezte, hogy ez tényleg igaz-e. Óvatosan visszakérdeztem, hogy mit gondol, amire határozott politikusi kitérő válasz érkezett, amivel lezártuk a beszélgetést. 

És tudod azt gondolnád, hogy ez vicc, de nem az. Ez ma Magyarország 2019-ben. 

vendeghanyas_patreon_big.jpg

Hogyan basszunk ki a finnyás vendégeinkkel?

Manapság mindenhol csak azt hallani, hogy a vendéglátók igyekeznek minden igényt kielégíteni, a kiszélesedett íz-élményre vágyó vendégek részére. Ez a jelenség viszont olyan határon táncol, amelyet egy vékony borotvapenge élével is nehezen lehetne illusztrálni, így álljon itt egy kis ízelítő arról, hogy a túl sokat kívánó, esetleg mindenféle divatos allergiákkal érkező vendégeinknek, hogyan tudjuk a maximális vendéglátást nyújtani.

vendeghanyas_allergia.png

Sokan vallják azt az elavult nézetet, hogy a vendég kívánsága egyfajta parancs, pedig az újhullámos trendek mind azt támasztják alá, hogy a séf által megálmodott ételt változtatás nélkül illik felszolgálni, szervírozni. A hardcore-abb réteg még az étel sózását, vagy bárminemű utófűszerezését is tiltja, s éttermeikben az asztali patikákat már ki sem rakják, s külön kérésre sem adnak sót-borsot, esetleg bárminemű ecet, olajfélét. 

2019-ben már el kell fogadnunk azt, hogy az ételkészítés, persze bizonyos színvonal felett, már művészet, s a kész művet tilos bármiféle utógondozással elrontani. Még rosszabb mikor a vendég például variálni akar, mind láttunk már ilyen dolgokat, klasszikus a köretekkel való cserebere, amelyekből olyan gusztustalan ételköltemények születnek mint a gyros nokedlival és a kézműves hamburger rizzsel. Úgy gondolom, hogy eljött annak az ideje, hogy egyszer s mindenkorra megértsük, az étlap nem egy javalott útmutató, hanem szentírás, s ha azon a sült tarja költemény van, hozzá illű zöldségekkel és szósszal feltüntetve, akkor a séf még akkor sem tudja megcsinálni csirkemellből, ha a feladat éppenséggel megoldható lenne. Hiszen megváltozik az étel karakterisztikája, végső íze, hiszen alapvetően egy adott hús köré építjük fel a művünket és nem fordítva. 

Ha egy étel szerves része a hagyma, fokhagyma, paprika, koriander akkor annak elvétele gyökeresen változtatja meg az elkészült ételkülönlegességet, ezért minden olyan jellegű kérés, hogy bárminemű összetevőt vegyünk ki az egyenletből, nem csupán az étterem, a séf és maga az egész vendéglátás megsértése, hanem jellemzően írtózatosan magas prosztóságról is árulkodik. Valahogy nem látom lelki szemeim előtt azt a szituációt, hogy a több mint 500 éves történelemmel rendelkező Cordon Bleu -t III. Henrik úgy kérte, hogy "jó ez, csak inkább csirkemellből süsd baszod". 

Persze szó se róla, ha a művész, vagyis a séf nyúl hozzá a recepthez, újragondolja, átdolgozza, vagy egy adott hely tematikájához igazítja, akkor az rendben van, hiszen ő felel azért, hogy tökéletes és kifogástalan íz-élményt nyújtson, s hiába a vendég fizet, a vendégnek mint olyan nincs birtokában a kellő tudás ahhoz, hogy meg tudja állapítani egy ételről, hogy az témáját tekintve tökéletes vagy sem. Ha rajtam múlna be sem engedném őket éttermekbe, hiszen nem hozzáértő közönségről van szó, olyan ez mintha a frissen a földközi tengerből kifogott migráncsokat vagonban beterelnénk a Louvre-ba, s kiselőadást tartanánk nekik arról, hogy vajon a választékossággal teli, bölcsességet sugárzó Mona Lisa hatásai nagyobbak-e a dadaizmusra, vagy Man Ray életműve? Az eredmény ugyanaz lenne, mert a művet látják, de megértenia a mögöttes impressziót, kiélvezni a vonalak íveit, vagy az étel harapásról-harapásra változó gyöngyeit nem fogják. Ezért a vendég mint gyűjtőfogalom képtelen teljességben élvezni az elé táruló gyönyört, tulajdonképpen csak a felszínt kapargatják.

