Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szíveslátás, vendéghányás...

abszint és a tévhitek

2016. december 30. - Szerda Úr

Rengeteg olyan italt iszunk hányásig, amely az ital eredeti koncepciójától teljes mértékben távol áll. Triviális de a Jägermeister például köptetőnek indult, ám míg a jéger alig száz éves történelme alatt, világszerte közkedvelten fogyasztott alkohollá vált, addig az abszint elhagyta az eredeti receptjét, s inkább a kihaénnemség egyik szimbólumává változott az idők során. 

hpim1307.jpg

Tehát először is, mi is az az abszint? Az abszint  ánizs és üröm ízű gyógynövénypárlat, amit az átlagnál magasabb (45–83%) alkoholtartalmú koncentrátumként palackoznak és vízzel jól felhígítva (11-12% alkoholfokosan) fogyasztanak. Akkor beszélhetünk abszintról, ha fehér üröm, ánizs, édeskömény, a római üröm és izsóp a fő alapanyaga. A szakértői vélemények megoszlanak abban, hogy az első kettő, az első három, vagy mind az öt összetevőt tartalmaznia kell, de talán a legelfogadottabb, ha fehér üröm, ánizs és az édeskömény van benne. Fő jellemzője, hogy illóolajokban gazdag és az igazi abszint esetében, a hígításkor ezek kicsapódnak, s az ital zavaros lesz. 

Magyarországon abszolút nincs hagyománya az abszintnak, leginkább a menőzni vágyó, fiatalok isszák, akik a magas alkoholtartalma miatt kedvelik. A fekete abszint, amely az egyik legnagyobb hamisítványa az italnak, a legkelendőbb idehaza. A köznyelv a színeket egyfajta erősségi sorrendnek gondolja, a zöld a sima, a piros a közepes és a fekete a legerősebb. Persze ez nem így van, de amit egyszer a köztudatba oltanak, az nehezen vész ki. Tudományosan alapos posztomat, leginkább az abszint.com-ról loptam, összeollózva ami fontos, kihagyva ami kevésbé. Ha valakit komolyan érdekel a téma, látogasson el az oldalukra, mert tényleg teljes alapossággal meg lehet tudni róla mindent. 

Kockacukor, francia művészek, zöld tündér, betiltás és egyebek

Oszlassunk el pár tévhitet. A kockacukor begyújtását, rituális karamellizálását, a 1990-ben a cseh Hill's Absinthe marketingesei találták ki, mint a bohém abszintfogyasztás történelmi rituáléját. Ez európán annyira sikeresen áthaladt, hogy az abszintfanatikusokon kívül, mindenhol így fogyasztják, szervírozzák az italt. Az igazság az, hogy a karamellizálástól, az abszintban lévő fűszerekből semmit nem lehet érezni, ellenben egy kevés alkohol kiég belőle. 

Az abszint egy időben be volt tiltva, mert mérgező, hallucinogén kábítószer. Nos bár valóban be volt tiltva, Svájcon kívül szinte minden országban, de az első állítás, nem teljesen helytálló. A 19. század végére Franciaországban az alkoholizmus, soha nem látott méreteket öltött, tulajdonképpen közel egy liter tömény szesz volt a napi átlagfogyasztás. Mivel az alkoholizmus kutatása akkor még sehol, vagy csak gyerekcipőben járt, így nem magát az szeszt, hanem azok egyes fajtáját hibáztatták. Vagyis bizonyos összetevőjüket. Az akkori tudósok tényként kezelték, hogy a minőségi alkohol nem okoz delirium tremenst, így a gyógynövényekből, fűszerekből készülő italokat tartották a hibásnak. Vermut, gin és persze az abszint. Itt érdemes megjegyezni, hogy az abszintot fénykorában is hamisították, mivel az összetevői igen drágák voltak, s a csapnivaló hamisítványok sűrűn tartalmaztak mérgező anyagokat is. Néhány korabeli feljegyzés szerint, a friss borpárlatok, elő és utópárlatban áztattak citromfüvet, mentát, köményt, s mesterségesen színezték meg. Ezek a rosszul készített italok sűrűn okoztak tényleges maradandó károsodást. A hallucináció pedig egy félreértelmezett feljegyzésből maradt fent.  Ahogy már említettem, az alkoholizmus komoly népbetegség volt akkoriban, s nem elhanyagolható embert zártak elmegyógyintézetbe, akik az alkoholmegvonástól hallucináltak. Mivel akkoriban nem alkoholizmusnak, hanem abszintizmusnak jegyezték a betegséget, így a delírium tremenstől fellépő, hallucinációt az abszinthoz kötötték. Továbbá sokáig élt még olyan tévhit is, hogy az abszint egyik összetevője a THC. A „hallucinogén abszint” mítosza csak jóval az abszint eltűnése után, 1975-ben kapott szárnyra, amikor egy szerzőpáros téves párhuzamot vázolt fel a tujon és a tetrahidrokannabinol (THC; a marihuána hatóanyaga) között a Nature magazinban. Míg az első esetben, csak mint mértéktelen abszintfogyasztásra, később instant fellépő hatásként is övezte a hallucináció mítosza az abszintot.

