Ugye ti is láttatok már férfiakat egyedül ülni a bárpultnál, ahogy éppen borongósan néz maga elé, vagy a pultosribancnak udvarol, esetleg hülyét csinál magából.
Valamiért vannak olyan férfiak, akik meg vannak győződve arról, hogy a pult támasztása jó móka, sőt mi több jövedelmező lesz valamilyen formában számukra. Pár napot dolgoztam Veszprémben a Maricában, jó sok évvel ezelőtt, négy-öt egészen ügyes kis felszolgálócsaj volt a munkatársam. Egyedüli férfifelszolgálóként, azt vettem észre, hogy bizony a minden este legalább egy hímnemű ott üldögélt és várta, hogy ő kerüljön a középpontba. Azóta figyelem őket, tanulmányozom, néha beszédbe is elegyedek velük, bármerre is járok a világban.
Nem kicsit modoros férfitársaim, kivétel nélkül törzsvendégek, régóta az adott helyre járnak, nem ritkán túléltek már jópár személyzetgarnitúra váltást. Lepacsizik a főnökkel, név szerint ismeri a többi törzsvendéget, akikkel a helyen kívül soha nem találkozik, persze fészen már ismerősök azért, többnyire a magányos pulttámasztó keresi ki és jelöli be őket. Alapjáraton kedvesek, jó szándékúak, de modoros magányosságuk, barátok hiánya, vagy csak a dugás lehetőségének kergetése rendkívül szórakoztatóvá teszi ezt az archetípust. A pultosgádzsiknak néha apró ajándékkal kedveskedik, persze ügyelve arra, hogy ne legyen feltűnő, ezért nem túl sűrűn osztogatja, figyelve arra, hogy egyik kislány se maradjon ki a szórásból. Ha nincs konyha a helyen, szívesen kiugrik hozni egy hambit, lángost, a nyomulósabbja, szendvicset is készít otthon, néha még a főzéssel is megpróbálkoznak, hogy univerzális és gondoskodó családfő képében tetszeleghessen. Ha hétvége van, hajlamos kicsit többet inni, ilyenkor elengedi magát és kedves bókok formájában, levakarhatatlanul nyomulni kezd az éppen dolgozó kislányok közül az egyikre. Hajlamos direkt zavarba hozni a kolléganőket, "Reni, igaz milyen szép a Szandra?" kérdésekkel akaratlanul is feszültséget kelt az amúgy egymással jó munkatársi kapcsolatban levő felszolgálókkal.
Ha konkurenciát éreznek nem riadnak vissza a hazugságoktól, a filigránul flörtölő új vendég pasinak gond nélkül azt hazudják, a rendelés teljesítése alatt, amíg a lány nem figyel, hogy "vigyázz vele, a pasija egy féltékeny állat, múltkor is összevert egy srácot aki nyomult".
Ha a felszolgálólánynak magánéleti gondja van, esetleg döntésképtelen, mert új férfi van a láthatáron, de valamilyen oknál fogva bizonytalan, kikéri a pulttámasztó véleményét, hiszen mégiscsak pasi és ezt meg azt hogy illetve mire érthette? Hősünk ilyenkor felveszi a védelmező szerepet, gondoskodást színlelve összezavarja és fedetten sározza látatlanban is a pasit, amiből a nem feltétlen butus, de naiv kislány valószínűleg nem fog komolyabb jövőt tervezni a szóban forgó férfiról.
Ha van párja a felszolgálólánynak, akkor mércét állítva próbálja meg a lány urának gyengéit fókuszba helyezni; "Látod Szandra, én soha nem hagynám, hogy egy ilyen fárasztó nap után neked kelljen elmosogatnod, én ha munkából hazaérek, nálam mindig ez az első. Én ilyen kis házias vagyok.".
Ha a lány, egy vélt vagy valós sérelmét megosztja, pulttámaszunk, rögtön nyeregben érzi magát, felnagyítja a problémát és feszültséget generál a lányban, aki ettől bizonytalan lesz. Ám hiába történik meg egy esetleges szakítás, a újdonsült szingli lány, nem fog vigaszt keresni hősünknél, csak egészen ritka, kivételes esetekkor kerül sor dugásra.
A pulttámasztó, amúgy egyemista, szellemi szabadfoglalkozású, esetleg frissdiplomás aki nem talált munkát, de kisebb kocsmákban megtalálhatóak a fentiek szakmunkás verziója is, aki bár kevésbé kifinomult, de a füstös(milyen?) kocsmákban dolgozó fiatalabb kiszolgálószemélyzet ritkán fanyalodik rá a bajszos melósra, két kisfröccs között.
Hősünk baráti társaságával ritkán tud találkozni, ha igen akkor sem a törzshelyélre megy, cikinek érzi a barátait, vagy nem akarja, hogy ott ahol őt szerinte tisztelik, a régi spanok fingós-böfögős viccekkel, vagy régi cikis sztorikkal beégessék. Persze hétfőn, egy újság és kávé mellett többszörösére szorozva meséli el a megivott alkohol és lekúrt nők mennyiségét. Persze mi tudjuk, hogy a nullát hiába szorozzuk, az nulla marad.
Anyagi helyzetét homály fedi, amit tudatosan ki is használ, hiszen a nem tudás, találgatásokra adhat okot. Persze valami wish-ről rendelt designer óra, utólag vett bőrszíjjal mintegy iránytűként próbál mutatni, tulajdonosa vagyonosságára, az iphone 5-öt meg már olcsón be lehet szerezni használtan, esetleg hitelbe veri magát valamelyik telefonszolgáltatónál, egy 6-osért cserébe.
A pulttámasztó férfi, néha nős, ilyenkor nem feltétlen az felszolgáló lefektetése a cél, hanem az otthoni nyűgök elpanaszolása, hiúságának legyezgetése, a megértő és őt dicsérő pultostól. Nem ritkán laza barátságok alakulnak ki, amelyek szigorúan megmaradnak az adott objektumban, de néha ha a férfi valóban tehetős/jóképű akkor szex is lehet, ami a szeretői viszonytól kezdve egészen egy új kapcsolatig mehet. Ha szeretők lesznek, akkor a férfi kevesebbet fog odajárni, nem akar lebukni, nem is sejtvén azt, hogy pont a hirtelen kocsmába/kávézóba járást megszűnése lesz feltűnő az asszonynak.
Mindent összevetve, kerüljük a pulttámasztó férfit, mert bár jól eljátssza a megértő, érdeklődő és gondoskodó felet, de valójában egy önző, mizantróp, szeretethiányos senki. Ha mégsem, akkor valószínű nem olyan helyre járna ismerkedni, ahol a pénzéért cserébe kötelező a szociális interakció.
ui.: Vigyázat, e modoros archetípust kizárólag férfiak alkotják, az egyedül bárpultnál ülő lányok egészen más dolog miatt vannak ott. /kacsint