Haladó szellemiségű csoportosulásom létre is hozott egy kis ajánlást, hogy hogyan lehet megleckéztetni, illetve kulturált rendelésre nevelni a fizető vendéget, ugyanis első körben mi teszünk szívességet azzal, hogy egyáltalán bejöhet, leülhet és ehet abból amit készítünk neki.

1. Ételintoleranciák

Na ez egy tipikus múló, ám nagy divatnak örvendő hóbort. Nem létezik olyan, hogy valaki glutén, csirke, vagy koriander érzékeny ezért az ilyen jellegű kérdéseket nyugodt szívvel el is engedhetjük a fülünk mögött. Aki ilyet ír, az egyszerűen csak válogatós, vagy nem szereti az ízüket (főleg a gluténét). A laktózérzékenység már egy valóban létező probléma, de itt nem arról van szó, hogy a páciens meghal, vagy rosszul lesz tőle, hanem egyszerűen csak fingik tőle, ez viszont nem a mi problémánk, oldja meg, szedjen gyógyszert, vagy ne akarjon ilyet enni. Laktózmentes tejből készíteni a láttét eleve felér egy emberiség elleni bűntettel, laktózmentes sajtból főzni-sütni, sem kisebb. 

Az ilyen emberek bocsánat, vendégek ellen én a következő leckét szoktam alkalmazni. A gluténmentes kérdést már jópofát vágva sem bírom elviselni, így hangos röhögés és ujjal mutogatással jutalmazom és vagy ajánlok neki egy olcsó éttermet, vagy elküldöm a picsába. Jobb ez így mindenkinek.

A laktózérzékeny kívánságokra egy kevés mascarpone-t szoktam az ételbe keverni, jellegtelen íze miatt észrevehetetlen, aztán lehet nézni a gyöngyödző homlokokat, meg a kínos testhelyzet változtatásokat a széken. Zseniális performansz, feltétlen próbáljátok ki!

Megesett már, hogy valaki sertés, vagy marhából készült ételt próbált úgy beállítani, hogy allergiás rá, ezért másik állatból kellett készíteni neki a fogást. Na az ilyeneknek szoktam darálva egy keveset belebaszni némi nyáladék kíséretében az ételébe, hogy faszt vagy te sertéshús intoleráns, csak finnyás kis búza vagy. 

2. Ételallergiák

Bevallom ez a dolog néha igaz is lehet, de én mint olyan inkább csak javaslatnak veszem, mint iránymutatásnak. Ha valaki nagyon sipákol, hogy mogyoróallergiás, annak azért nem baszok bele egy zacskó sós-pörkölt mogyeszt a tányérjába, de úgy különösebben meg sem hat az egész, ha a gyökér nem tudja, hogy a mortadella bizony pisztáciát tartalmazhat, az bizony nem az én bajom. Az ilyen faszok még a piros mogyoróst is képesek befalni, ha nincs ráírva nagybetűvel, hogy mogyorót tartalmaz. Az ilyeneket spártában Tajgetosz-hegységről vetették le és szerintem nincs jól, hogy beleszólunk a természetes kiválasztódásba. 

A tojás allergiára reagálni sem vagyok hajlandó, ez hal allergia pedig csak a 19 század végefelé kialakult úripicsák hóbortja, akik egyszerűen túl finnyásak megkóstolni a tengerek adta csodás húst. Halat csempészni az ilyenek ételébe nem jó ötlet, mert a pina szag miatt hamar kiszúrhatják, akkor meg felesleges feszkó kerül az étterem előterébe, minőségi alkotás helyett, így az ilyeneket egyszerűen hagyjuk meg saját hülyeségükben.

3. Vegetáriánus, Vegán

Nos, ugye azt mondani sem kell, hogy a fenti két szintén újhullámos divat, csupán választás kérdése. Természesen dönthet úgy az ember, hogy ilyen kifacsart, lélek nélküli búrában kívánja leélni az életét, de nem kötelezheti arra társait, hogy igazodjanak hozzá. Én a vegánok ételeibe nem teszek húst, mert nem vagyok geci, de ugye nem fogok minden vágás után kést, meg vágódeszkát mosni, szóval ha a kis szerencsétlen szandálzoknis parasztja azt hiszi, hogy az előtte lévő csodálatos zöldségköltemény állatok kihasználása nélkül került a tányérjába, akkor rendesen tévhitben él. Amúgy mivel ez a divat már lassan háromgenerációs, így a fiatalabb vegánokkal legyünk elnézőek, őket húsmentes életre nevelték, legyünk kísérletezőek, nyugodtan tegyünk a tányérjukra néhány apróbb húst, ha nem kell nekik majd otthagyják. Figyeljétek meg, üres tányérok fognak visszajönni és ki tudja? Talán megmentettünk pár életet is.

