Action Béla vezényletével a sorra jöttek hozzánk a zsaruk. A reggeli kávé, a délutáni pihi vagy éppen az esti sör az olyan fix pont lett náluk, mint a reggeli szarás. A kis város jellegéből fakadóan könnyen átfutható ismerettségi hálóval rendelkezett, így hamar ki tudtam deríteni, hogy nem csak az én tisztes okosításaim csorbulnak, hanem a környék még három kisebb kocsmájában potyáznak a fakabátok. Az egyik a vasúti resti volt, ahová velős pirítósért jártak, a másik meg az óvárosi matyi kocsma volt, amely festett karikatúrája az iparvárosi talponállóknak. Az elégedetlenség egyre nagyobb volt.
Hetek teltek el és nekem már a deklarált minuszom a nyolcvan rugót járta, amit a bronzosok cigiben, kávéban vagy csipszben elvittek a zsebemből, s egy teljesen véletlen pénteki bebaszásom alatt összefutottam a márióval, aki a restis kocsmában volt. Márió a kisváros jellegtelen tinigengszere volt, okkersárga celica-val rohangált mindenhova, ami a csiptuning miatt száz méterenként lerobannt, de a srác nem parázott rajta, hanem faeture-t csinált a bugból; ahol a verda megállt, ott kiszállt jampiskodni, meg köszönni a járókelőknek. Hetente más ribancot hurcolt az anyóson, a pénztárcáját pedig egyre jobban nyomasztotta, hogy a zsernyákok legalább napi nyolc-tiz velőskenyeret befalnak egy-egy kólával, fizetni viszont nem akarnak. Ekkortájt jött ki a Maci a sitykóról, a csávót kábé tíz évre varrták be gyilkossági kísérlet miatt, rendesen pszicho volt a tag és teljesen érthető okokból senki nem akart tőle pofont kérni. A piát nagyon szerette, pénze viszont nem volt, így mikor Márió rácsörgött a kékekre, hogy itt van a frissen szabadult rém és szétpakolja a kocsmát, gyertek már, ha ingyen etetlek titeket bazmeg. Jöttek is, de a friss rendőrök nem voltak felkészülve a Szlávy féle brigád, bár már erőteljesen tépázott hírnevű, de még mindig ütőképes emberére és jobbnak látták inkább átmenni a cigánytelepre, ahol mindig lehetett találni néhány lopott kerót. Ez volt Máriónál az utolsó csepp és bár a Maci féle kárt nem állt szándékbáan behajtani a gengszteren, a zsarukon mindenképp elégtételt akart venni. Így voltam ezzel én is és míg a pub-ban iszogatva jól telekurvaanyáztuk az étert, megittunk egy üveg unicumot és mind a ketten lehánytuk ugyanazt a szerencsétlen kiscsajt aki a 18. szülinapját ünnepelte a szomszédos asztalnál. Szerencsétlen.
A gondolatokat viszont tettek követték és szövetkeztünk egy harmadik sráccal is, aki éjszakai hamburgerezőt vitt, ahová az ingyenélő egyenruhások az éjszakai műszak alatt járogattak összekenni mustárral az uniformist. A terv nem volt túlságosan szofisztikált, ám átgondolt és alapos volt; vegyük fel videóra félreérthetetlenül a lopást. Akkoriban voltak menők a kagyló alakú, vagy flipes telefonok, nekem pont egy Sony Ericson w300i -m volt, amit gecire imádtam és már a korhoz képest egész korrekt minőségben tudott videót rögzíteni. A többiek szintén ezt csinálták. A legnagyobb problémát az okozta, hogy ezekkel a kihajtható tellákkal nem igazán lehetett feltűnésmentesen videózni, így oldalra fektetve kellett bepozícionálni úgy, hogy egy fix pontot vegyen. Nem viccelek, legalább három napon keresztül próbáltam és legalább harminc öt-hét perces videót kellett felvenni, mire lett két-három használható, ahol a rendőr arccal és hanggal is felismerhető és egész konkrétan kivehető a bűncselekmény.
Rá is játszottam picit, mikor szóltam, hogy Béla kérlek ezt most ne vidd el, ezer forintom van amiből kaját kéne vennem, ha azt a cigit elviszed nekem kell kifizetni, amire a hülye fasz pont úgy fordult, hogy a kamerába belenézett egy pillanatra, hogy estig simán lesz annyi jattom, amúgy se akarjam magamra haragítani a rendőrséget. Pár napon belül a Márió és a másik srác is tudott hozni korrekt anyagot, szépen összeültünk nálam, rendszereztük őket számítógépen és csináltunk egy halom biztonsági másolatot, sőt felhőbe is mentettük, igaz akkor még csak simán ftp-nek, vagy tárhelynek hívták. Minden készen állt.