A zöld tündér nem a halu miatt ragadt a néven, ez szimplán a lepárolt szesz utóáztatás miatt kapta a nevét, ugyanis egy halvány zöldes színe lett, amelyet valószínűleg a korabeli művészet ragasztotta rá, mint megszemélyesítés. 

Mi a különbség az igazi és a hamis abszint között?

Az igazi abszint lényegében azonos a 19. században elterjedt itallal:

– legalább 45% alkoholtartalmú
– egyik fő alapanyaga a fehér üröm
– hidegvizes hígításkor a kicsapódó illóolajok átlátszatlanná teszik
– döntően ánizsos-ürmös ízű
– cukrozatlanul palackozzák

Ennek az öt feltételnek nem csak a századforduló összes abszintja, hanem a korábban és később elterjedt (az 1970-es évekig gyártott legális spanyol, illetve az illegalitásban, majd legalitásban máig is túlélő svájci) változatok is megfelelnek. Az ettől eltérő „abszintok” gyártói nem hogy bizonyítékot, de még hihető érveket sem tudnak felhozni amellett, hogy közvetlen kapcsolat volna az italuk és az abszint közt. Az elmúlt évtizedek szeszgyártói ugyanis gyakran nem abszintot, hanem a mai italdivatnak jobban megfelelő és minél olcsóbban előállítható szeszes italokat dobtak piacra „absinthe” és „absinth” fantázianévvel, melyek jellemzően ételfestékes ízesített vodkák, bitterek vagy csillagánizslikőrök. Az EU illetékesei 2011 ősze óta próbálnak megegyezésre jutni az abszint definícióját illetően, de eddig – főleg üzleti érdekek miatt – sikertelenül.

– Tényleges abszintot sosem színeznek fekete, ciánkék, ciános zöld, kék, lila színekre, minőségi abszintnál pedig soha nem használnak mesterséges színezéket. A kezdő szem számára azonban a mesterséges színezékek egy része is természetesnek hat (pl. a Tunel vagy a Pernod abszint esetén). A színtelen abszintok közt található messze a legkevesebb hamisítvány, de azért akad (hazánkban például a Rodnik’s White).
– Ha egy ital jeges víz hozzáadásakor átlátszó marad, akkor nem abszint. Ennek ellenkezője (a tejszerű opál) sem feltétlenül jelent azonban valódi abszintot.
– Az igazi abszint nem tartalmaz cukrot – éppen ezért szokás fogyasztás előtt, ízlés szerint édesíteni. Vannak olyan márkák, melyek csak annyiban térnek el az abszinttól, hogy cukorral palackozzák őket, így bizonyos szempontból abszintok, de a cukrozás oka az, hogy „szárazon” közel ihatatlanok volnának, vagyis rossz minőségűek. A cukortartalmat jó esetben feltüntetik a címkén, de bontás után észrevehető az üveg száján is, mert néhány alkalom után kristályosan rászárad.
– A minőségi abszint címkéje soha nem utal az ital tujontartalmára, vagy bármilyen pszichoaktív hatásra, mivel a tájékozott abszintkedvelők az ilyen márkákat tapasztalatból elkerülik.
– Minőségi abszintot egyelőre csak Svájcban palackoznak csavaros kupakkal. Egyéb országok termékeinél inkább kerüljük el az ilyet. (A dugós palackozás viszont önmagában szintén nem garantálja a jó – vagy akár csak valódi – abszintot.)

