A BalatonSound ahogy az összes fesztivál a világon olyan történetek kezdeteinek ad teret, amelyekből később regék, majd mítoszok és végül legendák lesznek. A történetek cselekményei nagy szerelmek, hatalmas szakítások az idők kezdete óta, csak a zene, a drogok és a szereplők változnak.
A Jocó sztori további BalatonSound-os epizódjai:
Ivett nem tudott mit kezdeni a merevrészeg hústömeggel a kapualjban. Nem elég, hogy a bódult fickó telibe hányta, még csak egy centivel sem képes arrébb lökni. Mihez kezdjen? Felhívja a többieket, hogy segítsenek? Esetleg kopogtasson be a szomszédba? Hívja a mentőket? Áá amennyi drogot bevettek az elmúlt napokban, az nem lenne célravezető. Bevinnék Jocót és csak bajba keverné a csapatot. Egyedül maradt és nem tudott kezdeni semmit a helyzettel. Nehéz volt neki ezt a tényt megemésztenie, mert legutoljára egyetemista korában volt szüksége arra, hogy egyedül oldjon meg nehéz helyzeteket, azóta pedig igyekezett komformistán hozzáállni mindenhez, de legalább úgy, hogy soha ne kerüljön bajba. Jobb híján kihozta az egyik kertiszéket, némi sört és egy doboz cigit és úgy vigyázott Jocóra. Közben a telefont nyomogatta és irigykedve nézte azokat a kolléganőit és régi szaktársait akik most az adrián nyaralnak, úton van pár poronty, vagy éppen a színes-giccses díszletek között fehér ruhában mondják ki a nagy igent. Szó se róla, egyik sem vonzotta, najó egyedül a tengerpart, de azt azért érezte, hogy le van maradva a kortársaihoz képest. Világ életében büszke volt magára azért, mert megmaradt szürke kisegérnek, s egyedül az egyetemen szopott be néhány keményebb sztorit. Mármint úgy. Ettől független most, hogy menő vállalkozó feleség-alapanyag, igyekezett a helyzethez méltónak maradni, mert semmi kedve nem volt, mindenféle szemüveges, hitelből házat építős csávókkal randizgatni, akik simán megkérdezték, hogy az Ivett hogy szereti, de amikor válaszolt, hogy hogyan akkor úgy rágörcsöltek az egészre, hogy még egy paplan alatti misszionárius is kielégítőbb lett volna. Ezzel szemben Jocó a maga böszme stílusával teljesen új távlatokat nyitott meg előtte. Ilyen puritán ám szenvedélyesen még senki nem udvarolt neki (Jó a picsád, miért nem baszod ki?) ez pedig akaratlanul is teljesen átbizsergette. A stílus amitől mindig is távol tartotta magát most olyan szinten bekebelezte, hogy ha Jocó nem beszél vele csúnyán, akkor nem is tudja úgy átadni magát a szexnek. El is játszott a gondolattal amikor első nap a szobában Jocó csak így kérdés nélkül a két karjával a fasza felé metakommunikálta a fejét és olyan erősen húzta rá a makkjára, hogy fulladt, taknya-nyála egybefojt, de valamiért eszméletlen módon élvezte. Azon kapta magát, hogy felizgult és elgondolkodott, hogy így a kertiszékben ülve csak így nadrágon át megcsinálja magát, de ekkor halovány reménysugár tűnt elő az utca végéből; két magas vállas srác csoszogott ilyen kamionos sapkában felfelé, igen jó kedvük volt. A fehér atlétás kicsit józanabbnak tűnt ezért őt szólította meg Ivett először;
- Szia, izé sziasztok! Segítenétek? A párom nagyon berúgott és nem tudom bevinni a házba. Itt ül a kapualjban. - szipogta Ivett. A srácok végigmérték és hát úriemberek lévén természetesen segítenek. A két srác a Jocó két válla alá süppedt, hogy csípőből emeljék fel, ami bár eleinte egy bizonytalan mozdulatsornak tűnt, de végül kicsit megremegve felálltak a hústoronnyal. Lassú, óvatos lépésben haladtak befelé, Ivett pedig utat mutatva nyitogatta az ajtókat. Bár nem volt rövid a séta, de végül Jocót óvatosan az ágyára fektették, Ivett lehúzta róla a cipőt és kedvesen betakargatta. - Elfogadtok egy italt a segítségért? - kérdezte kicsit félénken, a srácok persze benne voltak. Kiültek a konyhába és Ivett töltött mindenkinek egy tyúkoskólát. A jégkockák csilingelése nem jutott még el a hálószobáig, mikor éktelen üvöltésre, kivehetetlen részeg morgolódásra lettek figyelmesek. Jocó minden erejét összeszedve állt az ajtóban.
