A csapzott hajú srác, a kopott pepita nadrágban, unottan klopfolta a sertéskarajt, amit előzőleg vegyvédelmi kesztyű és hat liter ecet segítségével tisztított olyanra, hogy a közel két centis zöld réteg ellenére is el lehessen adni. Mi lesz ma a vacsi? Érdeklődött Margit a szebb korokat is megélt felszolgálólány a kiadópult fölött és a vak, alkoholfüggő és parkinzonkóros kozmetikus Ica által teljesen véletlen, pont egyenesre húzott szemöldökével, csábosan kacér pillantással igyekezett némi bájt csempészni a kérdésbe.
A Béczike akár Thor mjölnirjét forgatva, a húsklopfolóval nagyot ütött, nyomatékot adva, hogy ő most nem ér rá, ignorálta a kérdést, leginkább mert nem tudta eldönteni, hogy a hús szagától, Margit fejétől vagy az előző nap elfogyasztott éva vermut - xanax - herbálos cigi kombinációtól hányja tele a feldolgozóállomást. Inkább nagyot nyelve, próbált friss levegőre jutni, ahol egy lezárható nejlonzacskóból vágott dohányt emelt egy mikrózható dobozban tárolt cigarettatöltőbe, amit lassú, de megfontolt kézmozdulattal egy king size hüvelybe csúsztatott. Szerencsére panzió éttermében, ami egyben jelentette a munkahelyét is, korlátlan mennyiségben ihatott frissen-facsart narancslevet, ugyanis a tulaj gézának zöldséges pultjai is vannak városszerte, leginkább metrómegállók és másodrendű gócpontok közelében, ahol a már mindenféle koronavírussal, tbc-vel és agyrákkal összeprüszkölt és agyonnyomott déligyümölcsöt csak papíron kell a selejttáblázatba átvezetni. Viszont így legalább Béczike is fogyasztott néha olyat amiben legalább van valami természetes eredetű, mert a piától a gyomra fekélyes lett, a narkótól a kedve szeszélyes, a melótól meg a hangulata véges, ezért a lehető legpraktikusabban próbálta az anyagcsere életfenntartó szükségét űzni, így bőségesen beérte a maradék és-vagy visszaküldött étellel, amit már csak azért sem evett meg jóízűen mert tudta miből volt, meg eleve ő készítette.
Margit viszont kevésbé volt fogékony az étel eredetének felderítésére így jóízűen ette a fokhagymás szűzérmét, flambírozott brendivel, ami bár étlapon jól hangzik, valójában csak a rothadás ellen volt fokhagymaporozva és teszkó gazdaságos brendivel lett feketére sütve, a korong alak pedig azért lett, mert annyit le kellett nyiszitülni a méteres karajból. Végülis azért meg lehetett enni, a peremkerületben pedig a parasztgyomor mondhatni bizonyos korig örökletes volt, így a belvárosi úri fosások szerencsére messze elkerülték a környéket, a belvárosi úri fícsúrokkal egyetemben, amiért a nem túl eszes, ám annál boldogabb helyi lakosság örömmel nyugtázott.
Béczinek helyén volt a szíve ezért csomagult némi mirelitet a Margit lányának. Tette mindezt azért, mert a Margitot már a zacher se menti meg, de az az öt éves forma lány legalább minimum olyan szemetet egyen, amire a nébih nagy jóindulattal rányomta az emberi fogyasztásra alkalmas pecsétet és hát mivel hat éve fagyasztó alján pihenő kordonblő még így is nagyobb eséllyel abszolválta ezt a tulajdonságot mint Béczi főztje így nyugodt szívvel adta át azt, hogy ma is tett valamit az emberiségért.
A helyi viszonyokat jól jellemezte, hogy Margit a vonalzóval húzott szemöldöke, a görbe-viszeres lába és a hat megmaradt, de épnek nem mondható fogával is viszonylag jó nőnek számított, amin bár erőteljes szorzót jelentett a független jelző, de ezt akár hátránynak is lehet venni, hogy nem fügött ő sem lakástól, karriertől vagy céltudattól. Ebben a lehetőséget első ízben Kacsódi Imi látta meg, akit miután kibaszott a neje, mert minden családi megtakarítást elgépezett és ivott, mégis rámosolygott a szerencse, ugyanis Pusztakeresztesen élő szüleit elérte a halál, egy kopasz látványgengszter fehér mercije által, ami miatt igaz a gyurma gyerek nem került rács mögé, de a szülők vagyona egyenes arányban szállt Imrére. A házon és egyéb ingóságokon túladva immár nem csak kedden és csütörtökön, hanem minden nap munka után gond nélkül vedelhette a dunántúli félédest és visszaválthatott dobozos cigire is és ezzel az életmóddal valószínűleg előbb fog ő is az avar alatt pihenni, mintsem életmódján anyagi megfontolásból változtatnia kéne és ezzel ő tökéletesen elégedett is volt.