Másnap a kocsmában éppen a nagykorúsága óta ugyanazt a borvirágot viselő Kéri-t szolgáltam ki fröccsel - aki valaha futtballista volt ezért soha nem dolgozott, csak kocsmázott - mikor jött a hívás a Máriótól, hogy itt az idő. Kérit elküldtem a picsába, hogy fárasszon másokat a legendás góljaival, mikor megérkezett három rendőr. Három kávét és három kólát kértek, meg egy cigit. Mondtam, hogy előre kérem szépen a pénzt, 1900 forint lesz, de kerekítsünk kétezerre. A rendőrök elkezdtek kekec módon mosolyogni, hogy nincs náluk pénz, de majd bedobják, adjam csak ki amiket kértek. Sajnos az nem áll módomban - válaszoltam a lehető legnyájasabb hangon. Ekkor lépett be Márió és a harmadik srác is, kezükben egy olyan vastag lenovo laptoppal, mint egy kubai lónak a fasza, aminek a ténye zavarbaejtően hatott a tisztelt hatósági urakra. Márió leült az asztalhoz, felcsapták a gépet és full hangerőn elkezdték lejátszani a felvételeket. A Kéri megpróbált bezörögni az üvegajtón, hogy látja, hogy itten vannak, had' kérjen már egy fröccsöt. Szerencsére nem is nekem kellett elzavarni, a paprikapiros fejű rendőrök megtették ezt helyettem is, közben meg hívták Action Bélát, akitől a megváltást remélték.
Béla mint egy felajzott tenyészbika, úgy rontott be a kocsmába, hogy itt most ő elvisz mindenkit és rabosít és ki lesz kormolva a seggünk, de a harmadik srác olyat húzott, amire tán még Borkai sem volt felkészülve az elmúlt hetekben. Egy videót indított el, ahol az ismert, városunk legnagyobb panziójának biztonsági felvétele volt látható, ahogy Béla egy kishölggyel halad a folyosón, be a 13-as szobába. Lucky thirteen! mondtuk nevetve.
Márió el is kezdte az előzőleg még jogásztanonccal átnézetett szövegünket, amiben kiníosan ügyeltünk arra, hogy a fenyegetés, zsarolás ténye, csak erőteljes félremagyarázásokkal lehessen ráhúzható. Nem mondtuk azt, hogy ha ez lesz emg az lesz, akkor ezek a felvételek megjelennek. Nem. Erre nem volt szükség. Mindannyian a jogos kárunkat akartuk behajtani és azt, hogy ne potyázzanak többet. Közben megérkezett az épp szolgálatban lévő többi díszfasz is, úgy be voltak szarva, hogy a kék zubbonyon keresztül is átütött a büdös izzadtságuk, de bármilyen diszkomfortos is volt a helyzet, én rég élveztem valamit annyira, mint ezt. Felsoroltuk a pénzbeli kárunkat, amit szeretnénk ha megtérítenének és innentől fogva minden fogyasztás előre lesz fizetve. Ha szólunk, hogy baj van, akkor választott hivatásuk kötelességeként pedig kijönnek és rendet raknak, még akkor is ha a Maci az.
Aznap este fejenként gazdagabbak lettünk két-két kilóval amiben bánatpénz is volt. Első utunk a panzióba vezetett, ahol csálinger Tóninak le kellett jattulnunk egy százast amiért kiadta a videót, de ezt hárman boldogan összedobtuk. Két dolog volt bizonyos koszos kis iparvárosomban. Action Béla ezután máshova vitte a kurvákat és a következő hónapban a kapitány büszkén mesélte, hogy húsz százalékkal nőtt a hatákonyság és mérhetően kevesebb attrocitás éri a buszpályaudvar környékét mint eddigibekben, köszönhető a hatékony rendőri fellépésnek.
Mi meg Márióval vettünk egy üveg chivast a teszkóban és röhögtünk az újság felett, hogy nézzenek már oda, a kocsmáros miatt nővekszik a rendőrésg hatákonysági rátája. Aztán röhögtünk.
ui.: Action Béláról tudtommal nem derült ki a kurvázás, de mivel ő tényleg ezzel a becenévvel él, nyugodtan adjátok át az asszonynak. Vagy ez is olyan, hogy tiz év után elévül?
ui2: a népnevelés működött, az összes köcsög kis zsernyák úgy jött be ha esetleg ittak volna egy kávét, hogy előre köszöntek, fizettek és bőségesen jattoltak. A jó kurva anyját mindnek, utólag is.