- KIA FOSZK VAGYT? KÉÉÉRDEZTEM BUZI!
A srácok jobbnak látták ha távoznak, egy korty nélkül otthagyták a longdrinkeket és a kijárat felé siettek. Jocó viszont nem enyhült. - KIK EZSKIVETT? A lány hirtelen szóhoz sem jutott, teljesen lesokkolta az szituáció. A férfi súlyosakat lépett előre a kamumárvány járólapon és a ragyogásból ismerős félpszicho vigyorral üvöltött tovább:
- EZ KÉT FASZ KÚRZS A HÁTM MEGÖTT?
Ivett sajnos össze tudta rakni a szavakat, de választ már képtelen volt rá generálni. Lábai teljesen földbe gyökereztek és úgy állt ott, mint egy védtelen elsőáldozó a vazelinnal bekent öklű katolikus pap előtt. - Drágám ééén..... - próbálta nyöszörögni mikor az első ütés az orrát érte. Fájdalmat nem érzett, csak azt, hogy a hátával a konyhaszekrénynek csapódik, majd ösztönösen a feje felé emelte a két karját, de ez sem tudta megvédeni a további ütésektől. Tíz perc lehetett? Talán több? Óráknak tűnt. Az ütések úgy záporoztak felé, mint rozsdás zuhanyrózsából a súlyos és forró vízcseppek. Talán könyörgött is, hogy hagyja abba? Nem emlékszik, olyan gyorsan történt minden és olyan hosszúnak tűnt. Nem is képes felidézni a részleteket, csak mikor realizálta, hogy Jocó újra a szobában horkol látta a telefonján, hogy alig másfél perc történéseit élte át. A vitrines szekrény tükröződésében vette észre, hogy bíborszínben pompázik a fél arca és ekkor csapott le rá a fájdalom érzése is. Nem sok ereje volt, éppen csak annyi, hogy leüljön a székre és az első kezébe akadó dologgal megpróbálja letörölni és megállítani a vért az orrából.
- ÚRISTEN! - törte meg a csendet Klárika éles hangja. - Mi történt Ivett? - változott meg a szilikonszépség hangja izgatottból sírás közelibe. Majd hirtelen lábak tompa puffanása töltötte meg a konyhát. Ivett hirtelen nem is tudta a, hogy honnan került ide ennyi ember, szinte fel sem ismerte őket. Mire a következő pillanatban feleszmélt, már a fürdőben volt és egy széken ülve törölgették többen. Eszébe jutott mikor egyszer főnökével az Echo TV székházában járt és egy erősen sminkelt feltöltött szájú nő dolgozott az arcán mielőtt felvették ahogy nyilatkozik a település önmegtartó erejéről. Akkor érzett hasonló, magától idegen és szürreális szituációt.
Pacsai állt kint a teraszon és azon gondolkodott, hogy most mi a here legyen. Megvárja míg Klárika letisztogatja az Ivettet aztán csak így Clint Eastwood-osan kacsintani neki, hogy makkomra ribanc, vagy valami, de túlságosan feszültnek érezte a szitut. Inkább megvárja míg a Klárika jön oda. Viszont addig valamit kéne csinálni, mert így fog vérrög képződni a farkában. Be is állt a kertbe hátra három ilyen baszomnagy tuja mögé és mintha csak hugyozna, előkapta a répát és elkezdte nagyban verni. Tíz, tizenkét húzás? Nem is számolta. A pici Pacsaik úgy beborították a buja bukszust, mintha csak valami idegen parazita próbálna életet verni rajtuk. Ritmusra elrakta a bránert, majd a cipzárt felhúzva már fordult is volna vissza, mikor realizálta, hogy Glóri két tujával arrébb pisil. Valószínűleg simán levágta a helyzetet, de úgy volt vele, hogy pont leszarja, ez a rocker gádzsi meg amúgy is ilyen sokat látott csajnak tűnt, biztos megérti. A hűtőből kihozták a megmaradt italokat és csendesen beszélgetve itták hulla részegre magukat miközben a napkorong vígan mosolygott felettük.