Az árnyalat a pontos összetételtől függően a szinte fenyőzöldtől a friss mohazöldön át az egészen sárgás zöldig terjedhet, de sosem rikítő neonzöld. A legtöbb igazi abszint színtelen vagy zöld, ritkábban piros (hibiszkuszos fűszerezéssel), vagy egészen egyedi esetekben más virágok színeiben pompázik.

Akkor most francia vagy cseh?

A „cseh módszer”, vagyis a lángoló cukor elterjesztésekor semmiféle abszint vagy épkézláb utánzat nem volt forgalomban, így eleve nem igazán beszélhetünk „abszintfogyasztási szokásról”. A „cseh módszert” ugyanis nem az abszinthoz, hanem egy, az 1990-es években elterjedt, rágógumiízű, lényegében kommersz szeszes italhoz találták ki, valószínűleg azért, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet az ital gyenge minőségéről. Ezt az italt Hill’s Absinth néven dobták piacra mint „eredeti svájci-francia recept alapján készült abszintot” (habár az alkoholtartalmát leszámítva semmiben nem hasonlított rá), a lángoló cukrot pedig akkoriban még „az eredeti francia módszerként” népszerűsítették, ahogyan egyes gyártók máig is teszik.

A „cseh abszint” és a „cseh módszer” fogalmát csak akkor találták ki a gyártók, mikor a 2000-es években szélesebb körben elterjedt, hogy a cseh marketing átverés – ekkor a Hill’s-t és többtucatnyi utódját (az úgynevezett „cseh absinth”-okat) hirtelen „az abszint cseh változatának” kiáltották ki, habár a két italfajta közt semmiféle összefüggés nincsen azon kívül, hogy az egyik a másiknak a hírnevéből akar megélni. Az utóbbi években már valódi – sőt, kitűnő – abszintok is készülnek Csehországban (pl. St. Antoine), de az arányuk elenyésző.

A „cseh módszer” kedvelői gyakorlatilag kivétel nélkül hamisítványokat vagy ritkábban olyan gyenge abszintokat fogyasztanak, melyek semmilyen előkészítéssel nem kimondottan finomak. Ezért az is tévedés, hogy ma a „cseh módszer” lenne az elterjedtebb abszintfogyasztási szokás: a tényleges abszintokat igen kevesen fogyasztják így, habár a bartenderek jelentős része mindenképp rá akarja ezt erőltetni a valódi abszintokra is.

Habár Franciaországon keresztül vált világhírűvé, a történelem mai állása szerint az abszint házilag és kereskedelmi forgalomban egyaránt a svájci Val-de-Travers kerületben jelent meg először, és a megalkotója sem volt francia orvos: Dr. Pierre Ordinaire legendás szerepe valószínűleg a francia Pernod Fils marketingfogása volt. Szintén Svájc az egyetlen ország, ahol a 20. században sem szakadt meg a kereskedelmi célú abszintfőzés (sokáig illegális) hagyománya – más országokban „hamvaiból”, régi szakkönyvek alapján támasztották fel a 2000-es években.

Hogyan kell inni az abszintot?

Az abszint félkészen, pontosabban koncentrátumként kerül az üvegbe, mert hígításkor a benne lévő illóolajok kicsapódnak, és így nem tárolható – az abszint mint rövidital tehát korunk egyik nagy félreértése. Az igazi abszint egy hidegen, ízlés szerint cukrozva vagy „szárazon”, és jellemzően 11-12% alkoholtartalommal fogyasztandó ital, amit fogyasztás előtt kell elkészíteni a palackban található szeszből. Az ettől szögesen eltérő fogyasztási módokat az itallal szembeni tájékozatlanság és a modern marketing hozta létre. Az abszint röviditalként való fogyasztása a Századfordulón még az idült alkoholistáknak is csak egy kis részét jellemezte, illetve időnként azon külföldieket, akik úgy jutottak hozzá, hogy semmit nem tudtak róla. Az abszintot töményen inni olyan, mintha hígítás nélkül innánk a szörpöt, vagy megennénk az instant kávéport – alkoholkultúra szempontjából pedig azzal egyenrangú, mikor valaki vizespoharanként issza a pálinkát, vagy 1-2 húzásra eltüntet egy üveg bort.

