Lázár János bécsi videója erőteljes csúsztatásokkal telibevert hazug propaganda, ami jól felkúrta a bécsben élő és dolgozó barátaimat. Az ő nyomásukra posztot írok róla, mert ha valakik, akkor az évtizede vendéglátásban dolgozó spanjaim azért kicsit jobban belelátnak a bécsi mindennapokba mint a nyakkendős lézerjani, aki beáll az utcára és ő-zve eldadog néhány kamut, szomorú zenével aláfestve.
Nem szívesen írok politikai témákról mert a többség úgyis gyökér, a maradéknak meg nem nagyon kell mit magyarázni, de a közel tíz éve Magyarországról elmenekült barátaim elég erős kolóniája nem hagyott nyugodni, hogy ha másért nem legalább a Bécsben dolgozó vendéglátósokért emeljem meg a hangom. Így fogok tenni, s még ha fideszes birkanyugger is vagy, nem szégyen most kicsit odafigyelni arra amit most mondok.
Lázár János március 6-án fogta magát és elment a sógorokhoz (az olcsó magyar kurvákért), hogy kicsit ekézze a fővárosukat. A videót biztos mindenki látta, vagy ha mást nem hallott róla.
Kezdjük az elején; első állítás, hogy ebben a kerületben húsz éve még nem élt bevándorló. Az állítás hamis. Ausztria és leginkább Bécs már 1965 óta tömegesen fogadott török vendégmunkásokat. 1975-ben anyagi ösztönzéssel próbálták rávenni a török vendégmunkásokat, hogy vállaljanak munkát. a 2001-es népszámlálási adatok szerint az Ausztriában élő törökök száma 127.226, ebből Bécsben 39.119 éltek. (Tudom ez csak 17 év...)
Janikám piszkos utcákat mutogat és könnyeivel küszködve dadogja, hogy hát itt alig van már keresztény. Közben kockáról kockára pásztázom a videót, de kb ugyanolyan arányban van fehér mint arab kinézetű. Az utcák nem kevésbé piszkosak és bár nem feltétlen tartom jó példának Budapesttel párhuzamba vonni, azért mi mondhatni jóval mocskosabb fővárosban élünk.
Elsőként engedném a mikrofonhoz Zolit, aki egy McDonalds-ban üzletvezető;
2010-ben jöttem Bécsbe, s mivel nem beszéltem jól németül egy mekiben kezdtem el dolgozni. Két török, egy albán és egy pakisztáni munkatársam volt, a főnök india, a többi lengyel, szlovák és magyar vegyesen. A szlovákokkal nem volt gond, de a magyarokkal mindig vigyázni kellett mert ott basztak át ahol tudtak. Később az egyik Török srác lett a vezető, nagyon korrekt és szorgalmas srác, akinek sosem jutott volna eszébe egy radikális gondolat sem. Nem egyszer jött a családja látogatóba, de semmilyen gond nem volt velük, sőt még ajándékot is hoztak a csapat valamennyi tagjának. Azóta ő elment egy másik üzletbe és én lettem az üzletvezető. Soha SEMMILYEN gondom nem volt a muszlim hátterű munkatársaimmal. Pár évvel ezelőtt született meg a kislányom, akit itt nevelünk, járatjuk óvodába és a feleségem gond nélkül hozza és viszi, pedig sok bevándorló van erre. Az igazság az, hogy ezek az emberek inkább meghúzzák magukat, mert a kitoloncolástól félnek mint a tűztől. Nem mondom, hogy nincsenek problémásabb egyedek, de azok ritkák és ha azért a többi muszlim ha teheti próbálja megfékezni őket. Az albánoktól és szerbektől én speciel sokkal jobban félek, fegyvert hordanak, agresszívak és először ütnek és nem kérdeznek.
Balázs aki szakács a Mariahilfer Straße-n dolgozik:
Én a magam részéről nem feltétlen szeretem az arabokat, mert konyhára nem a legjobb munkaerő, de összességében nincs baj velük. A Mariahilfer Straße-n azért napi szinten rengeteg ember megfordul, nem ritkák a zsebesek, utca átverésre specializált keleteurópai bandák, szervezett koldusmaffia és még sorolhatnám. Bécs élhető hely ezek ellenére is és a szándékosan gerjesztett idegengyűlölet szerencsére nem ér célt. Én egyedülálló vagyok, egyedül is lakom, de nem volt ez mindig így, amikor idejöttem, hárman béreltünk lakást, abból egy török volt. Azon kívül, hogy engem spec rohadtul idegesített az imádkozásaival, semmi rosszat nem tudok mondani rá, két évig laktam vele, dolgos, jó gyerek. Most már egyedül lakok, egy mondhatni nem annyira jó környéken, de simán merek egyedül kószálni, soha nem éreztem magam fenyegetve.