Első szám, egyes személyben
Kibaszottul jól tekeri magát ez a csaj. Azon agyalok, hogy a gyorstól amit adtam neki, vagy más is löktet a buksijában. Mondjuk pont leszarom, már smároltunk. Innen szabad a pálya. A narkósokban az a jó, hogy őszinték. Mármint ha van bennük anyag, ha nincs akkor a világ legelvetemültebb kamugépei, de amikor mozgatja őket belülről a cucc, akkor minden egyes szavukban hinni lehet. De tudod mit tesa, nem csak a szavukban, a szemükben, a mozgásukban. Még az orrukban is, ahogy a taknyot próbálják visszaszívni. Egy átlagembert valószínűleg ez elborzaszt, de egy őszinte narkóst nem. Kezdem nehéznek érezni a lábfejemet és nagyon fáj a számban lévő sebek garmadája. A meszkalin nem volt durva adag, úgy érzem, hogy kezd kimenni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy tekerjek egy lehozós dzsoját. Szerintem a csajszi is benne lenne. Aztán kefélünk mint a kísérleti nyulak. Állat lesz. Odaállok hozzá, megnyalom a fülét és átkarolom. A bal kezemmel pumpálok, a jobbal pedig erősen letapizom a seggét. Eszméletlen formás. Ő is viszonozza, simogatja a hátam, belemarkol a valagamba és harapdálja a nyakam. Imádom az ilyen kis tüzes szukákat. Esküszöm még a farkam is megmoccant. Harcol, hogy kibújjon de a narkotikumok erősebbek. Sebaj, megvan rá a gyógyír. Veszek a pultnál két cidert, abban van bőven cukor és valamennyire a szomjamat is oltja. Az egyiket Csilla kezébe nyomom aki hálásan szlopálja be a hűvös almabort. A nyelvével a palack nyakán játszik és úgy ingerel. Néha hozzányomja a seggét a farkamhoz, de nincs szegényemben annyi energia, hogy merevedéssel viszonozza. A zsebembe készített kamagrazselének feltépem a perforált részét és a számbatuszkolom, a maradék cider-el leöblítem és várom a hatást. PAMM GECI TEGYÉL RÁ, majd magamhoz húzom a kisribancot és vadul lesmárolom. A spancikák már rég elhúztak, valószínű nem bírják a kiképzést. Egyre kevesebben vagyunk a tánctéren, mondhatni a kemény mag. Kitartunk. A csaj egyre többet nyúlkál a faszom felé és érzem, hogy lassan készen állok. Tekerünk egyet? Kérdem határozottan, amire a csaj csak csillogó szemekkel bólogat. Elhúzunk a wc-k mögé és már kezemben is van az előre legyártott tip, kihúzom a papírt és sebészi mozdulatokkal tekerem meg a cigit. Ultrasim dobozolt dohányáru is elmehet a vérvörös, retkes gecibe, amilyen szabályos hengert formázok és rágyújtok. Első kört felajánlom a csajnak aki gyakorlott mozdulatokkal szipákol bele hármat. Lenntartja és átadja. Közben néha smárolunk, átadjuk egymásnak a füstöt. Baró. Már nagyon a vége és odaadja, hogy neki elég volt. Olyan Pacsaisra veszem a figurát, mert biztos vagyok benne, hogy a srác hűvös határozottsága tuti illik a képbe és csak előkapom a már meredező farkam és mondom neki, hogy ebbe még beleszívhatsz. És baszki bejött. Csak egy laza mosolyt eresztett el és már szopja is a farkam. Ezt nem hiszem el geccc. Lőjek egy képet én is így felülről? Vagy videózzak? Áá lehet, hogy elejteném a tellát és akkor annyi a kúrásnak. Vagy legyek őszinte és bekérdezzem? Hát végülis mit veszíthetek? - Te, figyi izé Zsuzsi, vagyis nem Csilla, felvehetem videóra ahogy blázolsz? A csaj nemet int és cumizik tovább. Rendesen vákumot csinál a szájával és úgy szívja a bránert mintha abból jönne az oxigén. Hagyom had' bontakozzon ki, aztán egy kedvesen simogatós mozdulattal felhúzom, megfordítom és lehúzom a koszos farmert róla, majd a bugyiját és már rakom is be a gyönyörű, nedvedző pinájába. Kikúrt jó vagyok!