Az előkészítéshez szükséges egy boros- vagy vizespohár, adagonként 1–2 dl jeges víz, és ha cukrozni akarjuk az abszintot, akkor abszintkanál és fehér kockacukor, illetve ezek helyett utólag is keverhetünk hozzá cukorszirupot vagy kristálycukrot. 2-3 cl abszintra (cukron át vagy anélkül) jeges vizet csorgatunk, és a kb. 12% alkoholtartalmat előre kiszámolt mennyiséggel, vagy illat és kóstolás alapján célozzuk meg: a cél egy aránylag könnyed, nem émelyítő, borerősségű ital.

 

forrás:
wikipedia#1
wikipedia#2
wikipedia#3
abszint.com

A bejegyzés trackback címe:

https://vendeghanyas.blog.hu/api/trackback/id/tr7112080061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.12.30. 18:19:12

Ezjóvót, tenksz. Emlékszem tizenévesen milyen menőnek éreztük magunkat, hogy nyolcvanakárhány százalékos fekete abszintot ittunk egy házibulin. Én mondjuk csak arra emlékszem belőle, hogy negróíze volt.

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2016.12.30. 18:44:36

@Firestarter.18:
valamennyien így vagyunk ezzel. :)
majd egyszer leírom a hét abszint éjszakájaként elhíresült esetemet, szintén fekete negrótól :)

Larry Silverstein 2016.12.30. 19:06:57

Az abszint (a cseh) szimplán nagyon rossz. A népszerüsége azzal magyarázható hogy MO-n nincs, vagy nem volt mindig elérhető.

HP-s tapasztalatból mondom, 50% alkohol felett minden begyullad, igaz, annál vidámabban ég, minnél tisztább.

Kelly és a szexi dög 2016.12.30. 19:14:40

Jó írás, de most akkor melyiket érdemes levenni a madaras teszkó polcáról?

qwertzu 2016.12.30. 19:22:03

Pár márkát írhattál volna.

O.Ádám · http://abszint.com 2016.12.30. 19:41:40

@Kelly és a szexi dög: Az itthoni kínálatból a Montmartre, Vieux Carré, Duplais Verte, Francois Guy mondhatók jónak és ár/értékben nagyjából elfogadhatónak, de ezek hipermarketekben kb. garantáltan nincsenek. Az ismertek közül max. a zöld Tunel 70-et lehetne (nagyon fapados) abszintnak nevezni, ha lehet még kapni valahol.

Pampalini13 2016.12.30. 19:47:20

Hiánypótló anyag. Annak idején mi is tüzeskedtünk vele, akkoriban tényleg fun volt ez a kis rituálé, pont mint a tequilával amit szintén csak a gringók isznak sóval és citrommal

cardiobascuralis 2 2016.12.30. 20:08:30

Az érdekelne, hogy a víz hogyan csapja ki az olajat.
Ez valami új felfedezés lehet a kémiában.
Ráadásul érdekelne az is, honnan tudja az olaj, hogy ha 45%-os alkoholtartalommal forgalmazzák, akkor a(z olajok melletti) kb. 50% vízől nem szabad kicsapódnia, de a hozzáadott 51. százaléktól már kötelező. Vagy hogy hogy lesz a 80+ fokosból 45 fokos víz nélkül.

De ahogy látom, a helyesírás terén is van pár lényeges újításod az Akadémia álláspontjához képest.

"A kockacukor begyújtását, rituális karamellizálását, a 1990-ben a cseh Hill's Absinthe marketingesei találták ki, mint a bohém abszintfogyasztás történelmi rituáléját."

