A héten történt állítólag, hogy egy gyerekes anyukát kiraktak az egyik belvárosi étteremből. Az anyuka először a Pesten Hallottam csoportban krákogott egy picit, de posztja alatti véres komment háborúból ő jött ki vesztesen. A tiszavirágéletű sírás, alig egy órát volt ott míg valaki nem törölte. Az őt kiszolgáló pincér barátom megosztotta a sztori másik oldalát. 

Volt ez az anyuka, aki csütörtökön járt nálunk az étteremben, majd miután gyermekei vállalhatatlan stílusban szétszántották az éttermet, illedelmesen megkértem, hogy távozzanak. Ebből lett a már ismert Pesten Hallottam csoportos poszt. Sajnos mivel a hölgy (vagy az adminok) törölték, így nem tudom belinkelni, de a lényeg annyi volt, hogy az étterem egy fasz, mert őt kidobták az étteremből, pedig ők kifogástalanul úri család módjára viselkedtek. Át is adom a szót Peti haveromnak;

Az igazság az az, hogy mindenek voltak csak úrinépek nem. Kezdődött azzal, hogy Apuka, Anyuka két öt év körüli forma kisgyerek (egy fiú-lány páros) és egy karonülő csecsemő lépett be aznap az étterembe. Üdvözöltem őket és az egyik sarki asztalhoz invitáltam őket, ahol senki nem fogja őket zavarni. Vagy fordítva.  Nem akarták elfogadni, mondván, hogy a gyerekek ablak mellett akarnak ülni, így végül oda is ültek le. Mit ültek, egyenesen csapódtak. A nő így foghegyről odavetette, hogy kérnek egy kancsó vizet, egy korsó sört és három frissen facsart narancsot. Már ekkor tudtam, hogy problémások lesznek. Amit a gyerekek leműveltek, arra szavak nincsenek. Egyrészt már a második percben úgy kellett kiterelni őket a pultból, rohangáltak, üvöltöztek, egymást dobálták valami faszom plüssel. Öt perc után a supervisor-om szólt, hogy kérjem meg a családot, hogy fegyelmezzék a lurkókat, amire olyan kioktatós kurvaanyázós stílusú revansot kaptam, hogy még az én gyakorlott pincérpofám is tátva maradt merthogy idézem; a gyerekek nem zavarnak senkit és had érezzék jól magukat és egy szolga amúgy se ugasson bele az ő nevelésébe. Majd mint aki jólvégezte dolgát, előkapta a bokája mellé lelógó zsírcsöcseit és beletuszkolta az üvöltő csecsemő szájába. A pasi meg mint aki itt se lenne vigyorgott ki az ablakon, miközben pörgette a telefonján a facebookot. 

A supervisor ment vissza, amikor az egyik gyerkőc nekirohant a kollégámnak két 8 rugós kajával a kezében, amik mind a földön landoltak. Így nem csupán közérzeti, de már konkrét anyagi kárt is okozva az étteremnek, s nem mellesleg még +10 perc várakozást egy fiatal párnak. Az anyuka ekkor már ordított, hogy a kiszolgálószemélyzetnek kéne jobban odafigyelni, hogy ne lökjék fel az ő pici lányát, aki most mint látjuk sír. Mit sír, bömböl mint akit órákon át fojtogattak. Az anyuka pedig rátett még egy lapáttal, hogy jólvan annácska sírjál csak, ilyen buta emberek közé többet nem jövünk. 

Ekkor lépett elő az üzletvezető is a felső szintről, hogy mi ez a lárma. Elmagyaráztuk neki a tényállást, s igazából nem is nagyon kellett volna mondani semmit, mert elég volt az asztal irányába mutatni. A  két lábon járó tehén, sétálva szoptatta a csecsemőt, miközben a kislány üvöltve bőgött, a kisgyerek meg a gecidrága kárpitos széken ugrált a sáros cipőjével. Apuka teljesen ignorálta a helyzetet. A pontot az i-re az tette, mikor a kislány hisztijében fogta és nekibaszta anyukának a narancsleves poharat amely rostokban gazdag foltot hagyott a falon, a faberakáson, a kárpitos széken és a szőnyegen. Odament és annyit mondott, hogy tisztelettel megkéri őket, hogy távozzanak, az eddig fogyasztottakra az ő személyes vendégei és ha van rá lehetőség, soha többet ne jöjjenek, mert nem kívánatos személyek. Na erre baszod mint valami nyomatékosító cselekedet, kicuppantotta a csöcsöt a gyermek szájából, hogy még folyásában egy kevés anyatejet spriccelhessen az amúgy tekintélyes közönség előtt a padlóra, s úgy kezdett el mamadzsún módjára visítani, hogy ővele ilyet senki nem tehet és ígymegírja, úgymegírja és be lesz záratva a sárga gecibe a hely, majd felgyújtva és sóval behintve. Erre már az illusztris vendégkör sem volt képes csendben nézelődni, hogy ha még egy ilyen csöcsmutogatós performanszot előad akkor kérik, hogy velük együtt gyújtsák fel az éttermet, mert ilyen ocsmány látványt mégegyszer elviselni nem lennének képesek. Anyuka a gyerekekkel el is viharzott, az ajtóból kellett visszaszólnia, hogy APJUK BAZMEG GYEREMÁN'. 

Szóval ez egy perspektíva, meg perspektíva az is amit a hölgyemény a Pesten Hallottam csoportba írt, ami szerint mi azért basztuk ki, mert ő szoptatott. A döntés a tiétek, de az biztos, hogy erőteljesen elgondolkodtunk a "gyereket behozni tilos" táblán.

Szerda úr véleménye

Régen amikor saját éttermem volt, nekem kint lógott a gyereket behozni tilos tábla. Kaptam érte hideget meleget, de az sajnos kétségtelen, hogy nem lehet megfelelően szűrni azt, hogy éppen normális családanya, családapa jön lurkókkal vagy sem. Léteznek direkt gyerekbarát helyek, szerintem egy pici páréves kölyök sokkal jobban is érzi ilyenben magát, mint egy belvárosi menő étteremben, ahová a NER jár ebédidőben kólázni. Nem feltétlen vagyok egy gyerekgyűlölő, bár kétségtelen, hogy nem a kedvenceim, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy komolyabb étteremben a felszolgáló tálcáján akár 30-50 ezer forint értékű ital is lehet, amit ha a csemete felborít akkor bizony azt a szülőnek illene kifizetni. Én spec a két 8000 forintos ételt zokszó nélkül kifizettettem volna, különös tekintettel arra, hogy a késlekedés miatt az étteremnek nem volt pofája kifizettetni a fiatal párral azt. (Ebben is látszik, hogy az empátia mennyire nem feltétlen egysíkú dolog.) Egy biztos, én sokkal szívesebben járok olyan helyekre, ahol a gyerekek ki vannak tiltva.