Közben a házban
Már 11 óra is elmúlt. Jocó akár valami hadirokkant úgy tántorog ki a szobából. Mi a geci történt? Kérdezi. A kerti heverőben Pacsai fekszik, karjaiban Klárikával ahogy be vannak takarva egy piros pokróccal és szunyálnak. Andris épp a konyhában sertepertél, a rocker csaj és Májki sehol sincs. De Ivett sem. Benyit a fürdőbe, hogy szarsz szívem? De csak az üres csempék visszhangja fogadja. Felmegy az emeletre ami nehezebb mint elsőre gondolta, de ott sem talál senkit. Mi a geci van? Gondolta magában. Andrishoz fordul, hogy nem-e tudja, hogy hol van Ivett. Andris jelentőségteljesen megfordult, érezte, hogy igazat kell mondjon.
- Ivett lelépett pár órája. Nagyon pipa rád. Szerintem hívd fel. - mondta, halkan és tagoltan.
- De mi a geciért pipa? Mi történt? - hördült fel a főnökúr
- Én nem tudom nem voltam itt. De állítólag lepofoztad. Eltört az orra és be van dagadva a szeme. - és Andris akaratlanul is szorította a gecinagy konyhakést.
Látszódott, hogy Jocó redős tarkója alatt nagyban mocorognak a fogaskerekek, s mintha valami szellemképes emlékek formájában a előkerülne pár emlékkép. Idegesen és remegő kézzel tárcsázott. Még a konyhában is lehetett hallani ahogy a telefon a túloldalon sípolással jelzi, hogy jelenleg nem kapcsolható. És még vagy ezt ötször. Lázas kattogások jelezték, hogy Jocó éppen üzenetet ír s, hogy enyhítse fájdalmát egy masszív tyúkoskólával vette be az algoflexet. Van itthon speed, kérdezte Andrist. Ő csak a fagyasztó felé biccentett, amire a válasz egy igen nyájas, húzz már ki akkor pár csíkot kérlekszépen volt.
Andris kúrt az éjjel és nem aprózta el. Minden bűnös pózban orgazmushoz juttatta Glórit, rendesen kitett magáért. Most mégis olyan bánatos volt, mint a gimnazista fiú, aki a távolsági busz előtt integet szerelmének, ahogy az elindul a messzi városba a kollégiumba. Azzal a végszóval váltak el, hogy jó kis hétvége volt, de neki ma haza kell mennie. Arra a kérdésre, hogy azért beszélünk még, Glóriának csak annyi volt a válasza, hogy az nem lenne jó ötlet butuskám. Eszméletlen bejött neki ez a lány és nem gondolkozott volna sokat azon, hogy esetleg otthagyja a csaját érte. Azt vette észre magán, hogy dühből szeleteli a hagymát, majdnem el is nyeste az ujját. Körülbelül három gramm speed volt a fagyasztóban, szépen gondosan megmikrózta, aprította és az egyik szocreál fémtálca alján egyenlő arányban felosztotta őket. Emberes adagok voltak és Jocóval felváltva küldték be őket.
Pacsai rémes merevedéssel ébredt, ami egyszerre fájt, húzott és nyúlt. Nem segített sokat, hogy Klárika mellei erőteljesen csapkodták a hegyét. A rohadt kurva a balhé után nem akart már kúrni, mondhatni beájult a srác karjaiba és azóta ott szuszog. Ezt a kibaszást. Próbált úgy mozgolódni, hogy a csaj is megébredjen, majd együtt mentek be a konyhába, egy reggeli kávé-speed kombóra.