Hátbazmeg, akkor nekem néhány ismerősöm kurva jó időgéppel rendelkezhetett, mert már 1984-ben így itták.

"borpárlatok, elő és utópárlatát áztatták citromfűben, mentában, köményben"
Ez meg a fizikai újítás lesz, ahogy látom. Érdekelne, hogy lehet folyadékot szilárd anyagban áztatni. Ha bebizonyítod, ez Nobelt is érhet.

Nagyon összecsapott egy firkálmány lett ez, és nem mentség az sem, ha esetleg nem te voltál a hülye saját kútfőből, hanem az, akitől saját bevallásod szerint loptad.

lojzi1 2016.12.30. 22:44:09

@cardiobascuralis 2: "Az érdekelne, hogy a víz hogyan csapja ki az olajat. Ez valami új felfedezés lehet a kémiában." - ha már hígítottál volna pálinkát, akkor láthattál volna ilyet. A pálinkában kozmaolajok vannak, kb, 50%-os alkoholig mindig szép tiszta. Aztán ha hígítod tovább, a kozmaolaj mennyiségének függvényében egyszerre fehéres-opálos lesz, 40% alatt már igen nagy eséllyel. Bizonyos alkohol töménység alatti folyadékban nem már nem oldódik az olaj, ennyi.
Biztos magasabb évfolyamon tanították, ahová már nem jutottál el.
Lehet kérdezni kisebb arccal is, különösen ha hülyeségeket kérdezel.

cardiobascuralis 2 2016.12.30. 23:02:24

@lojzi1:
Hígítottam már pálinkát. Ha 40 fokig hígítod, akkor sem csapja ki semmi.
Ráadásul az olajat nem lehet kicsapatni, max. kolloidot lehet belőle képeztetni, de sima összeöntéssel az sem megy, minimum kevergetni kell hozzá. Kicsapatni sókat lehet.

Gondolom, ezt magasabb évfolyamon tanították, ahová már nem jutottál el.

lojzi1 2016.12.30. 23:38:22

@cardiobascuralis 2: ha te mondod, biztos így van, engem meggyőztél. További jó guglizgatást és wikipédia olvasgatást, de szerintem az újabb találatokat már ne másold ide. Ez a poszt - attól tartok - nem neked íródott, bár biztos jól esik, hogy valaki végre meghallgat és próbál komolyan venni, még ha csak egy kis ideig is.

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 00:22:32

Nagy Ouzo / Sambuca rajongó vagyok és halkan megjegyzem, hogy amikor abba ejtik bele a jégkockát, a korábban kristálytiszta, átlátszó anyag elkezd fehéres, opálos anyaggá változni. A tiszta ánizslikőr legalábbis így működik, tehát a szakirodalom valóban ismer hasonló jelenséget, mint amit fentebb leírtak.

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 00:28:55

(Mondjuk azt én is aláírom, hogy elég hülyén van megfogalmazva az ízesítésnél, hogy a borpárlatok elő-utópárlatát áztatják citromfűben. Azt tényleg fordítva kellett volna ragozni. Nyilvánvaló, hogy inkább a citromfüvet áztatják az elő-utópárlatokban.)

cardiobascuralis 2 2016.12.31. 00:31:30

@lojzi1:
Vegyem ezt úgy, hogy elismered, mekkora hülyeséget írtál?
Tudom, a te szinteden hihetetlen, hogy valaki esetleg tud is valamit,nemcsak guglizik.

@Tehetséges ugandai buzi:
Persze, senki sem vitatta. Az okairól van szó.
(Bár őszinte részvétem az ozuo meg a sambuca miatt - mindkettő kisbetű -, szerintem borzasztó. Próbáld ki a finn salmiakki kossut is, hasonlóan nagy élményben lesz részed.)

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 00:33:56

Amúgy én vettem a fáradtságot és rákerestem. Van neve a folyamatnak, amitől az olajok kicsapódnak a víztől! Louche-hatás.

hu.wikipedia.org/wiki/Louche-hat%C3%A1s

lojzi1 2016.12.31. 00:38:57

@cardiobascuralis 2: Ó, taníts Nagy Tanító! Melyik része hülyeség amit írtam?

