Egy olvasó hívta fel rá a figyelmem, hogy manapság igen elterjedt a Magyar vendéglátásban az a fajta protokoll, hogy a pincér az ételválasztást úgy igyekszik megkérdezni, hogy Sikerült választani? Súlyosabb az eset, ha ezt megtoldja egy kis e-vel, azaz Sikerült-e választani? 

A fenti mondattal több probléma is van, az első és a legfontosabb; akaratlanul is bántóan hat. A sikerült kérdés egyszerűen akaratlanul is utalhat arra, hogy a vendég képtelen egyedül eldönteni, hogy mit akar enni, sőt mi több segítségre van szüksége ahhoz, hogy válasszon. Én soha nem mertem volna így vendéghez kimenni, ha pedig tőlem kérdezi valaki régebben átmentem népnevelőbe de már abból is elegem. 

Amikor szakmai alázatról beszélünk azt nem feltétlen úgy kell érteni, hogy segget kell nyalni, meg hajlongani a vendégnek, mint valami kibaszott hippolyt, hanem elfogadjuk a tényt, hogy szolgáltatunk (jellemzően pénzért) egy olyan fajta kölcsönös bizalmon alapuló kiszolgáltatást amely megköveteli az illendőséget. Nyilván vonatkoztassunk el a mára oly divatossá vált paraszt/lovagi vagy egyéb nem klasszik besorolású étteremtől és gondoljunk arra, hogy a betérő vendég, mindenféle folklór nélkül szeretne egyet vacsorázni. A vendég tudni fogja, hogy mit eszik, ha pedig nem akkor fel fogja tenni magától az esetleges kérdéseit. Ezt két dologgal jelezheti a pincér számára. Az egyik a becsukott étlap az asztalon, vagy pedig a nyitott étlap a kézben szemkontaktussal való fellépése a kiszolgálószemélyzet irányába. Mindkét esetben rossz érzést kelthetünk ha a tárgyban forgó mondatot használjuk, hiszen ha választott és bekérdezzük, hogy Sikerült? (ami rövidített formában még bunkó is), akkor egy rossz érzést küldünk felé, miszerint döntésképtelen. Ha pedig ténylegesen választási segítségre szorul akkor pedig csak sulykoljuk azt, hogy mivanbazmeg még egy ilyen egyszerű étlapon sem tudsz kiigazodni? Oké az átlagember nem fog, de nem is azért jár étterembe, hogy neki különbséget kelljen tennie a szuvidált meg a gőzőlt hús között. Egy igazi jó pincér segíteni akar, de nem olyan formában, hogy közben akár csak apróságokkal is a vendég fölé kerekedik. Ízlelgessük az alábbi mondatokat, amikkel ki lehet váltani a a Sikerült? Sikerült választani? Sikerült-e választani? kérdéseket.

- Mit parancsolnak? (kicsit túlhajlongós ám a legelegánsabb)
- Felvehetem a rendelést? / Szabad felvennem a rendelést? (középút, de elegáns)
- Választottak? (a Sikerült választani? kérdésnek az egyetlen illedelmes formája, ám nem túl elegáns)
- Szabad ajánlanom valamit, vagy már választottak? (kombinált kérdés esetén a választottak kérdést is elegánssá teszi)
- Mit készíttessek a szakáccsal/séf úrral? (könnyedebb, lazább hangvétel ám még mindig udvarias)

Persze egy jó pincérnek nem kell kézikönyv, rá fog nézni a vendégre s tudni fogja, hogy szólítsa meg. Ám amikor a Sikerült választani? kérdést intéznétek a vendég felé, gondoljatok csak arra, hogy milyen érzés számotokra amikor a vendég úgy rendel, hogy lesz egy sör!  

Ismeretterjesztő rovatunk első számának inspirálásáért külön köszönet annak a Bandinak aki a Bort is Bírja. Legyetek udvariasok a vendéggel basszátok már meg.