A csapat nagyban reggelizett, mikor betoppant az ajtón Májki és mellette valami szakadék kurva. Májkitól már megszokták, hogy így buli után koszos meg szét van baszva mint a széttaposott kozák kucsma, de hallod a csaj az rendesen nyolcvanasévekbeli skót junkie reklámarc, akivel tán még maga Mark Renton is találkozott a válaszd az életet kampány során. Ilyen alig 40 kilós magas langaléta csaj, kiálló orral amivel a százas cigit is gond nélkül elszívja a hidromasszázsos zuhankabinyban, a bordái kiálltak mint a a szürkemarha szarvai, a szemei beesettek, fogai szürkék, már amik nem rohadtak és olyan brutális testszagot árasztott, mint hat konditerem egész éves szennyeskosara együttvéve.
- Szasztok skacok, ő itt Csilla! - mondta vigyorogva Májki. - Csilla, ők itt a kollégáim és ez a szép szál legény a főnököm. - folytatta mindenféle szégyenérzet nélkül. Klárika olyan szemöldökemelést csinált, hogy a csaj még így full szétbaszva is levette, hogy nem szimpi, de a többiek igyekeztek erőltetett mosollyal üdvözölni a jövevényt.
- Zuhanyozzatok le bazeg! - jegyezte meg Jocó. - Ide érzem, hogy kúrtatok.
Erre az álompár álszégyenlősen egymásra mosolygott majd felcsámpáztak az emeletre. A többiek próbálták visszatartani a nevetést, de még a harmadik lépcsőfokot sem tették meg, mire kitört belőlük. Még szerencse, hogy a drogok olyan szinten dolgoztak a tínédzserszerelemben, hogy nem vágták le, hogy róluk van szó.
Jocó igyekezett úgy tenni mintha nem mozgatná a dolog, a többiek pedig úgy mintha nem érdekelné őket. Mégiscsak az utolsó nap jön, amire odabaszni szándékoztak és mindenkinek meg volt a motivációja. Klárika be akarta teljesíteni szerelmét Pacsaival, aki szintén keményet akart alávágni, merthogy így vele nő rég baszott ki. Andris a sárga földig akarta leinni magát bánatában, Jocó be akarta bizonyítani, hogy simán pótolja bármikor Ivettet, Májki meg hát. Májki csak élvezte a helyzetet. Így együtt simán felnyalták a maradék speedet, aztán rendesen rátöltöttek a megmaradt italokból. A tyúkoskólára simán játszott a jéger, meg a sör, előkerült egy kevés házipálinka is. Ne végezzünk félmunkát! - diktálta az ütemet Jocó - Ma itt mindennek el kell fogynia!
Rendesen megalapozva indultak el négykor a kapuk felé. Amikor a többiek nem figyeltek, Jocó simán próbálta hívni Ivettet de ki volt kapcsolva. Már mindenre emlékezett és némi bűntudat is volt benne, de nem akarta bevallani senkinek, leginkább saját magának nem. Most mit kellett volna tennie? Tök egyértelmű volt a szitu. Az a ribanc két pasival kúrt majdnem, miközben ő ott pihent egy szobával arrébb. Ezért rendes országokban simán játszik a kövezés, vagy a nyilvános akasztás és már nem is volt annyira unszimpatikus ezeknek a geci migráncsoknak a kultúrája.
A kapukhoz rendesen dülöngélve érkeztek, Pacsai például nagyban énekelte az Ufó lettem édesanyám című eposzt, amire a többiek csak pilláztak, a Májki valami hyper-space tücött püröttyült a telefonjáról, amire ütemesen mozogtak a Csillával és közben szívtak. A csaj hiába zuhanyzott, még így is rendesen volt szaga, senki nem vágta le, hogy honnan szalajtották, vagy egyáltalán kicsoda ez, de le is szarták. A másfél literes ásványvizes flakonba töltött vodkapezsgőt még gyors beszlopálták a kapuk előtt, amivel megfelelő szintbe kerültek az utolsó napra. Az volt a mondás, hogy 10-ig szabad program, aztán akkor meg tali az arénában, mert akkor lesz Wellhello amit a Klárika nagyon szeret, a Jocó meg abban reménykedett, hogy beakaszthat valami kisribancnak aki befeszülten énekli a rakpartot.