Másik Balázs aki felszolgáló egy belvárosi kisebb étteremben:
Nyolc éve dolgozom itt és azért itt mindenféle náció megfordul. A részeg osztrák fiataloktól kezdve, a turistákig és a migránsok közül is többen jönnek ide. Az üzletünk előtt pedig napi szinten rengeteg ember megfordul de nyolc év alatt egyetlen egy balhét éltem át, mikor albánok összeverekedtek. Na az tényleg brutális volt. Nem mondom, hogy én örülök a sok migránsnak, de ennek a dolognak nagyobb a füstje mint a lángja, 99%-uk nemhogy nem bánt senkit, de például tavaly mikor buszon hagytam a pénztárcámat, egy török hozta utánam, tört némettel mondva, hogy ez kiesett a zsebemből. Egy euro nem sok, nem hiányzott belőle, pedig volt benne vagy 300-400. Ennyit erről. (Én kispesit vagyok eredetileg és bizony néha sokkal jobban féltem ott a cigányoktól.)
Annamari a bögyös streetfoodos:
Nem vagyok könnyű helyzetben, mert egy dürümös bódéban dolgozunk ketten csajok és mindkettőnket hatalmas dinnyékkel áldott meg a sors, amit még bő garbókkal is nehéz rejtegetni. Mivel kint vagyunk a kirakatban ezért sűrűn kapjuk a kéretlen bókokat, de ritkán lesz annyira sértő amit mi sem hagyunk. Nálunk rengeteg bevándorló eszik, egyrészt olcsók és viszonylag jók vagyunk adagban, másrészt elég frenkventált a hely. Annak ellenére, hogy mint mondtam a látvány dekoratív, alig kapunk bevándorlóktól beszólásokat, inkább csak vigyorognak a bajszuk alatt, meg úgy néznek mintha nem láttak volna még női mellet. Ha valaki beszól azok a románok, szlovákok és magyarok. Ja és egyedül járok haza, soha nem akart senki megverni, kirabolni, megerőszakolni, a metrón néha megfogják a seggem, de azok általában kamaszfiúk és azok sem bevándorlók. Aki ilyennel riogat, annak ajánlom a magyar 4-6-ost. Na ott van ám taperászás, nem itt.
Viktória (a húgom) aki kocsmáros:
2013-ban jöttünk ki, eleinte gyerekekre vigyáztam, 2015-ben kezdtem kocsmázni, előtte nem volt vendéglátós tapasztalatom. Hozzánk rengeteg különféle ember jár, az öltönyös osztráktól kezdve a vendégmunkás törökön át a magyarokig. Nem mondom, hogy sok arab jön be, de azért vannak. Én elég picike vagyok, 160 centi és mellé 44 kiló, nem egy félelmetes forma, de soha nem féltem illetve nem is támadtak be. A férjem festőként dolgozik, mennek a városban mindenfelé, sűrűn járok haza egyedül olyan busszal amin sok a migráns, de azon kívül, hogy néha hangosabbak egyáltalán nincs velük problémám. A legdurvább amit láttam, az egyszer egy 3-4 fős verekedés volt, amikor egymást ütötték. Ami nálunk problémát jelent az a szerb maffiózók, sűrűn járnak be, nem csinálnak balhét, de meg is van fagyva a levegő amikor ott vannak.
Sanyi a cigány:
Józsefvárosi gyerekként elégeltem meg az otthoni körülményeket, romaként nagyon nehéz érvényesülni, de itt bécsben ez sosem volt gond. Rendesen dolgozom felszolgálóként, nem italozom, bár cigizni cigizek. Sűrűn néznek arabnak, de ez nem szokott probléma lenni, jól beszélek németül is így mindig volt munkám. Az arab bevándorlókkal sűrűn lakott városrészben lakok, de ez egyáltalán nem olyan NOGO zóna mint ahogy megpróbálják előadni. Tény, hogy jóval másabb mint amihez mondhatni a nyugati ember szokott, de aki járt a 80-as években a józsefvárosban, na inkább úgy kell elképzelni. Ok nélkül soha senkit nem bántanak, akit pedig igen annak vaj van a füle mögött csak ez már nem jut el a hírekig.
Patrik a pizzafutár:
Napi 30-40 címem van. Mivel olcsón adjuk a pizzát ezért nem a leggazdagobbakhoz megyek hanem főleg nagycsaládosokhoz. Mondhanti 80% bevándorló. Én bejutok olyan lépcsőházakba, olyan épületrészekbe ahova más nem és saját szemmel látom, hogy túl van ez a migráns dolog misztifikálva. Ezek az emberek azon kívül, hogy többen élnek egy lakásban mint amihez mi hozzászoktunk semmivel nem élnek másképp mint mi. Hülye zenéket hallgatnak és nem szeretnek borravalót adni, de bajom nincs velük. Meg hangosan beszélnek, ami úgy tűnik mintha kiabálna de a gesztikulációból látni hogy csak simán így beszél. Ami durva az a munkásszállások ahol tényleg rohadtsokan vannak kis helyen de az sem tűnik vészesnek azon kívül hogy igénytelen. Soha nem próbáltak kirabolni, pedig sokszor van, hogy egyegy címnél elfelejtem lezárni a kocsit.