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 00:44:33

@cardiobascuralis 2: Ááá, széles ismerősi körben egyedül én iszom ezeket az ánizslikőröket, jóóóó, kisbetűvel, bazdmeg.

:-)

Nem tudom, hogy miben gyökerezik az, hogy én szeretem ezt az ízt. Talán annak tudható be, hogy boldogult gyerekkoromban, a hetvenes években a Közértekben lehetett ánizsos kekszet kapni. Tán oda vezethető vissza. Who knows... Mindenesetre én úgy iszom, mint ökör az ipari moslékot.

Gyakran előfordul, hogy szórakozóhelyen a hónapok, évek óta ott álló, hamvasan érintetlen üvegről akkor tépik le a zárjegyet, amikor én rendelek belőle.

lojzi1 2016.12.31. 00:46:34

@Tehetséges ugandai buzi: kár, hogy nagyarcú barátunk nem jutott el eddig a szócikkig. Bár biztos találna valami kifogásolnivalót a szóhasználatban, de minimum a központozásban.
Mindig belátom utólag, hogy óriási hiba a trollnak enni adni.

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 00:56:37

@lojzi1: Á, én ismerem másik blogokról, például a homárról. Ott jó arc.

:-)

lojzi1 2016.12.31. 01:15:41

@Tehetséges ugandai buzi: akkor csak biztos a szerves kémia a gyengéje, meg a nagy kezdőbetű ;-)

whatisevenworse 2016.12.31. 08:51:28

@Tehetséges ugandai buzi: Akkor értelmezd is, mert ez nem kicsapódás. Kicsapódás az halmazállapotváltozás gőz->folyadék, folyadék->szilárd stb... Itt nem változik a halmazállapot ezért nem kicsapódás :). Örülök, hogy segíthettem,

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2016.12.31. 09:30:48

@cardiobascuralis 2:
A párlat áztatása a fűszerekben fogalmazásbeli probléma, javítottam.

A kicsapódást meg a louche hatás wikipédia oldaláról néztem, amit hitelesebbnek gondolok mint a kihaénnem személyedet. A kockacukros, égetős karamellizálás nem újkeletű, vodkával, rummal és hitvány minőségű konyakkal is csinálták, így valószínű a haverjaid által bőszen fogyasztott abszint hamisítványnál is elképzelhető. A cikkben említett hills absinthe hatására terjedt el világszerte. Amúgy szimplán gyökér vagy.

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2016.12.31. 09:33:45

@whatisevenworse:
bár nem kazinczy faszáról szívtam magamba a magyar nyelvet, de a kicsapódik szerintem nem feltétlen jelent egyet a kémiai kicsapódás fogalommal.

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 10:55:30

@whatisevenworse: Képzeld, a kicsapódás NEM csak halmazállapotváltozást jelent.

Például amikor húst sütsz, abban is kicsapódnak a fehérjék sülés közben, oszt mégse változik a halmazállapota. Örülök hogy segíthettem.

:-)

petimegmondja 2016.12.31. 11:17:34

"bár nem Kazinczy faszáról szívtam magamba a magyar nyelvet"

:O))))))))

O.Ádám · http://abszint.com 2016.12.31. 13:11:46

@cardiobascuralis 2: „sima összeöntéssel az sem megy, minimum kevergetni kell hozzá”? Van egy érdekes új felfedezés, spontán emulziónak hívják. Remélem, most már nem kell elmagyarázni, honnan „tudják” a különböző illóolaj-tartalmú és -összetételű abszintok, hogy mikor kell opálosodniuk.

Amúgy igazi vidámpark volt köröket lovagolni azon, hogy nem ezt hívják kicsapódásnak (vagy legalábbis a kémiában nem), de kezdhetted volna azzal, hogy mit kellett volna írni helyette, mert ez valamiért még azóta sem derült ki.