Májki és Csilla praktikusan egyből az arénába ment, mert akkor nem kell mozogni és meg is volt a hely ahol ott a közelben tudtak tekerni, meg dobni, így nem látták értelmét máshova menni. Klárika és Pacsai kézenfogva sétálgattak a fesztiválterületén és rendesen úgy néztek ki mintha járás téma lenne. Andris fogta magát és leült az első olyan helyen ahol adtak neki alkoholt. Sörrel indított és pálinkával kísérte, nem is nagyon tartott sokáig, mire rendesen be is aludt a fehér fotelben. Jocó afféle magányos farkasként járta a fesztivált, búval baszott orrát lógatta bele a rövid sortos, meg tangás picsák alfelébe, de azért annyira nem is foglalkozott vele. Egy után se nézett vissza, nem szólt be, nem füttyögött, szóval rendesen látszott rajta a bánat. Tett még egy próbát. KICSÖNG. Hagyott ki egy ütemet a szíve. A zord búgó hangok ismétlődő ritmusa rendesen játszott Jocó idegeivel. Úgy hat csörgés után Ivett mérges hangja szólt bele.
- Mit akarsz te köcsög? - Ez a csaj hamarabb átvette a stílust mint gondoltam, eszmélt fel Jocó.
- Hát, izé, bocsánatot szeretnék kérni. - dünnyögte megbánást színlelve.
- Te kibaszott állat, lilára verted a fejem. - harsogta a lány
- Sajnálom, részeg voltam és be voltam lőve. Azt hittem, hogy megcsalsz. - próbálta picit fölényesen kezdeni, de végül inkább halkan befejezni Jocó. A lány hallgatott. - Most akkor mi lesz? - Érdeklődött Jocó.
- Mi lenne? Elhagylak. - mondta Ivett gúnyosan.
- Nem akarod megbeszélni? - váltott kérlelőre Jocó hangja
- Ezen nincs mit megbeszélni. Bántottál. Eltörted az orrom. Mit mondok hétfőn a hivatalban? Mindegy nekem mennem kell, most vesznek látleletet. Érezd jól magad. - Majd kinyomta.
Látleletet? Ez a picsa fel akar jelenteni? Úúú geci, rottyantott be majdnem Jocó. Próbálta összerakni a gondolatait, de nem igazán sikerültek. A biztonság kedvéért elküldte a boldogság gyere hazát messengeren a csajnak, meg közben megnézte az általa követett ribancok daily story-ait, ahogy pucsítanak, de nem villanyozta fel most. Megkereste Andrist és lehuppant mellé és ő még komolyabban vette a vedelést mint eddig.
Klárika meghitten lassúzott Pacsaival, Májki meg a szakadék kurva simán csak önmagukat széjjelbaszva ugráltak. Jocó erőt vett magán és úgy gondolta, hogy bemegy a tömegbe megnézni, hogy van-e valami kapás, de bizonyult túl jó ötletnek, mert már a felállás a kanapéról is komoly feladatnak bizonyult. Méghozzá annyira, hogy simán fellökött a lendületben egy hozzá hasonló zsírnyakút aki nem fogadta túl kedvesen a borogatást, így azzal indított, hogy tesókám, vagy kipengeted az italokat amik most a földre borultak, vagy beépítelek a színpad alá. A Jocó persze fellengzősen tolta, hogy simaügy, mentek is a pulthoz ahol arréb söpörték a gyíktestű brigádot, kikérte a témát de a karszalag elveikben nem fedezte a tizenhét rugós számlát. Elittam volna két és fél kilót? Méltatlankodott Jocó. Mindegy szarni rá és a hitelkártyával csippantott, aztán kért magának is valamit, pedig kurvára nem kellett volna. Bement Wellhellora és rendesen falusi disznóvágó afterekre jellemző módon kezdett el bulizni. Az hagyján, hogy alányúlt két ilyen partikurvának, akik simán csak odébbtáncoltak, de letaperált valami harmadosztályú celebribancot, aki ráküldte a nagydarab spanokat, amiből rapid street fight alakult ki. A nagy felfordulásban nem is nagyon lehetett kivenni, hogy ki-kivel van, de miután a seggrészeg Jocó seggreültette egy parasztlengővel az egyik támadóját, a többiek gyorsan rámentek és hamarabb földre vitték, mint ahogy Májki felszívta a csíkot. Az est többi része elég homályos Jocó számára, de az biztos, hogy most így hajnalban a Zamárdi Rendőrségen ül szerencséjére mint sértett, mert a biztonsági őrök hamar lereagálták a helyzetet és kirakták a balhézó brigádot a celebribanccal együtt, aki egy darabig sípitozott, hogy nem tudják kicsoda ő, amire a biztiboyok csak helyeseltek, de arcoskodás ide, arcoskodás oda, a karszalag az ő kezéről is le lett vágva. Jocó hívott mindenkit akit tudott de senkit nem ért el. Nem is csoda, Májki hallod olyan készen volt, hogy már konkrétan nem kettős, hanem hatoslátás alakult ki benne, közben a kisribanca is lefalcolt, legalábbis nem találta. Andris hazament a faszba és a hűtőszekrény alsó rekeszében elrejtett hat doboz sörrel kiült a kertbe és a facebookon elkezdett Glóriákra szűrni.