Végszó

A fenti pár tanácsot megfogadva új szintre emelhetjük önnönmakunktól várt vendégszeretetünket, s formabontó újhullámos trendeket kovácsolhatunk, mindenféle olyan ósdi igényektől mentesen, amit ennek a szakmának a negatív velejárói: a vendégek okoznak.  

vendeghanyas_patreon_big.jpg

Félelem és Rettegés Bécsben

Májki nem vezet. Andrisnak kell és már most picit megbánta, hogy igent mondott a hétvégi bebasztúrára. Májki folyton goát, minimált, meg mindenféle olyan zenét pörgetett cigányhangszórón, amit annyira nem komált, de végülis úgy volt vele, hogy egy kis kikapcsolódás nem árthat. 

vendeghanyas_felelem_es_reszketes_las_vegasban_majki_joco.jpg

Már rég az A1-esen hajtottak, mikor a drogok hatni kezdtek. Májki egy pisztoly alakú ekivel indított, amit nem lehetett normálisan felezni, ezért ő kapta a markolat részét, míg Andris mivel ő vezet, felelősségteljes döntés értelmében a cső részét. Az kisebb. Az okkersárga SuperB csak úgy lazán vette a körülötte folyó forgalmat, szinte ügyet sem vetett rá. Néhány nyugger, amikor meglátta az őket előző sárga nyilat, csendesen keresztet vetett és átgondolta, hogy nem-e-lenne célszerűbb most kisodródni a gecibe 140-el. Májki pumpált, Andris vicsorgott és úgy markolta a kormánykereket, mint kezdő kurva az ágykeretet, közben azért ő is elkezdett lájtosan bólogatni, mire Májki egy cd lemezre kihúzott csíkkal kezdte el kínálgatni, ami viszont már neki is sok lett. Sankt Pölten előtt álltak meg egy kicsivel és Andris Thor erejével tépte fel a ajtót és úgy rángatta ki a Májkigyereket, hogy te hülye fasz, ezek az autópályák körbe vannak kamerázva mint a valóvilla. Ha már megáltak, gondolták isznak egyet, be is gangolnak egy ilyen utszéli krimóba, vágod családok, kamionosok, ingázok vegyesen tankolják a nyugatibbnál nyugatibb autókat, isszák a káffét, meg szívják a cigit, szóval rendes csütörtök délutáni látkép tárult tahó keleti hőseink elé. Májki berongyolt a benzinkútra kivett a vitrinből két kisüveges ottakgringert, aztán mire végigállta a sort, miközben a lábával szólózta a dimmuborgir összeset, rájött, hogy feltűnő, ha két sört vesz csak, ezért visszament két vízért és két redbullért is, amivel addig varázsolt ügyetlenül, hogy az egyik sört leejtette, de az szerencsére nem tört el, hála a gumírozott ajtószőnyeg hatású fiszfasznak a lába alatt. Még egy olyan két perces kicsavart pozítúrába került mire a pulthoz ért és kiváltotta az italokat. Andris addig nagyban szívta kint a cigit, nem volt rossz ez a cucc, de érezte, hogy kéne még valami. Ahogy a társa kiért a kútról, meg is kérdezte, hogy mire lehet számítani így az úton, végül egy kis spuriban egyeztek meg, amit a wc-ben gyorsan fel is szipákoltak.

Az út további része a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen telt, persze Májki rohadtul nem bírt magával, folyton kalimpált a fos zenére, de Andris a speedtől olyan szinten ráfeszült az útra, meg a csíkokra, amik ritmusra jöttek, hogy oda se figyelt. Egy viszonylag nyugodt környéken néztek ki egy airbnb-s kecót, amit egész hétvégére megkaptak 200 euróért. Mondjuk mire megérkeztek a kulcsos srác picit elfehéredett a tágpupillás különítményen, de a deposit díj leadása után már nem vette olyan mélyen a levegőt mint előtte, szóval indulhatott is a bulizás. 