Csakhamar magához költöztette Margitot a kislánnyal együtt, akinek így öt év után végre saját szobája volt, nem pedig kamionos pihenők zárt fülkéiben volt eldugva a kosara, cserébe viszont dolby surround-ban hallgathatta, hogy anyját miképpen gyalázza ez a fura fülü, büdi bácsi, akit mostantól apának kellett hívni. Imi bár nem a technológiai kor szülötte volt, az internetet mégis úgy ismerte akár a tenyerét, ami nem csoda főleg, hogy a kettő általában szinkronban rezgett, így az anal gape, a midget-fisting és a milk enema mint olyan, szinte prűd egyesülési formának számított a szemében. Margit viszont nem aznap kezdte, így társra találtak egymás őrülten szenvedélyes, egymást kölcsönösen kizsákmányoló kapcsolatában, amit bárki más minimum gusztustalanként jellemzett volna. Mindez kevésbé lett volna problémás, ha Imre nem szeretett volna dicsekedni szexuális hőstetteivel a többi alkesz cimborának, így Béczike is hamar megtudhatta, hogy Margit segge úgy tágul három ujjra, mint egy lufi a héliumos palackra kötve, s ezt bizonyítandó Kacsódi Imi a pult alatt meg is dolgozta, hogy a színes-szagos öklét, mint véres kard hurcolja végig a törzsvendégek előtt, hogy lám-lám, a Margitka ilyeneket is tud. A harmadik ilyen szitu után, a tulaj géza aki nagy általánosságban a kamaraerdő környékére járt fújatni, Margitkánál nem különb lányokat csak éppen hétezerért, úgy érezte, hogy saját alkalmazottját ne más szopassa munkaidőben hanem ő, egyértelmű ajánlatot tett a szárazárú raktárban, ám az sajnos elutasításra került, amit egy gyámügyi bejelentés követett, aminek hatására egy héttel később elvitték a szandrácskát.
Mondjuk fasz gondolta volna, hogy a gyámosok pont a csehóban fognak megállni egy alibi kávéra, amíg Julcsika, a pirospozsgás arcú, enyhén túlsúlyos ügyintézőcsaj kettéfossa a rötyit a felelőtlen aluljárói gyrosozás miatt, de így legalább első kézből hallhatták Imre legújabb szexuális kalandját aki éppen a pultnál állóknak adta elő új élményeit. A jegyzőkönyv szerint idézem megállapítást nyert, hogy a pultnál álló személy, a veszélyeztetett kiskorúval egy ingatlanban lakik, annak édesanyjával intim viszonyt folytat" majd érdeklődve hallgatták, az addig csak tankönyvi példákban ecsetelt rémtetteket. Mikor Imre lebaszta a poharat, hogy akkor ő most hazamegy és felpróbálja margitka végbelébe az rozsdás ruszki kulacsot, amit szemléltetésképpen magával is hozott és a biztonság kedvéért megtöltetett fröccsel. A két ügyintéző követni kezdte, s nem lepődtek meg mikor a címre érve már pontosan tudták, hogy jó helyen járnak. Nem kellett három percet sem várniuk, mire az abúzus félreérthetetlen hangjai úgy szűrődtek át a szebb napokat is megélt panelajtón, ahogy a rozsdás kulacs margitka fenekének lyukán, mondhatni ellenállás nélkül, s nem bírva tovább hallgatni a kényszeresen nyüszítő, ebolás kismókusra emlékeztető jajjgatást.
Tanakodtak is, hogy most bekopogjanak, vagy megvárják, míg végeznek, de mikor az anya mit csináltok kérdést egyértelműen egy, a bejelentésben megnevezett szandrácska életkorához passzoló gyermekhangnak tulajdonították, inkább hívták a rendőrséget, hogy az intézkedést saját végbelük épségével tudják véghezvinni.
Béczike most saját pénzen rendelt pizzát csomagolt a kislánynak, mert elviekben láthatás lesz és az anyja felköhögött gecin kívül nem sok mást szokott vinni, de legrosszabbul mégiscsak a tulaj géza járt, mert így, hogy még az a minimális felelősségérzet sincs meg Margitban mint eddig, egyre sűrűbbek a raktárban tartott análpartik, amire már a vendégek is panaszkodnak, ő meg még mindig a kamaraerdőre jár szopatni.