Az 1984-es cukorgyújtogatás viszont a történelemben új felfedezés, mert – hiszed vagy nem – eddig még senki nem találta nyomát az 1990-es évek előttről, illetve 120 éve is gyújtogatták a cukrot a kanálban, csak nem az abszint, hanem akkor pl. a café royale (brandys kávé) fölött. Persze a haverjaid ugyanúgy gyújtogathattak Valamit (gyanítom, cukor nélkül), de az érdekesebb kérdés lenne, hogy a '80-as években hol ittak abszintként eladott italt.

cardiobascuralis 2016.12.31. 14:25:42

@Tehetséges ugandai buzi:
Egyébként az én fiatalkoromban is volt medvecukor, ami ráadásul jobb is volt, mint amit most árulnak ezen a néven a piacosok, de ezek mégsem jönnek be, pedig eléggé hasonló ízvilág.

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 14:43:44

@cardiobascuralis: Az szerinted nem szerkezetváltozás, ha az illóolajok egybefüggő, homogén folyadékből apró, mikroszkópikus cseppecskékre bomlanak? Tádááá! Már meg is válaszoltad saját magadnak a kérdést, hogy mi az opálosodás oka.

:-)

Tehetséges ugandai buzi 2016.12.31. 15:42:23

@Szerda Úr: Lécci, tedd vissza kardió kimoderált kommentjét! Lécci-lécci!

lojzi1 2016.12.31. 16:42:54

@O.Ádám: nekem eleinte úgy tűnt, hogy magát a jelenséget vonja kétségbe, lehet csak nem figyeltem eléggé, aztán egyértelműen átcsúszott a nem megfelelő szóhasználaton való lovaglásba. Van erről egy remek cikk évekkel ezelőttről, idézem:
"'Ravasz, az a róka. Ami a fegyvereken van az elsütőbillentyű. Hülyeindex.'
És nem torkolat, hanem csőszájfék. Nem géppuska, hanem szórlöveg. Nem géppisztoly, hanem gépkarabély. Nem füstölgő, hanem hamufelhőt kibocsátó vulkán. Nem daru, hanem emelőkosaras gépjármű. Nem rang, hanem rendfokozat. Nem sugárfertőzés, hanem sugármérgezés. A rakétát nem kilövik, hanem fellövik. Nem kanyarban halad a mozdony, hanem íven a tolatmány. Nem vicc, ilyen dolgok miatt szoktak reklamálni a legnagyobb komolysággal olyan emberek, akik a maguk szakterületéhez egyébként nyilván igen mélyen értenek, és tudják is, mi a különbség a ravasz és az elsütőbillentyű között. Valószínűleg nagyon jólesik nekik a tudat, hogy ismernek egy szaknyelvet, és kioktathatnak másokat. Miközben az autójukra ők is azt mondják, hogy autó, és kiütést kapnak, amikor a rendőrségi szóvivő a tévében kényszeresen személygépjárműzik."

O.Ádám · http://abszint.com 2016.12.31. 18:19:16

@lojzi1: Feltűnőbb, hogy eddig egy betűt se tett hozzá a témához. Mindenről leírta, hogy baromság, rossz fogalmazás, rossz szóhasználat (és mellesleg mindenki gyökér ezért vagy azért), de semmit nem tudott helyreigazítani. Leszámítva persze, hogy blöffölt egyet az itthon 40 éve kapható abszintról (törölt hsz-ben), mert azt hiszi, senki nem tudhatja, hogy nem igaz.

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2016.12.31. 18:22:49

@O.Ádám:
a személyeskedős, direkt beszólogatás miatt lett törölve. az értelmes vitát, kultiválom, akkor is ha nincs igazam. sok ilyen volt más bejegyzések alatt, nem ritkán helyreigazítást közölve.

O.Ádám · http://abszint.com 2017.01.01. 17:06:47

@Szerda Úr: Gondoltam, nem is hiányoznak nekem ezek a hsz-ek:) Csak azért említettem, hogy senki ne keresse az előzmények közt.

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2017.01.02. 09:01:58

@O.Ádám:
:)

amúgy utólag is köszi a forrásanyagot, remélem nempara, h az oldaladat (oldalatokat?) használtam infóért?

O.Ádám · http://abszint.com 2017.01.02. 17:57:02

@Szerda Úr: Dehogy para. Azért csináltuk a honlapot, hogy minél több mindenkihez eljusson ez az egész. Így vagy úgy:)