Klárika és Pacsai viszont becsülettel végigbulizták az estét. A srác nem is fogta vissza magát, jó előre megmondta, hogy ma nem hagyhatsz szarban, mert felrobban a farkam és akkor te leszel a hibás. A síromra is kiíratom majd, szajhák ezrei fognak könnyet hullatni ha ez megtörténik, de Klárikát nem kellett győzködni, ő jobban akarta ezt mint bárki más, egyszerűen csak képtelen lett volna úgy kúrni, hogy egy betört orrú csaj sír egy szobával arrébb. Kibaszott empátia - gondolta Pacsai. Csak arra jó, hogy elbasszuk vele a kedvünket. Alsónadrágja, már konkrétan úszott az előváladékban, mikor kézenfogva elindultak haza. Most nem álltak le minden kapualjban, lábaikat sietősen szedték egymás után és abban reménykedtek, hogy semmi nem fogja most megzavarni őket. A ház elé beérve realizálták, hogy Andris egy JBL hangszóróból üvölteti a vérhányós metált és a kertben áldoz valamit, meg közben betegesen skandálva vagy sír vagy nevet, de nem akarták zavarni, elvégre dolguk volt.
Ahogy a szobaajtó nyílt úgy gombolta már Klárika a srác ingjét és karmaival hasította a bőrt a mellkasán. A férfi erőteljeset lökött a lányon, hogy az az ágyra essen háttal, s már rajta is volt. Az első menet pár perc volt csupán nem több, de aztán a második már fél óra, a harmadik pedig közel két órán át tartott. Klárika úgy nyögött és nyüszített mint egy fába szorult ebolás kiscica, s Pacsai még azt se bánta, hogy csupasz odalent. Kitettek magukért mindketten. Hajnalban mikor Májki immáron egyedül hazaért, őket találta a kertben, ahogy egymásba bújva nézték a napfelkeltét. Szégyenérzet nélkül ült le melléjük, s bár a pillanatot elbaszta, de nem szóltak neki. Klárika még a vállát is megsimogatta. Andris horkolt a füvön, de valahogy megérezvén a pillanat spirituális jellegét felkelt és odaült kollégái mellé. Nem szóltak egy szót sem, nem volt rá szükség. Egyszerűen érvényesült az energiájuk. Minden faszság ellenére boldogok voltak és igyekezték kihasználni a felkelő nap sugarainak szépségét. Némileg rondított a képen Andris recsegős, többszólamú és közel húsz másodperces fingása, de betudták annak, hogy tényleg rágerjedt a rocker gádzsira. Körülbelül húsz perce ülhettek így egy szót sem szólva, mikor nyílt a kapu és Jocó lépett be rajta, kegyetlenül nagy mokkával az arcán, mögötte pedig Ivett lépkedett egy teljesen új és tiszta ruhában. Kézenfogva odaültek a többiek mellé és ha lett volna valakinél olajvászon, simán megfesthette volna a világ legelbaszottabb éttermi csapatát, ahogy teljesen szétkúrva néztek egy irányba...