Miután mindketten alaposan lezuhanyoztak és Májki a fél üveg arcszeszt magára locsolta, el is indultak egy közeli közértbe, ahol bevásároltak minden olyan dolgot, amire szükségük lehet a hétvége során. A bevásárlólista ad-hoc jelleggel épült, leginkább úgy, hogy minden ami Májkinak megtetszett azt bebaszkodta a tolókocsiba, az Andris meg leginkább kifelé. Vettek három nagy doboz durex-et, egy nagy flakon epres síkosítót, huszonnyolc hagymás lays csipszet és ugyanannyi liter sört, amiből a csatos üveges gösserre esett a választás. Bekúrtak még vagy öt doboz multivitamint, izotóniás port, magnéziumot meg egy adag csokis zabpelyhet ami elég buzisan nézett ki a szalagra felpakolva. Májki erősködött is, hogy hagyják itt a faszba, még köcsögnek nézi őket valami turbános tevezsoké, de Andris ragaszkodott az egészséges reggelihez, sőt vissza is ment egy tejért. Az agysebészek mire kitolták a szajrét, addigra realizálták, hogy gyalog jöttek majdnem egy fél kilométert, ami a megvásárolt termékek szállíthatósága tekintetében elég erős baklövés volt. Andris egy cigaretta társaságában egy játékelmélettel foglalta le magát, ami sorra vette azokat az eshetsőgéket, hogy mi történhet? Elmegy a kocsiért, de akkor ezt a szerencsétlen faszt szétverik, kirabolják, beszervezik az Isis-be vagy csak szimplán kiröhögik. Ha a Májki megy el az autóért, az semmilyen esetben sem jó, mert az autó nagyobb értéket képviselt a felhalmozott áruknál, s látatlanban is tudni vélte, hogy szabados lelkű barátja képtelen volna azt sértetlenül elhozni idáig. Fogta a rövideket és minden olyan kisebb terméket, aminek darabára drágábbnak tűnt mint pár euro, betuszkolta valami ótvar szakadt reklámszatyorba és elindult gyalog az autóért. Májkinak pedig lelkére kötötte, hogy no-paff-paff és lehetőleg kussoljon. 

A fél kilométer messzebbnek tűnt mint gondolta, mindenféle fura ember mászkált körülötte és alig ért az autóhoz, már úgy elfáradt mintha legalább a kétkúra valamely szakaszát teljesítette volna. Gondolta egy cigi még belefér a jól végzett munkáért, amit kényelmesen el is szipákolt csak úgy lezserül az autónak dőlve. Aztán sietve megindult a Májki felé, mielőtt fel nem éli a rá hagyott készletet. A visszaúton azért felrémlett benne, hogy mekkora egy fasz ötlet volt, még egy cigit elszívni, hiszen ezidő alatt mennyi gazság történhetett, de szerencsésen konstatálta, hogy Májki rendben várta őt és egy üveg sör sem fogyott el. Gyorsan vissza is csavartak a szállásra, fullra pakolták a hűtőt, meg a polcokat. A gyökér májki fogta és leszereltea másfél méteres tükröt az előszobából és el is kezdte rá kiteríteni az aduit, volt ott minden baszod, mint a címadó film kezdő jelenetében a csomagtartóban és el is kezdtek feltolni mindenből, egy rendes adagot.

A következő program a kurvahívás volt, mert mindketten rá voltak feszülve ezerrel, hogy kúrjanak egyet, Májki lapítgatta is a kamagrazselé perforált csomagolását, közben pedig nagyban pörgették a ribancos oldalakat, hogy melyik keleteurópai csajnak tolják meg a zsebpénzét. Namost ha vágjátok a Jocó sztorit, és miért ne vágnátok, akkor pontosan tudjátok, hogy mind a két fasz rá volt kattanva Klárikára rendesen és baszki ha nem is tudatosan, de sikerült találniuk egy olyan kiscsajt aki frankón úgy nézett ki mint a régi munkatársuk. Le is dumálták vele telefonban tört némettel a bolt lényegi részleteit, majd útra keltek, de immáron taxival. Persze indulás előtt egy felspanolós yager, kis csík, yager bejátszott. Meg Májki betolta a kamagrát. Mire odaértek a kurvához, már olyan szinten szét voltak csúszva, hogy a picsa elhajtotta őket a redvás kurva anyjukba, ráadásul magyarul, amire Andris fel is hőkölt, hogy "Te magyar vagy, gec?" mire a csaj úgy rájuk baszta az ajtót, hogy a szomszéd család egyből kelet felé fordult imádkozni. 

folytatjuk.

vendeghanyas_patreon_big.jpg