Milán a felszolgáló:
Klasszik hamburgerezőben dolgozom, van dürüm is és sok bevándorló jár be hozzánk építkezésekről. Egyáltalán nem a szofisztikált fajta, de nem is ellenségesek. Nekem inkább tűnik úgy, hogy ezek az emberek próbálják meghúzni magukat, nem feltűnősködni. Vannak fiatalabbak, akik szinten építkezésekről jönnek, ők próbálnak rajoskodni, új telefonnal, nike csukákkal, de inkább egymás között. Volt már hogy rájukszóltam mert hangoskodtak, de ilyenkor sűrű ensuldigungok között halkabbra veszik a figurát. Persze húsz perc múlva ugyanaz a hangerő, de ez még bőven belefér. És ami durva, hogy mivel sokan kérik elvitelre a kaját, a hambis előtt elég sokan szemetelnek, de a migránsok sose. Sőt van néhány fiatalabb srác akik összeszedik MÁS szemetét miközben kint cigiznek. És ezek arabok. A szlovák meg a román simán eldobja a csikket az utcán.
Zsolti a szakács:
2006 óta vagyok kint, mondhatni láttam egyet smást. Láttam a metrón pisztollyal hadonászó albánokat, láttam cigány striciket magyar lányokat futtatva, láttam kínaiakat egymást szilánkosra verni és láttam lengyelt aki lehúzta pénzzel a saját testvérét. Láttam migránsokat is balhéban, láttam őket verekedni, lopni is. Viszont! Egyik sem csinálja nagyobb százalékban mint bármelyik más. Bécsben az albánok, szerbek és a kínaiak nagyon kemények. Velük senki nem mer szórakozni. Van néhány orosz is, de azok kevesen. A migránsok okozta probléma inkább csak látványban durva, mert más a városban kószáló emberek összképe, de ettől nem lett Bécs kevésbé biztonságos. Évente három-négyszer megyek haza anyámékhoz és néha összehúzom magam mikor el-elmegyek egy egy aluljáróban pesten. A plázák előtti ténfergő zsebes cigányokról nem is beszélve. Bécs Európa egyik legszebb városa és azért mert most hirtelen több lett az arab, még nem lett rosszabb hely, csak más. Hozzánk járnak be az étterembe olyan második generációs törökök és pakisztániak is akik a legjobb vendégeink. Alkalmazkodtak, tisztességesek és ha valami kifejezetten ízlik nekik akkor hozzák az öteuróst és dugdossák a zsebembe a vállamat veregetve. Szar emberek mindenhol vannak.
Adri a takarító
Az én külföldi pályafutásom londonban kezdődött ahol nagy szállodákban voltam takarítónő. Hét évet éltem ott, de annyira magasak a jobb lakások árai, hogy a párommal úgy döntöttünk, hogy másfelé keresgélünk. A szállodalánc ahol dolgozunk világszinten jelen van, így adta magát, hogy átkérjük magunkat és Bécsre esett a választásunk, így sokkal többet tudunk hazajárni. Londonban rengeteg volt az arab de már a nagy bevándorlási hullám előtt is. Érdekes módon sosem volt gond, pedig nekem még tunéziából jött supervisor-om is volt. Konkrétan nála tüneményesebb fiúval nem találkoztam, annyira egy kis mimózalelkű srác volt, hogy képtelen vagyok azt gondolni, hogy valaha is ártana bárkinek. Olyan szinten komolyan vette a munkáját, hogy a szobákban talált értékekre volt egy szabályzatunk 3 hónapig megtartjuk őket. Persze a személyzet a 3. hónap után már fente a fogát a szajréra, volt, hogy a hármadik hónap lejárta előtt egykét nappal már leosztottuk, hogy kié mi lesz. Volt egy rolex óra ami a különösen nagy értékre való tekintettel fél évre tettük félre. Mindenki azt akarta, de a supervisorom valahogy sorszám alapján kikereste a gazdát és a hotel nevében futárral küldette el amerikába. Nagy médiafelhajtása lett még az újságokban is szerepelt. Sok arab takarító volt még, de azon kívül, hogy nekem ők büdösek, semmi baj nem volt velük. Bécsben már nem találkozom közvetlen arabokkal a munkánk kapcsán, csak munkábamenet vagy jövet. Eleinte én nagyon tartottam tőlük, sokan vannak, nem értem mit mondanak. Egyszer sem próbáltak beszólni, vagy ilyesmi. Nincs rossz tapasztalat velük, pedig minden nap utaznak velem a buszon.
Összességében azt gondolom, hogy az idézett üzenetek magukért beszélnek. Rengeteg magyar dolgozik bécsben, s lézerjani alja videója nem a migráncsokra van negatív hatással, hanem azokra a honfitársainkra akik megunván az ország undorító helyzetét inkább elmentek innen. Valamennyi ismerősöm egyöntetűen állítja, hogy Bécs jó hely, ahol nyilván vannak problémák, ahogy minden városban.
Utószónak néhány cikk nem túl régi, itthoni gyilkosságokról, pedig itt nincs migráncs csak amennyit tóni jópénzért beengedett:
25 éves férfi követhette el a rákóczifalvai kettős gyilkosságot
Gyilkosság Foktőn: a lánya ölhette meg az anyját
Máris elfogták a debreceni gyilkost
sponsored by: Soros György